Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vashiány várandósan

Érdekességek2022. november 28.

Babavárás alatt a keringő vérmennyiség jelentősen megnő. A nők szervezetében átlagosan található 5 liter vérmennyiség mintegy 6–6,5 literre gyarapszik a várandósság hónapjai alatt. A vérmennyiség jelentős növekedése azzal jár, hogy az oxigénszállító hemoglobint tartalmazó vörösvértesteket is milliárd számra kell előállítani. A hemoglobin kulcsfontosságú központi fémionja a vas, aminek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.

Fotó: gettyimages.comA kismamák mintegy 40%-a már a várandósságot megelőzően sem rendelkezik elegendő vastartalékkal. A nem kellőképpen feltöltött vasraktárakkal elkezdett terhességek mintegy kétharmadában kezelendő vashiány alakul ki. A vasszintet illető mélypont általában a terhesség közepe táján, a 20. hét körül következik be. A vérvizsgálatok laboreredményei alapján hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a kismama vashiányos, és vaspótlásra szorul.

A laborparamétereken túl általános gyengeségérzet, levertség, fáradtságérzet, sápadtság, fejfájás, töredező körmök, hajhullás és a fertőző betegségekre való fogékonyság növekedése is utalhat vashiányra.

A babavárás alatti vashiány veszélyes a magzatra nézve is: az elégtelen mértékű vérellátás oxigénhiányhoz, koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz vezethet.

Mennyi vasat szükséges a szervezetbe juttatni?

Az ajánlások szerint férfiaknak napi 10 mg, nőknek napi 15 mg vasbevitelre van szükségük. A nők menstruáció miatti vérvesztesége magyarázza esetükben a jelentősebb szükségletet. Terhesség alatt a nők napi vasszükséglete 30 mg-ra nő, és a fokozottabb vasigény a szülést követően, a szoptatás hónapjai alatt is fennáll. Szoptatós kismamáknál – a tejelválasztásra tekintettel – napi 20 mg vasbevitel javasolt.

Azoknak a kismamáknak, akik vashiányos állapotban esnek teherbe, fokozott vasbevitelre van szükségük, mintegy napi 100 mg körüli vasmennyiséget kell a szervezetbe juttatniuk. A vas-terápia hatása nem jelentkezik pillanatszerűen, néhány hónap múlva mutatható ki csak a hatása, a vastartalékok rendeződése.

Hogyan tölthetők fel a vastartalékok?

Ideális esetben a táplálékkal, vassal dúsított gyümölcslevekkel jut be a szervezetbe a vas. A húsételek, különösképpen a vörös húsok, a belsőségek (pl. máj), a halak és a tojás tartalmaznak magas koncentrációban vasat. A zöldségek, gyümölcsök vastartalma jelentősen alacsonyabb, így a vashiány a vegetáriánusoknál jóval gyakoribb, mint a vegyes táplálkozásúaknál.

A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek preferálása mellett áll az a tény, hogy az állati eredetű, úgynevezett hem-vas jobban felszívódik és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett nem-hem vas. Példaként a növényvilágban kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és néhány állati eredetű élelmiszer vastartalmát lehet összehasonlítani: míg a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, addig a marhahús 100 g-ja 1,6 mg-ot, a marhamáj 100 g-ja pedig 8,8 mg-ot.


Nagyságrendnyiek a különbségek! Konyhatechnikai szempontból lényeges, hogy semmiféle hőkezelés, sem a hosszú ideig tartó sütés, sem a főzés nem csökkenti az élelmiszerek vastartalmát.

Vashiányos anémia esetén terhességben a táplálkozási változtatások gyakran nem bizonyulnak elegendőnek, és orvosi javaslat alapján gyakran gyógyszeres vaspótlásra van szükség. A vasat általában vas-szulfát (esetleg vas-aszkorbát vagy vas-fumarát) formájában tartalmazzák a vaspótló készítmények, filmtabletták és rágótabletták. Gyógyszeres terápia esetén napi mintegy 100 mg a vasadag.

A vaspótló készítmények jelentős része a vas mellett folsavat is tartalmaz. A vaspótló patikaszerek egy része, amelyek nagyobb mennyiségű vasat (kb. 100 mg) tartalmaznak, orvosi vényre kaphatók. Recept nélkül alacsonyabb dózisban (kb. 10–20 mg) vasat tartalmazó patikaszerek érhetők el.

