Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Varázslatos európai hétvégi úticélok a hideg évszakokra

Érdekességek2023. november 11.

Az év legszínesebb időszaka a legideálisabb arra, hogy meglátogassuk Közép-Európa kisebb történelmi városait. Ezek a hónapok kellemes időjárást nyújtanak a városnézéshez, a megfizethető őszi-téli kiruccanások csodájával fűszerezve, Budapesttől Berlinig. A környező országok kisvárosai tele vannak történelemmel, kultúrával és pazar látványosságokkal, amelyek felfedezése az egész család számára élvezetes hétvégi programot nyújthat. A következőkben megismerkedünk négy ilyen várossal: Bad Schandau, Liberec, Brno és Drezda.  

Brno - A nyugodtabb Prága

Brno (Brünn) egy hamisítatlan cseh nagyváros, ám mégsem annyira turistáktól nyüzsgő, mint Prága. Viszont tele van izgalmas sztorikkal és különleges kultúrával. A városban található a híres brnoi vár, amely már a középkor óta őrzi a várost. A várban múzeumok is találhatók, amelyek meglátogatásával megismerkedhetünk a régió történelmével hagyatékaival.

A hideg hónapokban a látogatók számára ajánlott egy sétát tenni a brünni óvárosban, ahol számos különleges hangulatú kávézó, étterem és kocsma is található. Azoknak, akik érdeklődnek a művészet és a kultúra iránt, a Moravska Galéria és a Janáček Ház is fontos állomás lehet. Budapestről már 4:15 óra utazással elérhető a város, így tökéletes célpont egy hétvégi kiruccanásra.

Bad Schandau – A természet ölelésében

Bad Schandau egy gyönyörű kisváros, amely a cseh határ mentén, a Szász-Svájci Nemzeti Park mellett helyezkedik el. Ez a hely tökéletes választás azoknak, akik a természet közelségében szeretnének kikapcsolódni. Történelme messzire nyúlik vissza, a város már a 18. században is ismert volt gyógyító hatású termálvíz forrásának köszönhetően. Ezt a mai napig élvezhetjük az itt található Toskana-Therme Spa exkluzív fürdőben, amely izgalmakkal teli helyként szolgál, ha elmenülnénk valahova a hideg elől.

Szász Svájc leglátványosabb sziklaképződménye, a Schrammsteine is könnyen megközelíthető a városból, és a kiváló lehetőséget kínál azoknak, akik természetközeli aktív kikapcsolódásra vágynak, hiszen itt lehetőségük van túrázásra és hegymászásra is.


Liberec - Szórakozás az egész családnak

Csehország hatodik legnagyobb városa a cseh Manchesternek is nevezett Liberec nagyszerű célpont akkor is, ha egy könnyű városi sétára vágyunk, de akkor is ha szórakozni szeretnénk. Hiszen a város főbb látványosságai közé főleg történelmi épületek tatoznak, mint a neoreneszánsz városháza és Valdštejn-félfából épült házak.

Ezeken túl megtalálható a városban a legrégebben nyílt cseh állatkert, illetve a Babylon központ is. Utóbbiban vízi parkot, vidámparkot és Európa legnagyobb tükörlabirintusát is megtalálhatjuk, így itt az egész családnak lehetősége nyílik a kikapcsolódásra. A város tetején elhelyezkedő Jested-toronyban pedig a város panorámája mellett fogyaszthatjuk el ebédünket vagy vacsoránkat, vagy akár az éjszakát is eltölthetjük itt, hiszen egy 4 csillagos szálloda is található a különleges, domboldalra épült komplexumban.

 

Drezda – A művészet és a történelem városa

Drezda (Dresden), a németországi Szászország fővárosa, egy másik olyan hely, amely megéri, hogy a felfedezésére szánjunk egy hétvégét. A város híres a gyönyörű barokk építészeti remekműveiről, mint például a Drezdai Székesegyház és a Zwinger Palota.

Hideg időben a múzeumok a legjobb helyek a melegedésre, és Drezda számos kiemelkedő művészeti és történelmi múzeummal áll rendelkezésünkre. Az Alte Meister Galerie világhírű műalkotások gyűjteményével büszkélkedik, míg a Drezdai Kereskedelmi Múzeum érdekes betekintést nyújt a város kereskedelmi történetébe.

Ezek a kisvárosok mindössze néhány órányi utazásra vannak Budapesttől, és a hideg évszakokban kiváló célpontok lehetnek egy emlékezetes hétvégi kiránduláshoz. Rendkívül könnyen elérhetőek nem csak autóval, hanem kényelmes és költséghatékony módon is a Budapest és Berlin között közlekedő Flixbus járatokkal már 9599 Ft-tól. A buszokon elérhető Wi-Fi segítségével még út közben, az utolsó pillanatban is pontosíthatjuk a végső úti célunkat. Ezek a városok mind felfedezésre várnak, ismerje meg történelmüket és élvezze az általuk nyújtott különleges látványosságokat!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)