Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Védekezni kell az agyhártyagyulladás ellen

Érdekességek2020. május 06.

A COVID–19-járvány alatt is fontos a gyermekek védelme a jellemzően gyors és rendkívül súlyos lefolyású invazív meningococcus-fertőzés ellen: a szakértők az oltási sorok elkezdését és befejezését egyaránt javasolják.

Fotó: gettyimages.comGyermekgyógyászok a betegség április 24-ei világnapja apropóján elmondták: a csecsemők az átlagosnál 24-szer gyakrabban betegednek meg meningococcus okozta agyhártyagyulladásban és vérmérgezésben, ezért különösen fontos időben védőoltást kapniuk a betegség ellen. Ráadásul a koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint az invazív meningococcus-betegség. A betegséget okozó meningococcus-baktériumok B és C típusa ellen különböző védőoltásra van szükség, amelyek nem helyettesíthetik egymást. A hazai esetek többségét évek óta a B típus okozza, a fertőzés 24 óra alatt halálhoz vezethet, a túlélőknél pedig maradandó egészségkárosodással járhat.

Miközben az egész világ a COVID–19 elleni védőoltást várja, még inkább felértékelődnek azok a vakcinák, amelyekkel eredményesen védekezhetünk más súlyos, fertőző betegségek ellen. Ezek közé tartoznak a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó meningococcus-baktérium egyes típusai elleni védőoltások is. A szakemberek a betegség közelgő, április 24-ei világnapja előtt ismét hangsúlyozták a betegség megelőzésének, azaz az oltási sorok korai elkezdésének és pontos befejezésének fontosságát.

„Érthető okokból a világ most a koronavírusra figyel, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a többi kórokozó szabadságra ment. Ilyen helyzetben különösen fontos a védőoltások nyújtotta biztonság, már csak azért is, mert senki sem szeretné, hogy a COVID–19 levonulását a védőoltással megelőzhető betegségek járványos elterjedése kövesse. Az infektológusszakma, a védőoltási szaktanácsadók és a gyermekgyógyászok álláspontja egyértelmű: a gyermekkori kötelező és ajánlott oltásokat az ajánlásnak megfelelően el kell kezdeni és be kell fejezni” – foglalta össze a szakma álláspontját dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A meningococcus-baktérium különböző típusai által okozott agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre veszélyes. A betegség rendkívül gyors lefolyású, és szélsőséges esetben 24 óra alatt halált okozhat. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik beteg belehal a betegségbe, életét a gondos orvosi ellátás sem tudja megmenteni.


A babák különösen kiszolgáltatottak a meningococcus-baktérium okozta fertőzésnek, ami Magyarországon is az 1 év alatti csecsemőknél fordul elő a leggyakrabban, a betegség gyakorisága közöttük 24-szerese az átlagosnak.A betegek egyharmada csecsemő volt hazánkban a 2017–2018-as adatok szerint. Ugyancsak veszélyeztetett csoportot alkotnak az 1–5 év közötti kisgyermekek. A 2017–2018-as epidemiológiai év adatai szerint közülük került ki a betegek mintegy negyede.

A védekezés szempontjából fontos tudni, hogy a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktériumnak több típusát is megkülönböztetik, és egyelőre nem létezik olyan vakcina, amely mindegyik ellen védelmet tudna nyújtani.

A meningococcus itthon legjellemzőbb B és C típusa ellen is különböző védőoltásokkal kell védekezni, ezek nem váltják ki, és nem is helyettesítik egymást, és egyik sem tartozik a kötelező védőoltások közé. „Újra és újra fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a két vakcina hatása között nincs átfedés: a másik baktérium okozhat betegséget, ha a gyermek csak az egyik típus ellen van beoltva” – hangsúlyozta dr. Póta György.

Az itthon jelentett megbetegedések többségét már évek óta a B típus okozza: az elérhető legfrissebb adatok szerint a B típus kétszer annyi fertőzésért felelős, mint a második leggyakoribb C típus.Az életkori alkalmazhatóságot figyelembe véve a csecsemők és kisgyermekek meningococcus B elleni oltására jelenleg kizárólag a Bexsero védőoltás alkalmazható. A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védelmet 2-3 hónapos korban javasolt elkezdeni, és 25 éves korig célszerű fenntartani.

Néhány óra alatt válságosra fordulhat

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás és vérmérgezés nem csupán azért alattomos betegség, mert bárkinél, még a korábban egészséges gyerekeknél is nagyon gyors és súlyos lefolyású lehet.Az is gondot jelent, hogy korai szakaszában nehézfelismerni, mivel többnyire olyan általános tünetekkel jelentkezik, amelyek hasonlíthatnak más gyakori betegségekhez. Emiatt későn születhet meg a pontos diagnózis, vagyis hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében.Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás és a hányinger. Csecsemőknél magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség is jelentkezhet.

Fotó: 123rf.com

„Érthető, hogy a szülők aggódnak a COVID–19-járvány miatt, de a meningococcus betegség elleni védekezés halogatása önmagában nagyobb kockázatot jelenthet, mint a csecsemőket kevésbé veszélyeztető koronavírus – fogalmazott dr. Póta György. – A meningococcus B elleni ajánlott védőoltás beadása könnyedén időzíthető a kötelező oltások időpontjához, azaz a védettség megszerzése ebben a tekintetben nem okoz további terhet sem a szülőknek, sem a gyermekeknek.”

Miért védekezzünk?

A meningococcus-fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek az emberi szervezetben. A kezdeti tünetek jelentkezésétől a beteg állapota rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.

A betegséget túlélők közül sem mindenki épül fel maradványtünetek nélkül. A nemzetközi statisztikák szerint a bakteriális meningitiszt és szepszist túlélő minden 2-3 betegből egynél tartósan megmarad egy vagy akár több egészségi probléma is.A tipikus testi / idegrendszeri következmények közé tartozik az ujjak vagy teljes végtagok elvesztése, az agykárosodás, az epilepszia és a halláskárosodás. Ezek olyan helyrehozhatatlan következményei a betegségnek, amelyek a fertőzésen átesettek, valamint családjuk és környezetükéletminőségét hosszú távon, akár teljes életen át befolyásolják.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a meningococcus-baktériumok évente mintegy 500 000 megbetegedést okoznak globálisan, halálozási mutatójuk pedig rendkívül magas: évente 50 000 ember veszíti életét e fertőzés következtében.

A koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint az invazív meningococcus-betegség. A betegség korai szakaszában – különösen influenzaszezonban – még a gyakorlott gyermekorvos is könnyen összetévesztheti egy egyszerű vírusfertőzéssel a meningococcus okozta agyahártyagyulladást.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.