Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Védekezni kell az agyhártyagyulladás ellen

Érdekességek2020. május 06.

A COVID–19-járvány alatt is fontos a gyermekek védelme a jellemzően gyors és rendkívül súlyos lefolyású invazív meningococcus-fertőzés ellen: a szakértők az oltási sorok elkezdését és befejezését egyaránt javasolják.

Fotó: gettyimages.comGyermekgyógyászok a betegség április 24-ei világnapja apropóján elmondták: a csecsemők az átlagosnál 24-szer gyakrabban betegednek meg meningococcus okozta agyhártyagyulladásban és vérmérgezésben, ezért különösen fontos időben védőoltást kapniuk a betegség ellen. Ráadásul a koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint az invazív meningococcus-betegség. A betegséget okozó meningococcus-baktériumok B és C típusa ellen különböző védőoltásra van szükség, amelyek nem helyettesíthetik egymást. A hazai esetek többségét évek óta a B típus okozza, a fertőzés 24 óra alatt halálhoz vezethet, a túlélőknél pedig maradandó egészségkárosodással járhat.

Miközben az egész világ a COVID–19 elleni védőoltást várja, még inkább felértékelődnek azok a vakcinák, amelyekkel eredményesen védekezhetünk más súlyos, fertőző betegségek ellen. Ezek közé tartoznak a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó meningococcus-baktérium egyes típusai elleni védőoltások is. A szakemberek a betegség közelgő, április 24-ei világnapja előtt ismét hangsúlyozták a betegség megelőzésének, azaz az oltási sorok korai elkezdésének és pontos befejezésének fontosságát.

„Érthető okokból a világ most a koronavírusra figyel, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a többi kórokozó szabadságra ment. Ilyen helyzetben különösen fontos a védőoltások nyújtotta biztonság, már csak azért is, mert senki sem szeretné, hogy a COVID–19 levonulását a védőoltással megelőzhető betegségek járványos elterjedése kövesse. Az infektológusszakma, a védőoltási szaktanácsadók és a gyermekgyógyászok álláspontja egyértelmű: a gyermekkori kötelező és ajánlott oltásokat az ajánlásnak megfelelően el kell kezdeni és be kell fejezni” – foglalta össze a szakma álláspontját dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A meningococcus-baktérium különböző típusai által okozott agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre veszélyes. A betegség rendkívül gyors lefolyású, és szélsőséges esetben 24 óra alatt halált okozhat. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik beteg belehal a betegségbe, életét a gondos orvosi ellátás sem tudja megmenteni.


A babák különösen kiszolgáltatottak a meningococcus-baktérium okozta fertőzésnek, ami Magyarországon is az 1 év alatti csecsemőknél fordul elő a leggyakrabban, a betegség gyakorisága közöttük 24-szerese az átlagosnak.A betegek egyharmada csecsemő volt hazánkban a 2017–2018-as adatok szerint. Ugyancsak veszélyeztetett csoportot alkotnak az 1–5 év közötti kisgyermekek. A 2017–2018-as epidemiológiai év adatai szerint közülük került ki a betegek mintegy negyede.

A védekezés szempontjából fontos tudni, hogy a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktériumnak több típusát is megkülönböztetik, és egyelőre nem létezik olyan vakcina, amely mindegyik ellen védelmet tudna nyújtani.

A meningococcus itthon legjellemzőbb B és C típusa ellen is különböző védőoltásokkal kell védekezni, ezek nem váltják ki, és nem is helyettesítik egymást, és egyik sem tartozik a kötelező védőoltások közé. „Újra és újra fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a két vakcina hatása között nincs átfedés: a másik baktérium okozhat betegséget, ha a gyermek csak az egyik típus ellen van beoltva” – hangsúlyozta dr. Póta György.

Az itthon jelentett megbetegedések többségét már évek óta a B típus okozza: az elérhető legfrissebb adatok szerint a B típus kétszer annyi fertőzésért felelős, mint a második leggyakoribb C típus.Az életkori alkalmazhatóságot figyelembe véve a csecsemők és kisgyermekek meningococcus B elleni oltására jelenleg kizárólag a Bexsero védőoltás alkalmazható. A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védelmet 2-3 hónapos korban javasolt elkezdeni, és 25 éves korig célszerű fenntartani.

Néhány óra alatt válságosra fordulhat

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás és vérmérgezés nem csupán azért alattomos betegség, mert bárkinél, még a korábban egészséges gyerekeknél is nagyon gyors és súlyos lefolyású lehet.Az is gondot jelent, hogy korai szakaszában nehézfelismerni, mivel többnyire olyan általános tünetekkel jelentkezik, amelyek hasonlíthatnak más gyakori betegségekhez. Emiatt későn születhet meg a pontos diagnózis, vagyis hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében.Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás és a hányinger. Csecsemőknél magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség is jelentkezhet.

Fotó: 123rf.com

„Érthető, hogy a szülők aggódnak a COVID–19-járvány miatt, de a meningococcus betegség elleni védekezés halogatása önmagában nagyobb kockázatot jelenthet, mint a csecsemőket kevésbé veszélyeztető koronavírus – fogalmazott dr. Póta György. – A meningococcus B elleni ajánlott védőoltás beadása könnyedén időzíthető a kötelező oltások időpontjához, azaz a védettség megszerzése ebben a tekintetben nem okoz további terhet sem a szülőknek, sem a gyermekeknek.”

Miért védekezzünk?

A meningococcus-fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek az emberi szervezetben. A kezdeti tünetek jelentkezésétől a beteg állapota rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.

A betegséget túlélők közül sem mindenki épül fel maradványtünetek nélkül. A nemzetközi statisztikák szerint a bakteriális meningitiszt és szepszist túlélő minden 2-3 betegből egynél tartósan megmarad egy vagy akár több egészségi probléma is.A tipikus testi / idegrendszeri következmények közé tartozik az ujjak vagy teljes végtagok elvesztése, az agykárosodás, az epilepszia és a halláskárosodás. Ezek olyan helyrehozhatatlan következményei a betegségnek, amelyek a fertőzésen átesettek, valamint családjuk és környezetükéletminőségét hosszú távon, akár teljes életen át befolyásolják.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a meningococcus-baktériumok évente mintegy 500 000 megbetegedést okoznak globálisan, halálozási mutatójuk pedig rendkívül magas: évente 50 000 ember veszíti életét e fertőzés következtében.

A koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint az invazív meningococcus-betegség. A betegség korai szakaszában – különösen influenzaszezonban – még a gyakorlott gyermekorvos is könnyen összetévesztheti egy egyszerű vírusfertőzéssel a meningococcus okozta agyahártyagyulladást.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.