Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vannak-e fölösleges tapasztalatok?

Érdekességek2018. szeptember 10.

Amikor valaki váltani akar, új karriert munkát keres, akkor gyakran érzi azt, hogy elvesztegette az eddigi életét. Fölösleges tapasztalatokat szerzett, amik nem jók semmire. De ez nagy tévedés. Nincs olyan munka és élettapasztalat, amiből ne tanulhatnánk, nem hasznosíthatnánk.  

Egyik ügyfelem mesélte, hogy 30 óra közérdekű munkát kellett végeznie, egy kisebb közlekedési szabálysértés miatt. 

A közérdekű munka nem annyira rémisztő, mint először gondolnánk. Valójában különböző alapítványoknál végzett munkákat lehet választani.

Mária egy gyermekeket támogató alapítványt választott, ahol ügyintézőt kerestek. Amikor megjelent az alapítványnál, akkor szembesült azzal, hogy valójában mi a feladat. Megadott listából kellett telefonon megkeresni az embereket, és támogatást kérni. Mivel neki az egyik legnagyobb szorongást mindig is a telefonálás okozta, először kétségbe esett. De mit volt mit tenni, neki látott. Az első nap borzasztóan nehéz volt. De a második, harmadik napon már lényegesen könnyebben ment, és a 7-8. napon már versenynek érezte. Kitűzött apró célokat, és örült, ha elérte.


Sok haszna volt ennek a 30 órának. Sokkal könnyebben intéz el azóta telefonon bármit. Büszke voltam magára, hogy egy számára idegen terepen is helyt állt. 
Olyan emberekkel dolgozott, és találkozott, akivel a mindennapjaiban nem nagyon volt lehetősége. Végeredményben nem elvesztegetett idő volt, hanem kifejezetten hasznosnak élte meg. 
 
Az életben sokszor előfordul, hogy olyan helyzetbe kerülünk, olyan munkát kell végeznünk, amit nem igazán szeretünk, nem nekünk való. Hosszú távon biztos, hogy ilyenkor változtatni kell. Nem érdemes örökké benne ragadni egy olyan munkában, munkahelyen, ami nem okoz semmilyen örömet. De rövidebb távon, bármennyire nem szívesen végezzük el a feladatot, érdemes kicsit felülről ránézni. A legrosszabb munkából is lehet valamit tanulni, ami az életünkben hasznos lehet. De nem csak egyszerűen hasznos. Meglepő módon fel lehet használni ezt a tudást az álláskeresésben is. Akár be is lehet írni az önéletrajzba, mint olyan tapasztalatot, amivel előbbre juthatsz a karrieredben.

Amikor én építőiparban dolgoztam, mint technikus, bevallom, nem mindig szerettem a munkám. De amikor termelővállalatokhoz mentem dolgozni később, óriási előnyt jelentett, hogy tudtam műszaki fejjel is gondolkozni, megértettem a mérnököket, technikusokat.

Amikor új állást keresel, vagy teljesen új szakmát akarsz találni, érdemes végiggondolni, mik azok a pontok, tapasztalatok, amik más területeken is hasznosak.
Ha megtalálod a nemszeretem munkában is azt, ahol egy kicsit is elégedett voltál, az egy jó kiindulópont lehet a későbbiekben is.

A karrier-tanácsadáson pont ez az egyik legfontosabb szakasz, amikor összegyűjtjük közösen, hogy milyen eredményeket, sikereket lehet a nemszeretem munkákból is kihozni.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.