Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várják a jelentkezőket - legalább 100 000 fát ültetnek el a Nemzeti Faültetés Napján

Érdekességek2024. november 19.

Csányi Vilmos etológus, Geszti Péter, Litkai Gergely és az ötletgazda, a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András, valamint Aszalós Réka erdőökológus és a szervezet főkoordinátora, Hervai Franciska hívták fel a figyelmet a faültetés, az erdők fontosságára a most életre hívott Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján. A rendezvényen a többi között elhangzott: a klímaváltozás hatásait mindenki megérzi, elég az élelmiszerárak rohamos emelkedésére gondolni. A szervezők ezért várják minden magyar csatlakozását a 2025. március 1-jén megrendezendő Nemzeti Faültetés Napjára, az ország nyolc régiójában, melyen, már most tudható, legkevesebb 100 000 fát ültetnek el a 10 millió Fa koordinálásával.  

„Nem vacakolunk tovább, alaposan felkavarjuk az állóvizet. És ehhez magunk mellé hívjuk az egész országot. Ha sokan hiszünk benne mi magyarok, akkora tettet hajthatunk közösen végre, amit egész Európában, de tán azon is túl fognak elismerően, irigyen említeni” – hangzott el a 10 millió Fa által szervezett Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján.

„Bizonyítsuk be, hogy Magyarország Európa legzöldebb országa! Legfontosabb, hogy a most életre hívott akciónapon, a Nemzeti Faültetés Napján nemcsak a 10 millió Fa önkéntesei, alkalmi segítői, de valamennyi honpolgár részt vehet. Reményeink szerint részt is vesz. A klímaválság, az ökológiai és biodiverzitás krízis ugyanis a Föld, így Magyarország minden lakóját érinti. Mi helyben kereshetünk megoldást a bajra. Célunk, hogy a megoldás legyen a lehető legütősebb. Egyetlen nap alatt bizonyítsuk be: Magyarország Európa legzöldebb országa címére pályázik! Ezúttal nem a számok, hanem a résztvevő emberek száma fontos. Hogy lehetőleg minden magyar, életében egyszer, velünk összehangoltan, ültessen fát, erdőt” – hívja fel a figyelmet a 10 millió Fa.

Csatlakozzon az egész ország!

Az eseményt moderáló Litkai Gergely, népszerű standupos egy sokkoló szempontra hívta fel a figyelmet, „hogy értsük mekkora a baj: Magyarországon szinte alig van igazi érintetlen erdő, őserdő! Ami létezik, akkora csupán, mint az Audi győri telephelyének a fele. Van tehát bőven tennivaló.”

A Nemzeti Faültetés Napján, a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Iskolák, óvodák, laktanyák, egyetemek, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is.

Csányi Vilmos: Az ország fáinak számát meg kell duplázni, triplázni!

Az emberi élőhely fenntartásának ügye mindannyiunk ügye. Egyszeriben nagyságrendi léptékben tudjuk megnövelni Magyarország erdőborítottságát, fák dominálta zöld területét. Sokat tudunk visszapótolni abból, amit elődeink, és mi magunk, az ipari forradalom kezdete óta leírtottunk Magyarország felületéről.

A programot támogató Csányi Vilmos professzor szerint „legfontosabb, hogy szeressük a fákat. Szerinte ennyi az egész! Ma Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés lehetne”. 

Az idei évtől kezdve kinevezzük március első szombatját a Nemzeti Faültetés Napjának. Első ízben 2025 március 1-jét. Azért mi, egy alapítvány tesszük ezt, mert biztosítanunk szükséges az ültetések botanikai és ökológiai szakmaiságát, valamint, hogy a jószándékkal kezdeményezett esemény megőrizhesse eredeti küldetését, és se pártpolitikai, se üzleti célra ne lehessen kisajátítani.


Magyarország ültet!

Bojár Iván András a 10 millió Fa alapítója így fogalmazott: „Magyarország ültet, akár ez is lehetne a mottója a Nemzeti Falültetés Napjának. Egy átlagember életébe bele kell, hogy férjen 1,5 óra, amikor ezzel foglalkozik. Legfontosabb, hogy nincs az eseménynek pántlikája, politikai és egyéb címkéje. A fa törzse köralakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem. Észrevettük, az utóbbi időkben örvendetesen divattá vált az ültetés: cégek, médiaszemélyiségek, születésnapot ünneplő családok, politikusok, óvodások, civilek és sokféle szervezet ültetnek fákat. Ez nagyszerű! Rólunk magyarokról, a mi egészségünkről, a gyerekeink jövőjéről szól ez a nap!. Fogjunk hát össze, hangoljuk egységbe szanaszét futó aktivitásunkat és koncentráljunk egyetlen napra, 2025. március 1-je szombatra, a Nemzeti Faültetés Napjára.”