A gyógyszerbevételnek, a vasfelszívódás maximalizálása érdekében, lehetőség szerint éhgyomorra kell történnie; reggeli előtt fél órával ajánlják a legtöbben. Mivel a fémes íz, mint mellékhatás sokakat zavar, ez a kellemetlenség a délelőtti órákban – a reggelit kb. 2 órával követően – de üres gyomorra történő bevétellel valamelyest elnyomható.
Ismert, hogy a vas vékonybélből történő felszívódását a C-vitamin elősegíti.

A magasabb vashasznosulás érdekében ajánlott a vaskészítményeket C-vitaminnal együtt alkalmazni, vagy egyszerűbb megoldásként a vasat magas C-vitamin-tartalmú gyümölcslevekkel (pl. narancslé) bevenni.

Mely anyagok csökkentik a vas felszívódását?

Az egyéb gyógyszerekkel és étrend-kiegészítő készítményekkel való kölcsönhatások elkerülése érdekében a bevételnek nem szabad egybeesnie gyomorsavkötők (más szóval antacid szerek) bevételével. A magas rosttartalmú élelmiszerek (pl. teljes kiőrlésű kenyér és gabonafélék) a rosttartalmuk miatt, a spenót az oxaláttartalma miatt gátolja a vas felszívódását. A magas polifenoltartalmú élelmiszerek, italok (pl. zöld tea) a polifenol és a vas kémiai kötődése révén gátolják a vas hasznosulását, így azok egy időben történő fogyasztása kerülendő.

A gyógyszerek közül számos antibiotikum (pl. doxiciklin, ofloxacin, ciprofloxacin) és vas egyidejű bevétele tilos, mivel a vas megakadályozza az antibiotikum felszívódását, így a várt baktériumellenes hatás elmarad. Terhesség alatt ennek a vas-antibiotikum gyógyszer-interakciónak az esélye viszonylag kicsi, hiszen az említett antibiotikumok a kismamák baktériumellenes terápiájában – a potenciális magzatkárosító hatásuk miatt – alig használtak.

A vaspótlás mellékhatásaként fémes íz jelentkezhet, ami kellemetlen lehet a hányingerrel egyébként is gyakran küszködő kismamáknál. A vaskészítmények szedése székrekedést és a széklet fekete elszíneződését is okozhatja. A székrekedés elkerülésére/mérséklésére aszalt gyümölcsök, lekvárok fogyasztása ajánlott.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát



Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.

Cipőválasztás gyermekeknek

2026. november 09.

Milyen a jó cipő, amelyik a leginkább elősegíti a láb izmainak és szerkezetének optimális alakulását?



Megfelelően rugalmas talpú cipő elősegíti a talpizmok fejlődését, de benne boltozatemelő vagy – alakító domborulat nem szükséges.

Ha a kisgyermek mozgása, izmai és csontos szerkezete rendben van, akkor passzív alátámasztás azért nem ajánlott, mert elveszi a lehetőséget attól, hogy az izomzat a kellő formára kialakuljon. Ha a gyermek lábboltozata nem megfelelő, azt passzív alátámasztással jóval később is ráér alakítani.

Otthoni játékos gyakorlatokkal lábtorna, talptorna is gyakoroltatható:


lábujjhegyre állás,
padlóra szorított láb, a lábujjakat elemeljük, majd visszaengedjük,
zsebkendő felcsippentése lábujjakkal,
toll vagy ceruza megfogása lábujjakkal a földről, majd megtartva sarkon járva pár lépéssel odébb letenni,
henger (alufólia- vagy vécépapír-guriga) görgetése talp alatt előre, hátra.


Ha a lakásban otthon kemény a padló, vagy sok a járólap, akkor javaslom a csúszásgátló zokni használatát, de semmiképp nem cipőt! Az elterjedt otthoni kisszandálok, kiscipők olyan korrekciót biztosítanak, amire valójában nincs is szükség.

A lábboltozat kialakulása kétéves kortól kezdődik, de igazán csak négy-ötéves korban alakul ki, és hat-hétéves kor előtt nem is ajánlott azt cipővel alakítani.

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.



A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)