Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Védje magát! – Támad az influenza!

Érdekességek2022. január 16.

Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy a védőoltás mellett milyen praktikákat érdemes bevetni, hogy elkerüljük az influenzát vagy továbbadjuk a fertőzést.

Fotó: gettyimages.comTényleg használjon zsebkendőt!

Az influenzáról tudjuk, hogy cseppfertőzéssel terjed. Egy tüsszentés alkalmával közel 40 ezer apró nyálcsepp kerül a levegőbe, az influenzát okozó vírusok ezekhez tapadva még órákig lebegnek a levegőben és képesek nagyobb távolságra is eljutni. Ezért nagyon fontos, hogy ha ön vagy a környezetében valaki beteg, tegye a kezét vagy zsebkendőt a szája elé, hogy megakadályozza a kórokozók levegőben való terjedését!

Fordítson elég időt a kézmosásra!

A legkorszerűbb, antibakteriális és illatos kézmosó sem ér semmit, ha elnagyoltan, a kézmosást összecsapva használjuk. Szánjunk rá legalább 20 másodpercet, átdörzsöljük a kezünket és ne feledkezzünk meg az alapos öblítésről sem!

Ne látogassa a beteget!

Sokan akkor sem pihennek, ha már betegek. Ezzel viszont nemcsak a saját gyógyulásukat nehezítik, de a többieket is könnyen megfertőzhetik. Az sem szerencsés, ha túl hamar térünk vissza a munkába, a náthával ellentétben az influenza vírusát nemcsak 3, de akár 5-7 nap múlva is tovább adhatjuk.

Viseljen maszkot!

Megfelelő távolságot tartani jóval nehezebb, ha a velünk egy lakásban élő családtagunk lett beteg. Ilyen esetben csakis a zsebkendő használat, a rendszeres kézmosás, illetve az orrot és a szájat betakaró egészségügyi védőmaszk viselése segíthet meggátolni a kórokozók terjedését.

Tudja, hogy mitől beteg!

A téli időszakban gyakori nátha és az influenza tünetei hasonlóak lehetnek, ám van néhány olyan eltérés, ami alapján mi magunk is el tudjuk dönteni, hogy melyik betegség miatt érezzük rosszul magunkat.

Aludjon sokat, egyen jókat és mozogjon!

A fenti mondatban tulajdonképpen minden benne van, amit tudnunk kell arról, hogyan csökkenthetjük a téli betegségek kockázatát. Kutatások igazolják, hogy aki keveset – napi 7 óránál kevesebbet – alszik, könnyebben megbetegszik. Igyekezzünk változatosan táplálkozni, és mozogjunk! Ezzel nemcsak az ellenállóképességünket növeljük, hanem az immunrendszer működését gyengítő stressz levezetésének is remek eszköze.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.