Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vashiány várandósan

Érdekességek2022. november 28.

Babavárás alatt a keringő vérmennyiség jelentősen megnő. A nők szervezetében átlagosan található 5 liter vérmennyiség mintegy 6–6,5 literre gyarapszik a várandósság hónapjai alatt. A vérmennyiség jelentős növekedése azzal jár, hogy az oxigénszállító hemoglobint tartalmazó vörösvértesteket is milliárd számra kell előállítani. A hemoglobin kulcsfontosságú központi fémionja a vas, aminek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.

Fotó: gettyimages.comA kismamák mintegy 40%-a már a várandósságot megelőzően sem rendelkezik elegendő vastartalékkal. A nem kellőképpen feltöltött vasraktárakkal elkezdett terhességek mintegy kétharmadában kezelendő vashiány alakul ki. A vasszintet illető mélypont általában a terhesség közepe táján, a 20. hét körül következik be. A vérvizsgálatok laboreredményei alapján hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a kismama vashiányos, és vaspótlásra szorul.

A laborparamétereken túl általános gyengeségérzet, levertség, fáradtságérzet, sápadtság, fejfájás, töredező körmök, hajhullás és a fertőző betegségekre való fogékonyság növekedése is utalhat vashiányra.

A babavárás alatti vashiány veszélyes a magzatra nézve is: az elégtelen mértékű vérellátás oxigénhiányhoz, koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz vezethet.

Mennyi vasat szükséges a szervezetbe juttatni?

Az ajánlások szerint férfiaknak napi 10 mg, nőknek napi 15 mg vasbevitelre van szükségük. A nők menstruáció miatti vérvesztesége magyarázza esetükben a jelentősebb szükségletet. Terhesség alatt a nők napi vasszükséglete 30 mg-ra nő, és a fokozottabb vasigény a szülést követően, a szoptatás hónapjai alatt is fennáll. Szoptatós kismamáknál – a tejelválasztásra tekintettel – napi 20 mg vasbevitel javasolt.

Azoknak a kismamáknak, akik vashiányos állapotban esnek teherbe, fokozott vasbevitelre van szükségük, mintegy napi 100 mg körüli vasmennyiséget kell a szervezetbe juttatniuk. A vas-terápia hatása nem jelentkezik pillanatszerűen, néhány hónap múlva mutatható ki csak a hatása, a vastartalékok rendeződése.

Hogyan tölthetők fel a vastartalékok?

Ideális esetben a táplálékkal, vassal dúsított gyümölcslevekkel jut be a szervezetbe a vas. A húsételek, különösképpen a vörös húsok, a belsőségek (pl. máj), a halak és a tojás tartalmaznak magas koncentrációban vasat. A zöldségek, gyümölcsök vastartalma jelentősen alacsonyabb, így a vashiány a vegetáriánusoknál jóval gyakoribb, mint a vegyes táplálkozásúaknál.

A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek preferálása mellett áll az a tény, hogy az állati eredetű, úgynevezett hem-vas jobban felszívódik és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett nem-hem vas. Példaként a növényvilágban kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és néhány állati eredetű élelmiszer vastartalmát lehet összehasonlítani: míg a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, addig a marhahús 100 g-ja 1,6 mg-ot, a marhamáj 100 g-ja pedig 8,8 mg-ot.


Nagyságrendnyiek a különbségek! Konyhatechnikai szempontból lényeges, hogy semmiféle hőkezelés, sem a hosszú ideig tartó sütés, sem a főzés nem csökkenti az élelmiszerek vastartalmát.

Vashiányos anémia esetén terhességben a táplálkozási változtatások gyakran nem bizonyulnak elegendőnek, és orvosi javaslat alapján gyakran gyógyszeres vaspótlásra van szükség. A vasat általában vas-szulfát (esetleg vas-aszkorbát vagy vas-fumarát) formájában tartalmazzák a vaspótló készítmények, filmtabletták és rágótabletták. Gyógyszeres terápia esetén napi mintegy 100 mg a vasadag.

A vaspótló készítmények jelentős része a vas mellett folsavat is tartalmaz. A vaspótló patikaszerek egy része, amelyek nagyobb mennyiségű vasat (kb. 100 mg) tartalmaznak, orvosi vényre kaphatók. Recept nélkül alacsonyabb dózisban (kb. 10–20 mg) vasat tartalmazó patikaszerek érhetők el.

