Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várandósan is mozoghatok? Még akkor is, ha eddig nem tettem?

Érdekességek2018. december 21.

A fotók illusztrációk: pixabay.comNapjainkban, amikor egyre több pár szorul orvosi segítségre a családdá válásban, a nők elképesztően sokat hajlandóak feláldozni a vágyott babáért. Persze nem mindenáron, így ha lehet, akkor az olyan, nőiességük és önbecsülésük sarokkövét jelentő dologban, mint az alakjuk megtartása, csak végső esetben kötnek kompromisszumot.

De erre nem is feltétlenül van szükség, hiszen sokszor az alak megtartása, vagy sokkal inkább visszaszerzése csak azért nem sikerül, mert sok tévhit él a köztudatban a várandós nőkkel kapcsolatban. Ezek közül a mozgással kapcsolatosakat most egyértelműen tisztázzuk, amiben Ratkó Tünde szülésznő van segítségére.

Hízás nélküli terhesség?

Mielőtt bárki reménykedne, nem, ilyen nincs. A hízás mértéke azonban már egészen más kérdés. Az egyik közkeletű tévhit az, hogy kettő helyett kell enni, amiről már bebizonyítottuk, hogy nem igaz. Ez persze nem akadályozza az aggódó, örülő rokonokat abban, hogy kezdjék „tömi” a kismamát minden földi jóval.

A hízás azonban nagy mumus minden terhesség tervezésénél. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen társadalmunkban, az érvényesüléshez és boldoguláshoz hatalmas jelentőséget tulajdonítunk az alaknak. A kismamák így joggal kérdezhetik maguktól, hogy kénytelenek-e lemondani kecses idomaikról csak azért, hogy anyává váljanak.

Természetesen nem, de hízni mindenképpen fognak. A baba, a placenta és a magzatvíz súlya elkerülhetetlenül megjelenik, ám a plusz kilók már messze nem feltétlenül. Ez ellen két dolgot is lehet tenni. Egyrész érdemes kerülni a B6 vitamint, de kizárólag a terhesség harmadik trimeszterében. A várandósvitaminok ebből az anyagból is nagyobb mennyiséget tartalmaznak, hiszen a baba fejlődéséhez szükség van rá, ám minden trimeszter igénye eltérő, így ha jól tagolt készítményt választunk, akkor az utolsó szakaszban kikerülhető a B6 vitamin, mely rengeteg jó tulajdonsága mellett sajnos az étvágyat is növeli. A harmadik trimeszterben már az igazi fejlődése a babának befejeződött, minden olyan funkció, szerv és mozzanat „kész”, melyhez a B6 vitaminra szükség van.


Mozgás terhesen?

Ha a B6 vitamin kerülése az egyik, akkor mindenképpen a mozgás a másik részlet, amire hangsúlyt kell fektetni. A kérdésre a válasz igen, vagyis – ha a szakember mást nem mond – akkor lehet, sőt tanácsos mozogni várandósan is!

Ennek oka nem csak az, hogy a mozgás segít elkerülni a hízást – fejti ki Ratkó Tünde. A mozgással, pontosabban a megfelelő mozgással a fittség, a jó közérzet is fenntartható, nem utolsó sorban pedig a mazgzatnak is jót tesz, hiszen a felpezsdülő vérkeringés őt is érinti. Az egészséges életmód része a mozgás, ahogyan a megfelelő táplálkozás is, hát miért éppen egy olyan kihívásokkal teli időszakban mondana le róla az ember, mint a várandósság?

Természetesen nem mindegy, mibe is fogunk bele, hiszen nem ez az alkalmas időpont a maraton lefutására, vagy a triatlon világának megismerésére. Azoknak, akik ilyenkor kezdenek el valamilyen mozgást – hiszen ezt is nyugodtan megtehetik – érdemes könnyedebb, kis megterheléssel járó mozgásformákat választani. Ilyen lehet a jóga, mely kifejezetten kismamákra is alakítható, de tökéletes lehet a kocogás, vagy éppen egy kellemes úszás is.

Akik már a várandósság előtt is rendszeresen mozogtak, aztoknak nem kell lemondani a megszokott sportról. Természetesen az intenzitás itt is fontos, de egy élsportoló nyilván lényegesen nagyobb terhelést képes megerőltetés nélkül elviselni, mint egy kezdő társa. A lényeg ebben az esetben is az, hogy mindenképpen orvossal érdemes konzultálni előtte, aki megszabja a határokat, hogy a baba, és a mama is kellemesen tölthesse azt a bizonyos kilenc hónapot!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)