Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Védőoltások? Igen!

Érdekességek2020. június 26.

Fotó: 123rf.com

A megfelelő védőoltások beadásával több mint másfél millió gyermekhalál lenne megelőzhető évente. A társadalmi kirekesztettség, a földrajzi elszigeteltség, a források hiánya és a fegyveres konfliktusok okozta problémák miatt azonban a világon öt gyermekből egy nem jut hozzá az életmentő védőoltásokhoz.

A világon minden újszülöttet be kellene oltanunk ahhoz, hogy megvédjük az egészségüket. Az oltások évente 2-3 millió kisgyermek életét mentik meg, és így a védőoltásokat az elmúlt évszázad tíz legjelentősebb egészségügyi vívmányaként tarthatjuk számon. A védőoltások ráadásul rendkívül költséghatékonyak is. Az a védőoltás, amellyel egy kisgyermek egész életre szóló védettséget kap például a kanyaró ellen, kevesebb mint egy dollárba kerül.

Ennek ellenére 2011-ben a be nem oltott gyermekek száma több mint egymillióval nőtt 2010-hez képest, és elérte a 22 milliót. Félő, hogy a források és a politikai akarat csökkenésével megtörik az oltóprogramok eddigi lendülete. 2011-ben például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 193 tagállama közül csupán 152 költségvetésében szerepelt külön nevesítve valamilyen oltási program.

Egyenlőtlenségek azonban nem csupán az egyes országok között vannak, hanem az egyes országokon belül is. Tapasztalatok szerint a jobb módú családok gyermekei nagyobb eséllyel jutnak hozzá magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, és ezáltal a szükséges oltásokhoz is, mint a rosszabb körülmények közé született társaik. Éppen ezért megingathatatlan politikai elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy a legszegényebb és legtávolabb élő gyermekek beoltása is biztosítva legyen – mert (ahogyan Antony Lake, az UNICEF vezetője nyilatkozta) egy gyermeket sem hagyhatunk hátra!

Az UNICEF speciális helyzete
Világviszonylatban az UNICEF szerzi be a gyerekeknek beadandó védőoltások 36%-át. 2012-ben ez mintegy 1,9 milliárd adag vakcinát és 500 millió fecskendőt jelentett. A legnagyobb felvásárlóként az UNICEF ahhoz is nagyban hozzájárul, hogy a védőoltások árát alacsonyan tartsa, ezáltal azok elérhetők legyenek a szegényebb országokban is.


Az UNICEF több mint 100 országban számos oltási programot támogat, és a partnereivel együtt szorosan együttműködik a kormányokkal is, hogy az oltóanyagok szállítása és tárolása a lehető legjobban történjen. Elengedhetetlen a védőoltások szükségességét elfogadtatni az emberekkel is; éppen ezért az UNICEF e téren is számos programot koordinál.

Vészhelyzetekben különös figyelemre van szükség
Vészhelyzetekben a gyermekek még kiszolgáltatottabbá válnak. Ilyenkor különösen fontos, hogy a gyermekek megkapják a szükséges oltásokat. A tapasztalatok szerint ugyanis a kanyaró az egyik olyan fertőző járvány, amely válság idején elsőként szokott kitörni.

A helyzet Szíriában különösen súlyossá vált az elmúlt időszakban, és félő, hogy ez az oltási programokon is nyomot hagy. A források szűkössége, az ellátási bizonytalanságok és a fegyveres konfliktus nagyon nehézzé teszik, hogy az oltóanyagok minden gyermekhez eljussanak.

Pedig az oltási programoknak komoly eredményeik vannak:
• A himlőt a nyolcvanas években sikeresen legyőztük.
• Visszaszorítottuk a járványos gyermekbénulást Indiában, és mára már csupán három országban, Pakisztánban, Nigériában és Afganisztánban jelent komoly veszélyt.

Az immunizáció világhete
A védőoltások jelentik a leghatékonyabb eszközt abban, hogy megvédjük gyermekeinket a gyakran halálos járványoktól. Emlékeztetni kell mindenkit, hogy egy gyermek sem maradhat védőoltás nélkül. Ehhez pedig elkötelezettségre, további forrásokra és hatékony programokra van szükség.

Az UNICEF Magyar Bizottsága is fokozott figyelmet szentel az immunizáció kérdésének. Örömteli, hogy Magyarország 99%-os immunizációs rátával a lista élén szerepel már évek óta, de ebből a helyezésből a gyerekek érdekében nem szabad lejjebb adnunk.

Az UNICEF továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekek számára biztosítani tudja az alapvető védőoltásokat, bárhol is éljenek a világban. Elkötelezett munkánk eredményeként mostanra a poliovírus az eltűnés határán áll, és már csak három országban – Afganisztánban, Nigériában és Pakisztánban – van jelen. Büszkék vagyunk arra is, hogy a kanyaróvírusos megbetegedések 2000 és 2017 között globálisan 80%-kal csökkentek, ezáltal 21.1 millió életet sikerült megmentenünk.  További pozitív eredmény, hogy 2019 márciusáig 13 ország kivételével mindenütt sikerült visszaszorítani az anyai- és újszülöttkori tetanuszt (MNT), amely az esetek 70%-ában végzetes a csecsemők számára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.