Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Varjak védelmében

Érdekességek2021. december 01.

Megérkeztek a fővárosba a varjak. Ezek a gyönyörű madarak igen fontos szerepet töltenek be környezetünkben. Hagyományos telelőhelyük az Újköztemető, Rákospalotán. A madár igen magas intelligenciájú, és impozáns méretű, közismertnek ható, mégis ismeretlen ismerős. Néha teleki varjú, pápista varjú néven is emlegetik őket  

Dolmányos varjú

A dolmányos varjú háta és testalja hamvasszürke. Feje, szárnya és farka fekete. Erős, vaskos csőre és lába fekete. Röpte egyenes vonalú; szárnycsapása kimért. A kormos varjú alakja, hangja stb. olyan, mint a dolmányos varjúé, de tollazata egyszínû fekete. A két madár ugyanazon faj két alfaja; Magyarországon a kormos varjú csak ritka fészkelőként és kóborlóként fordul elő, főleg az ország nyugati szélén.

A dolmányos varjú szétszórt, laza csapatokban jár; gyakran a vetési varjú csapatai közé vegyül. Rendkívül éber, vigyázó madár. Gyakorlatilag mindenevő; tavasszal a friss szántásokon pajorokat, rovarokat szedeget. A madárfészekből elrabolja a tojásokat, fiókákat; elfogja a fiatal nyulat; a vízparton békát s a sekély vízben kisebb halat fog. Felnyitogatja a partra került kagylókat. Ősszel egerészik, de rájár a gyümölcsre, érő kukoricára is.

Hangja: Rekedt károgás; érdesebb és szárazabb, mint a vetési varjú hangja.
Élőhelye: Elszórt fákkal tarkított mezőgazdasági területek, vízpartok, mocsarak stb. Páronként vagy laza csoportokban költ. Magányos fákon, erdőszéleken, fasorokban stb. fészkel. Magyarországon nagyon gyakori költőfaj.


A vetési varjú

A dolmányos varjúnál valamivel kisebb; csőre karcsúbb, inkább egyenes; töve - az öregeknél kopasz, mintha fehéres var borítaná, az egész madár színe szerint fekete-acélkék - bíboros zománcfénnyel; lába fekete, vaskos, karmai erősek; talpa érdes; jobb járó, mint a dolmányos varjú. Az ifjú vetési varjúnak csőre töve még nem kopasz, az orrlyukakat serteszerű szőr borítja; a kopaszság csak későbben támad, mikor a madár a földből kezdi szedegetni eledelét, tehát csőrét a földbe mélyeszti. A vetési varjú seregben járó és nagy varjúfalvakban fészkelő madár; fészke kisebb és lazább a dolmányos varjúénál, egy-egy fán öt-hat is egymás fölött áll; akadt egy fán 18-ig való, sőt több is. Valamivel későbben párosodik; de április hónapban megvan az öt-hat tojásnyi fészekalja; a tojás színe halaványzöld, szürke és barna foltozattal; a dolmányos varjúénál kisebb.

A madarak nappal szétszélednek a városban, és parkokban, nagyobb zöld területeken keresnek maguknak élelmet. Gyakori, hogy a szemeteseket feldúlják, azok tartalmából kieszik azokat a dolgokat, amelyek számukra még értékesek. Sokszor az emberek azt gondolják, hogy valaki direkt szemetel, pedig a válasz egyszerűbb: a varjak szedik szét a köztéri kukákat! 

A madarak intelligenciájáról áruljodik, hogy a csonthéjas termést - például diót - magasról leejtve tudják megrepeszteni, és a megtört csonthéjast elfogyasztani. Kézen felnevelve igen intelligens, de erősen területvédő madár, afféle "tollas házőrző". Vicces, amikor a kutyasétálatók panaszkodnak, mert a kisebb kutyákat a varjak bosszantják, ingerlik, széndékosan heccelik. 

 

 

 

 

Miért kell védeni a varjakat?

Érdekesség, hogy a varjak fészkét előszeretettel foglalja el a szigorúan védett kék vércse. Ha a varjak telepeit esetleg kiirtanák - amint arra korábban több példa volt - akkor a kék vércsék nem tudnak hol költeni, így ahol a varjútelepet kiirtják, oda a kék vércse sem tér vissza. A varjakat korábban sokkal károsabbnak vélték, mint valós károkozásuk, és kilövéssel, a fészektelepek szétzúzásával védekeztek szaporodásuk ellen. A több száz varjúfészek zajos lakóival biztonságot jelent a köztük megbúvó kékvércséknek, csókáknak, baglyoknak. A varjak védelmével tehát több madárfaj védelmét is elősegítjük.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.