Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vaspótlással csökkenthető a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázata

Érdekességek2019. október 06.

A vas elengedhetetlenül szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány ugyanis vérszegénységet, a vérszegénység pedig nemcsak levertséget, fáradékonyságot, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat.  

Ma Magyarországon minden harmadik terhes nő vashiányos vérszegénységben szenved. A vaspótlás különösen fontos ebben az életszakaszban, hiszen vas szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. Ha az anyánál vérszegénység alakul ki, ez magzati oxigén hiányhoz vezethet, mely súlyos magzati károsodás okozója lehet. A vérszegénység elsősorban az idegrendszeri fejlődésre gyakorol káros hatást. Éppen ezért terhesség alatt mindenképpen vaspótlást ajánl a szakember. Különösen a harmadik trimeszterben érdemes erre odafigyelni, hisz a baba fejlődése ebben az időszakban a legintenzívebb.

Az emberi szervezet vasraktára elég nagy. Példaként, ha egy egészséges férfi egyáltalán nem juttatna a normál táplálkozás során vasat a szervezetébe, akkor is csak nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység. Vagyis normális táplálkozás és életmód mellett, különösen a férfiak esetében nincs szükség vaspótlásra. Bizonyos élethelyzetekben, elsősorban nőknél azonban szükség lehet rá, hisz a terhesség alatt, szülés után, szoptatás alatt vagy erős menstruáció idején jelentősen csökkenhetnek a vastartalékok.

„Kutatások bizonyították, hogy azoknál a kismamáknál, akiknél  vaspótlás segítségével sikerült a vérszegénységet kezelni, kisebb arányban fordultak elő fertőzések (légúti, húgyúti), véralvadási zavarok, de a súlyosabb terhességi rosszullétet, hányást is ritkábban tapasztalták. A vaspótlás ugyanakkor csökkenti a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázatát is.” – mondta el dr. Pecze Károly haematológus főorvos.


A vas pótlását vasban gazdag tápanyagok bevitele is segítheti. Ilyenek elsősorban a vörös húsok, a máj, az olajos magvak közül különösen a lenmag, napraforgómag, szezámmag, pisztácia, de sok vasat tartalmaz a szója és a bab is. Súlyosabb esetben azonban gyógyszerek szedésére is szükség lehet. Mivel a vérszegénység második leggyakoribb oka a folsav hiánya, érdemes vasat és folsavat is tartalmazó készítményeket keresni.

A vashiány mértékét és a kezelés lehetséges módjait minden esetben orvos állapítja meg. Fontos azonban, hogy a tüneteket időben felismerjük, és a vashiány csökkentése érdekében változtassunk a táplálkozási szokásainkon, illetve a szakemberrel közösen megtaláljuk a kezelés legjobb módját.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.