A gyógyszerbevételnek, a vasfelszívódás maximalizálása érdekében, lehetőség szerint éhgyomorra kell történnie; reggeli előtt fél órával ajánlják a legtöbben. Mivel a fémes íz, mint mellékhatás sokakat zavar, ez a kellemetlenség a délelőtti órákban – a reggelit kb. 2 órával követően – de üres gyomorra történő bevétellel valamelyest elnyomható.
Ismert, hogy a vas vékonybélből történő felszívódását a C-vitamin elősegíti.

A magasabb vashasznosulás érdekében ajánlott a vaskészítményeket C-vitaminnal együtt alkalmazni, vagy egyszerűbb megoldásként a vasat magas C-vitamin-tartalmú gyümölcslevekkel (pl. narancslé) bevenni.

Mely anyagok csökkentik a vas felszívódását?

Az egyéb gyógyszerekkel és étrend-kiegészítő készítményekkel való kölcsönhatások elkerülése érdekében a bevételnek nem szabad egybeesnie gyomorsavkötők (más szóval antacid szerek) bevételével. A magas rosttartalmú élelmiszerek (pl. teljes kiőrlésű kenyér és gabonafélék) a rosttartalmuk miatt, a spenót az oxaláttartalma miatt gátolja a vas felszívódását. A magas polifenoltartalmú élelmiszerek, italok (pl. zöld tea) a polifenol és a vas kémiai kötődése révén gátolják a vas hasznosulását, így azok egy időben történő fogyasztása kerülendő.

A gyógyszerek közül számos antibiotikum (pl. doxiciklin, ofloxacin, ciprofloxacin) és vas egyidejű bevétele tilos, mivel a vas megakadályozza az antibiotikum felszívódását, így a várt baktériumellenes hatás elmarad. Terhesség alatt ennek a vas-antibiotikum gyógyszer-interakciónak az esélye viszonylag kicsi, hiszen az említett antibiotikumok a kismamák baktériumellenes terápiájában – a potenciális magzatkárosító hatásuk miatt – alig használtak.

A vaspótlás mellékhatásaként fémes íz jelentkezhet, ami kellemetlen lehet a hányingerrel egyébként is gyakran küszködő kismamáknál. A vaskészítmények szedése székrekedést és a széklet fekete elszíneződését is okozhatja. A székrekedés elkerülésére/mérséklésére aszalt gyümölcsök, lekvárok fogyasztása ajánlott.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A jobb felhasi fájdalom epehólyag problémára is utalhat

2024. április 03.

A hasi fájdalom igen gyakori panasznak számít, melynek hátterében számtalan ok állhat. Ezek lehetnek banálisak, de akár komoly problémára is utalhatnak. Olykor a diagnózis nem egyszerű, és ehhez különböző képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa a leggyakoribb epehólyag problémákat ismerteti, melyek fontos diagnosztikai módszere a hasi ultrahang.

Az epe, az epehólyag szerepe

Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő kis körte alakú, páratlan szerv a has jobb oldalán. A májsejtek által termelt epét tartalmazza, mely a zsírok emésztéséhez szükséges. Zsíros ételek fogyasztása után az epehólyag izomzata összehúzódik, így az epe a vékonybélbe kerül. 

Epekő és epehólyag gyulladás

Az epehólyag gyakori betegsége az epekövesség, valamint az epehólyag gyulladás. Az epekövek általában koleszterint tartalmazó, elmeszesedő képletek. Kialakulásukban genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Az epekövek jelenléte nem mindig okoz panaszokat (néma epekövesség), ám ha vannak tünetek, akkor a jobb bordaív alatti tompa vagy görcsös fájdalom, hányinger, hányás jelentkezik. A fájdalom gyakran a hátba, a lapockák közé sugárzik.

Az epehólyag gyulladását gyakran az epekövek okozzák a falának irritációja révén. Az epehólyag összehúzódásakor ráfeszül a kövekre, ami a falat felsérti. Gyulladás azonban kő nélkül is keletkezhet.

Az epekövesség nem mindig okoz panaszt, előfordul, hogy más tünetek miatt vagy szűrés céljából végzett hasi ultrahang vizsgálat kapcsán derül ki. Fontos tudni, hogy akár panaszos, akár nem, a sebészi beavatkozás elkerülhetetlen, ha az epehólyagban apró, néhány milliméteres kő vagy kövek vannak. Az ilyen kicsi kövek bejuthatnak az epevezetékbe, amit elzárnak, és az epehólyag ballonszerűen kitágul jelentős fájdalmakat okozva. Nagyobb veszélye az apró köveknek, hogy nem állnak meg az epevezetékben, hanem tovább sodródnak a hasnyálmirigy vezetékkel alkotott közös szakaszba, aminek akut hasnyálmirigy gyulladás a következménye. Ez a betegség pedig életveszélyes állapot.