Geszti Péter is rég becsatlakozott a 10 millió Fa munkájába. Felszólalásában elmondta, „mi idealisták megpróbáljuk fenntartani a csodára való képességünket. A legnehezebb a szokásainkon, életmódunkon változtatnunk. Nehéz lejönni a programról, amiben élünk. Az egy fő, egy fa – remek mottója a 10 millió Fának, a tervezett ültetésen mindenki csökkentheti a lelkiismeret-furdalását. A bizalmunkat a jövőbe vetjük azzal, hogy helyesen cselekszünk a jelenben: együtt tudunk ültetni március 1-jén. Ültetünk, és éltetünk!”

„Legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk”

Aszalós Réka, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója, erdőökológus, a szervezet szakértője szerint „az erdő egyik legfontosabb funkciója a kulturális szolgáltatása. Elsősorban emiatt vonzódunk az erdőkhöz. Egy szép, természetes, idős erdő nemcsak változatos rekreációs lehetőségeket teremt, mint amilyen a túrázás, a biciklizés, a kutyasétáltatás, de közben gyógyít is, lelki nyugalmat ad, ami a városi környezetben, gyakran stresszes életet élő embereknek életmentő.” 

Hervai Franciska, a 10 millió Fa főkoordinátora az eddigi konkrét lépésekről beszélt: „Még el sem indult a szervezés, máris látjuk, hogy március 1-én legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk! Az ország 8 régiójában lesz erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés. Már készül az információs felület, a nemzetifaultetes.hu oldal, hogy milyen kertészetből, hová érkeznek majd az ültetési pontokra a fák, hol lesznek a helyszínek és hogyan lehet mindehhez csatlakozni.”

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Miért fontos megelőzni a láb bütykeinek kialakulását?

2024. november 28.



A hallux valgus, hétköznapi nevén bütyök, egyike a láb leggyakoribb deformitásainak. Akkor beszélhetünk bütyök kialakulásáról, ha a nagy lábujj alappercén csontkinövés keletkezik.

Torzítja a láb külsejét, és meglehetősen nagy esztétikai gondot okoz a hölgyek és urak körében is, elsősorban mégis a gyengébbik nemet sújtja.

Fő okozói

A rosszul megválasztott lábbelik, a lábujjakat összenyomó magas sarkúk, körömcipők, de a láb harántboltozatának süllyedése, a lúdtalp is okozhatja.

A lúdtalp következtében megváltozik a láb terhelése, a lábfej a lábujjak tövénél szélesebbé válik, és a megváltozott súlyeloszlás következtében az inak a nagylábujjat a másik négy ujj felé húzzák.
A nagyujj vagy más néven öregujj elhajlása okozza azt, hogy az alapperc az ellentétes oldalon kitüremkedik, és hosszabb távon csontkinövés jön létre. 

Kezdetben ezt a jelenséget esztétikai problémaként éljük meg, és a cipővásárlásnál okoz gondot, később azonban egyre több fájdalommal is jár! Az állandó irritáció miatt, létrejövő nyomás hatására a kitüremkedés könnyen gyulladásba jön, és ilyenkor égető fájdalmat okoz. A dörzsölődés hatására ezen a területen, akár fekélyes seb is kialakulhat.

Minél később kezdjük el kezelni a láb deformitásait, annál komolyabb, csúnyább és súlyosabb ortopédiai elváltozásnak tesszük ki magunkat.

A megfelelő cipő kiválasztása már fél siker lehet a megelőzés terén

Mindenképpen érdemes olyan lábbelit választani, ami illeszkedik lábaink anatómiai formájához, nem okoz nyomást sehol, nem szoros. A rossz cipők nem csak bütyköt, lúdtalpat vagy vízhólyagot okozhatnak, de tyúkszemet, erős bőrkeményedést, és visszafordíthatatlan bőrelváltozásokat is. A bütyök kialakulásához az eddig felsoroltakon kívül örökletes hajlam is vezethet, valamint különféle ízületi gyulladások is okozhatják, de a rosszul megválasztott lábbeli minden esetben csak tovább ront a helyzeten.

