Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várandósan mit használhatok allergiás tünetek ellen?

Érdekességek2022. július 08.

Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot. Arról, hogy mivel enyhíthetik biztonságosan a kismamák az allergiás panaszaikat, dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comHa mi szenvedünk, a baba sem érzi jól magát

Ebben az időszakban egyre több kismama fordul orvoshoz, hogy – különösen a parlagfű szezonra készülve – felvértezze magát az allergiás tünetek ellen, úgy, hogy közben születendő gyermeke egészségét sem veszélyezteti. „Sokan tartanak az egyes gyógyszerek várandósság alatti szedésének következményeitől, emiatt elbizonytalanodnak. A legtöbb aggodalom azonban eloszlik, ha szakemberhez fordulnak, akivel megbeszélhetik, hogy mit tehetnek, mit szedhetnek és mit nem. A legrosszabb, ha kezelés nélkül, a tünetekkel küszködve vészelik át a terhességet” – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika.

Bármilyen tünetről, betegségről legyen is szó, várandósság alatt az összes gyógyszernél fokozottan kell mérlegelni a hasznot és a kockázatot. Allergia esetén, ha nem kezeljük a tüneteket, akkor az sem a magzatnak, sem az anyának nem jó.

Az anya folyamatosan tünetes, feszült, rossz a közérzete, nem tud pihenni sem. Az anya szervezetében keringő sejtszintű allergiás átvivő anyagok pedig átjutnak a magzatba is.

Szigorú szabályozás

Azzal kapcsolatban, hogy egy gyógyszer szedése milyen kockázatot jelent terhesség során, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) az alábbi kategóriákat állapította meg:
– A – kontrollált vizsgálatokban biztonságosnak találták.
– B – állatkísérletekben biztonságosnak találták, embereken nem vizsgálták vagy állatkísérletekben veszélyesnek találták, de humán kísérletekben nem.
– C – állatkísérletekben veszélyesnek találták, humán kísérletben nem vizsgálták vagy hiányoznak az állatkísérletek. Alkalmazásának előnyei azonban igazolhatják a veszély vállalását.
– D –humán kísérletek veszélyességét igazolják, azonban alkalmazásának előnyei ellensúlyozhatják a veszélyt.
– X – terhességben ellenjavalt.

Beszélje meg kezelőorvosával!

Az FDA besorolása szerint mind az első, mind pedig a második generációs antihisztaminok egyaránt B vagy C kategóriába esnek. Ez fontos iránymutatás, ám az egyes kategóriákba sorolt hatóanyagok alkalmazása a gyakorlatban ennél némiképp árnyaltabb képet fest. Aloratadine például besorolása szerint B kategóriába esik, ám a loratadine tartalmú antihisztamin betegtájékoztatójának leírása mégis arra figyelmeztet, hogy a gyógyszer alkalmazását terhesség alatt elővigyázatosságból javasolt elkerülni.

Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy ebben az esetben is érvényes az előnyök és kockázatok mérlegelése elv. „Ha a kismamánál az allergia miatt elhúzódó orrfolyás jelentkezik, ami napközben zavarja a munkavégzésben, éjszaka a pihenésben, akkor a loratadine tartalmú tabletta adásával tudjuk megszüntetni a panaszait. Orrdugulásra szteroid orrspray, allergiás szempanaszokra nátrium-kromoglikát tartalmú szemcsepp, allergiás viszketésre dimetindén-maleát tartalmú krém adható személyre szabottan, attól is függően, hogy a kismama a terhesség melyik hónapjában jár.Meg lehet találni tehát azt a megoldást, amivel legalább csökkenteni tudjuk a zavaró tüneteket.”

Fontos azonban megjegyezni, hogy a szedett gyógyszerekről folyamatosan egyeztetni kell a kezelőorvossal, a szülés után is, mert szükség esetén olyankor a kezelést módosítani kell. Bizonyos hatóanyagok, így például a loratadine is kiválasztódik az anyatejbe, ezért szoptató nők esetében alkalmazása nem javasolt.


Természetes segítők

Léteznek gyógyszermentes megoldások is, amelyek még az első trimeszter alatt is teljes biztonsággal alkalmazhatók az allergiás tünetek enyhítésére. A tengeri sós vizes orrspray és az orrmosó naponta többször is használható. Segítenek az orrjáratokat megtisztítani a pollenektől, nedvesen tartják az orrnyálkahártyát. Sóbarlangot is érdemes ebben az időszakban felkeresni, kúraszerűen alkalmazva segíthet enyhíteni az allergiás tüneteket.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Még egy remek alternatíva a Rhinolight fényterápia, mely mellékhatásoktól mentesen képes nagyfokú javulást elérni: az orrfolyást, orrdugulást, orrviszketést enyhíteni. Terhesség és szoptatás alatt is alkalmazható, a kezelést a tünetek megjelenésekor kell elkezdeni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.