Az epehólyag falának jóindulatú elváltozásai (polipok, papillómák, cisztás elváltozás-adenomyomatosis) ritkán okoznak tüneteket. Az összehúzódó képességét ronthatják, így emésztési problémák keletkezhetnek.

Az epehólyag rák ritka betegség, kezdetben tünetmentes. Sokszor a gyakori akut vagy krónikus epehólyag gyulladás talaján alakul ki. Belátható, hogy az epekövesség reális következménye lehet az epehólyag falának rákja.

Másodszor is megfertőződhetek? Gyakori kérdések a hepatitisz C-ről

2024. április 03.

A hepatitisz, vagyis a májgyulladás leggyakrabban vírusfertőzés vagy alkoholbetegség miatt alakul ki, bár mérgező anyagok, drogok következtében és bizonyos állapotok, például autoimmun betegségek miatt is megjelenhet. Öt fő típusa közül a B és a C a leggyakoribb. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus szerint számos félreértés és kérdés merül fel a hepatitisz C kapcsán, amelyeket érdemes tisztázni.  

Fontos kérdések a hepatitisz C-ről

A hepatitisz minden típusa súlyos?
A hepatitisz vírusok meglehetősen különbözőek, ezért az általuk kiváltott betegségek is azok.
A leggyakoribb A, B és C típusok is másként hatnak a szervezetre. A hepatitisz A gyors, erős tünetekkel járó betegséget okoz, de nagyon ritkán jár súlyos komplikációval vagy elhúzódó panaszokkal. A hepatitisz B főként akkor válik súlyossá, ha a vírusfertőzés krónikussá válik, de ez csak 2-6%.ban fordul elő. A hepatitisz C nem okoz panaszt eleinte, de az esetek 60-80%-ban krónikussá válik, ami miatt megnő a májdaganat és a cirrózis kockázata – ha nem történik kezelés. Éppen ezért lehet fontos az A és B típus elleni oltás (egyelőre csak ezekre létezik) és a C típusra vonatkozó szűrés. 

Lehet szoptatni hepatitisz C fertőzés mellett?
A hepatitisz C vírus nem terjed anyatejjel, de sebes vagy vérző mellbimbók esetén a gyógyulásig átmenetileg fel kell függeszteni a szoptatást.

A májgyulladás átadható kézfogás és csókolózás által?
Sem csókolózással, sem kézfogással, köhögéssel, közös étkészlet használattal nem adható át a hepatitisz, ugyanis vér útján terjed. Legyakrabban megosztott injekcióstűvel, nem steril tetováló eszközökkel, szülés során fertőződhet meg valaki és ritkán a nemi érintkezés kapcsán.   

Szabad szexelni, ha valaki hepatitisz C fertőzött?
A hepatitisz C vér útján terjed, éppen ezért a nemi érintkezés önmagában nem tilos, bár az anális közösülés és a menstruáció alatti érintkezés komoly kockázatot jelent. A gyakori partnerváltás és a HIV fertőzöttség rizikófaktornak számít, így, ha valaki nem monogám kapcsolatban él, mindenképpen ajánlott óvszert használnia minden alkalommal.

Minden hepatitisz fertőzött besárgul?
A sárgaságot a máj problémája okozza, és mivel nem minden hepatitisz fertőzés károsítja azonnal a májat, ezért nem feltétlenül jelenik meg a sárgaság sem. Sokaknak akár évtizedekig nincsenek tünetei, bár a diagnózis és a kezelés már ekkor is nagyon fontos lenne. 

Meg lehet fertőződni másodszor is hepatitisz C-vel?
Sajnos igen. Ha valakinél már gyógyszerrel kezelték a hepatitisz C-t, és kigyógyult belőle, azzal még nem keletkeztek antitestek a szervezetében, így nem védett. (Ez csak oltással lenne elérhető, ami egyelőre C típus esetében még nem létezik.) Vagyis a gyógyult betegeknek adott helyzetekben ugyanolyan fontos az elővigyázatosság.

Valóban komoly mellékhatásai vannak a hepatitisz C elleni gyógyszereknek?
A modern készítményeknek csak kevés, és jól tolerálható mellékhatása lehet. A szükséges 8-12 hetes gyógyszeres kezeléssel pedig az esetek több, mint 90%-a gyógyítható.

Másfél millió magyar él krónikus vesebetegséggel, de a legtöbbjük nem tud róla

2024. április 02.