Kevesen tudják, hogy az anatómiailag előnytelen cipő képes megváltoztatni a lábméretet, elősegítheti az inak rövidülését, ami szintén nagyfokú deformitáshoz vezet. Az a cipő, ami abszolút lábra termett, sehol sem nyomja a lábat, nem szorítja egymáshoz a lábujjakat, egyenletesen oszlik el benne a súly, a sarka közepesen nagy, nem lapos, de nem is túl magas.

A megelőzést a jó lábbelin túl tovább segíti a harántboltozatot megemelő lúdtalpbetét, amivel megállítható a kezdeti folyamat, megelőzhető a nagylábujj elfordulása, a bütyök, csontkinövés kialakulása is, de a gumiból készült, rugalmas bütyökkorrektor is nagyon hatásos megoldás megelőzés esetén is.

Gyanú esetén érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni a problémával, így személyre szabott talpbetét is készíttethető, mivel a szabvány betétek nem mindig felelnek meg mindenkinek.

A már említett bütyökkorrektor, vagy a pihenési időszakban alkalmazható lábujjsín szintén segíthet megelőzni az öregujj deformációit, de ajánlott a lábak, lábujjak rendszeres tornáztatása is.

Reumás csomók: mi a teendő velük?

2024. november 28.

A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal. 

A bőr alatt tapintható puha vagy félkemény lágyrész képletek, reumás csomók a krónikus sokízületi gyulladás, vagy latinul rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei. Többnyire a betegség előrehaladottabb szakaszában jelennek meg, sokszor a rosszabb prognózisra utalva, az immunrendszer gyulladásos reakciójának következményeként.

A rheumatoid arthritiszról dióhéjban

–A sokízületi gyulladás egy autoimmun megbetegedés, ami legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, időszakos fellángolásokkal. A betegség az ízületi belhártya gyulladását, végső soron pedig a porc, a szalagok, később a csontos képletek károsodását okozza, emellett azonban belszervi szövődményeket is előidézhet – ismerteti Dr. Kiss Csaba.

A betegek kezdetben csak a kéz vagy a láb kisízületeiben éreznek fájdalmat, később a csukló, boka, könyök, a térdek és vállak is érintetté válnak. A gyulladt ízületek megduzzadnak, érzékenyek lesznek, a felettük lévő bőr meleg tapintatú. A gyulladásra jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelentkezik, tehát mindkét testfélen kialakul. Gyakori, hogy a betegek fáradékonyságról, rossz közérzetről, gyengeségről és ébredés utáni ízületi merevségről számolnak be. Az életminőség romlásának megakadályozása érdekében fontos mihamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kezelés nélkül az érintett ízületek deformálódnak, kontraktúrák alakulhatnak ki és az izmok is elgyengülnek. Mindez az ízület mozgásterjedelmének súlyos csökkenését eredményezi.

Reumás csomók 

A sokízületi gyulladás egyik jellegzetes tünete a reumás csomók (nodulusok) megjelenése is, amelyek a betegek 30-40%-ánál alakulnak ki, általában több évvel az ízületi panaszok megjelenését követően. A jól körülhatárolható, hússzínű csomók főként a végtagok feszítő oldalán, jellemzően a nyomásnak vagy traumának kitett területeken (könyök, ujjak, alkar) jönnek létre.  Az ágyhoz kötött vagy tolószékes betegeknél a sarok, az Achilles-ín, a fej hátsó része, a csípő és a keresztcsont gyakran érintettek; szemüveget viselőknél pedig az orrnyeregben is kialakulhatnak elváltozások. Ugyanakkor a csomók más, nem tipikus testtájakon (pl. hangszálakon, a tüdőben, a szívben) is megjelenhetnek befolyásolva a szervek működését.

A csomók mérete változó: néhány milliméterestől egészen több centiméter átmérőig terjedhetnek. Általában nem okoznak fájdalmat, inkább esztétikai problémát jelentenek a betegek számára, bár rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ha ugyanis aktív gyulladás vagy mögöttes struktúra (pl. ideg, ín, csonthártya) közelében találhatók, akkor fájdalmat is okozhatnak; esetenként kifekélyesedhetnek. Előfordulhat, hogy a könyökben kialakuló csomó miatt a beteg képtelen kiegyenesíteni a végtagot, vagy fájdalmat okoz számára az asztalon, széken való megtámaszkodás.

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.