Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Varrni vagy nem varrni? – A külbokaszalag szakadásról

Érdekességek2023. április 16.

Fotó: 123rf.com

Bárkivel, bárhol, akár a busz után szaladva is előfordulhat, hogy megroppan a bokája, és rossz esetben a baleseti sebészeten derül ki a külső bokaszalag szakadása. Van, hogy csak rögzítjük, de gyakran operálni kell!

Nem kérdés: a boka rándulása és a külbokaszalag szakadása igen gyakori sérülés, sportolók és átlagemberek egyaránt elszenvedhetik.

A szakadás a boka hirtelen befelé csavarodásakor jön létre. A külső szalagrendszer három részből áll (ligamentum talofibulare anterius, ligamentum talofibulare posterius, ligamentum calcaneofibulare), ezek közül az elülső szalag (talofibulare anterius) a legsérülékenyebb. Súlyosabb a sérülés, ha a calcaneofibularis szalag is szakad, ritka esetben pedig mindhárom károsodik.

A tünetek

Fájdalom, duzzanat, bevérzés a külbokatájon, terhelési képtelenség. A pontos diagnózishoz stabilitási teszteket végzünk, emellett hagyományos és úgynevezett tartott (szintén az esetleges instabilitást igazoló) röntgenfelvétel szükséges.

Régebben a szakadást az ízületbe adott röntgen kontrasztanyaggal is bizonyították: ép szalagrendszernél az anyag az ízületi tokon belül marad, szakadásnál „kifolyik” a környező szövetek közé.


Hogyan kezeljük?

A kezelés a sérülés mértékétől függ, a friss szalagszakadást három csoportba osztjuk:

  1. Enyhe duzzanat, pontszerű nyomásérzékenység, minimális funkciócsökkenés, eltérés nélküli röntgen és stabilitási tesztek. Ilyenkor rugalmas pólyázás, hűtés, nem szteroid gyulladáscsökkentők adása, fizioterápia javasolt. A sérült bokarögzítőben mindvégig járhat, 1-2 hét alatt újra sportolhat.
  2. Mérsékelt instabilitás, ízületi vérömleny, kiterjedt érzékenység és duzzanat. A beteg terhelni tudja végtagját, de sántítva jár. Ilyenkor a stabilitási tesztek egy része már eltérést mutat. Ebben az esetben egy hét tehermentesítés szükséges. A kímélet után fokozatos terhelés kezdhető bokarögzítőben, egyidejűleg komplex rehabilitáció kezdődik, mindez együttesen 3-6 hétig tart.
  3. A legsúlyosabb esetben kifejezett ízületi vérömleny alakul ki, jellemző a terhelésképtelenség, valamennyi stabilitási teszt és tartott felvétel pozitív. Bár ebben a helyzetben is választható a konzervatív kezelés, de elsősorban műtét jön szóba, főleg akkor, ha a tartott röntgenen az ugrócsont kóros billenése a 20 fokot meghaladja. Ha megtörtént a szalagvarrat, 4-6 hét rögzítés szükséges (gipszben, vagy külső rögzítőben). Az utókezelések itt is óriási jelentősége van, sportolóknál a sportoláshoz való visszatérés 2-3 hónap elteltével lehetséges.

Dr. Boross György
drboross@drboross.com
www.drboross.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.