Az idült vesebetegség (CKD) a cukorbetegséghez és a magasvérnyomás betegséghez hasonlóan népbetegség; hazánkban mintegy 1,5 millió embert érint, mégis kevés szó esik róla, pedig hatékony kezelésével megelőzhetők a szövődményei – hívták fel szakértők a figyelmet a közelgő Vese Világnap alkalmából rendezett mai sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozták: 65 év felett minden harmadik ember él a CKD valamilyen formájával, amelynek felismerése a korai, tünetmentes időszakban azért fontos, mert még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos problémák kockázata. Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása pedig 1,5-szer magasabb a krónikus vesebetegek körében.

A Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő idült vesebetegség időben felismerve jól kezelhető és a betegség súlyos szövődményeinek kialakulása megelőzhető – hívták fel szakértők a figyelmet a március 14-ei Vese Világnap alkalmából. Az idült vesebetegség korai diagnózisa lehetőséget ad arra is, hogy az elérhető korszerű terápiák alkalmazásával elkerülhető legyen az életminőséget jelentősen rontó dialízis, illetve a veseátültetés. A becslések alapján 10 krónikus vesebeteg közül 9 azonban nincs tisztában azzal, hogy beteg. A krónikus vesebetegség bármely életkorban bárkit érinthet, de minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy a betegség valamilyen formája kialakul nála.

Az idült vesebetegség világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. A legfrissebb szakmai becslések szerint globálisan ma már a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti, előfordulása valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél – 65 év felett, különböző mértékben, de minden harmadik embert érint. A betegség előfordulása   és a halálozásban játszott szerepe az elmúlt három évtizedben drámaian megnőtt, ami elsősorban a társadalom elöregedésének a következménye.

Az idült vesebetegség azt jelenti, hogy a vesék rendellenesen működnek és ez az állapot három hónapnál tovább fennáll. Az „idült” szó nem jelenti azt, hogy a betegség ’súlyos’, mivel a megnevezést a vese szerkezetének vagy működésének bármilyen rendellenességére használják, még abban az esetben is, ha csak nagyon csekély károsodásról van szó. A sokáig tünetmentes betegség csak akkor ismerhető fel idejekorán, ha keressük, ugyanis az idült vesebetegség épp olyan észrevétlenül alakulhat ki, mint a magasvérnyomás betegség vagy a cukorbetegség.

Felismerhető kockázatok

Számos oka lehet annak, hogy valakinél kialakul a betegség. A leggyakoribb okok közé tartozik a cukorbetegség, a magasvérnyomás betegség (hipertónia), a szívbetegség, a vesében fellépő gyulladás, a magas koleszterinszint, illetve vizeletelfolyási akadály vagy nehezítettség, például vesekövek vagy prosztataproblémák miatt. Bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók tartósan és rendszeresen történő használata is vesekárosodást okozhat. Családi halmozódás is előfordulhat, vannak ugyanis örökletes vesebetegségek.,

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy akinél ismert kockázati tényező áll fenn – például cukorbetegség vagy magasvérnyomás betegség –, magas a vesebetegség kialakulásának a kockázata. Ilyen esetekben rendszeres vér- és vizeletvizsgálat elvégzése indokolt ahhoz, hogy az esetleges betegséget korai stádiumban felfedezzék – hangsúlyozta Dr. Ladányi Erzsébet, a B.-A.-Z. Vármegyei Központi Kórházban a TritonLife Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. – A hazánkban ugyancsak népbetegségnek számító cukorbetegség és magasvérnyomás betegség megelőzése és megfelelő kezelése csökkenti a vesebetegségek rizikóját. Az életmódváltás fontos eleme a dohányzás mellőzése, mivel a dohányzás miatt a vese is károsodik, illetve a vesebarát diéta és a megfelelő testsúly kialakítása, az elhízás elkerülése.”

Dr. Ladányi Erzsébet hozzátette, hogy 10 CKD-s esetből kevesebb, mint 1-nél alakul ki dialízist vagy veseátültetést igénylő veseelégtelenség. Még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos szövődmények, például szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham és a stroke kialakulásának a kockázata. Az idült vesebetegséggel gyakran társul különböző olyan szív- érrendszeri betegség, mely alapvetően meghatározza a betegek életkilátásait, életminőségét. Ezért a vesebetegek számára akkor is indokoltak lehetnek a vizsgálatok, ha a későbbiekben sem alakul ki úgynevezett végstádiumú, művesekezelést indokló veseelégtelenség, hiszen így időben/korábban felismerhetők a szív- érrendszeri betegségek. Az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomást nemcsak azért kell kezelni, hogy megóvják a veséket a további károsodástól, hanem a stroke és a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében is.