Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Védőoltások – Életkorhoz kötöttek

Érdekességek2024. július 15.

Milyen betegségek ellen védenek az életkorhoz kötött kötelező védőoltások?

Fotó: yacobchuk © 123RF.comAz első tömeges, kötelező védőoltást 1876-ban vezették be Magyarországon a fekete himlő ellen. Az első megbetegedésmentes év 1979 volt a Földön. Mára már sok súlyos, akár végzetes kimenetelű betegség ellen kapnak Magyarországon a csecsemők, gyermekek védőoltásokat, ingyenesen. Az újszülöttosztályon, de legkésőbb 1 hónapos korukig megkapják a csecsemők az első védőoltást, a BCG-t (Bacillus Calmette–Guérin), ami a súlyos kisdedkori tuberkulózis ellen ad védelmet. Legelőször 1921-ben alkalmazták, és élő legyengített kórokozót tartalmaz. A védelem sajnos nem életre szóló, nem védi ki a felnőttkori tbc terjedését.

DTPa-IPV-HIB

A diphteria, tetanus, pertussis, polio és Haemophilus influenzae B típusa elleni védőoltás egy kombinált oltás.

A betegségek kórokozói védőoltás nélkül életet veszélyeztető vagy maradandó károsodásokat okozhatnak.

  1. A torokgyík (diftéria), melynek védőoltása 1938 óta kötelező, cseppfertőzéssel terjedő baktérium. A nyálkahártyán megtelepedve vastag lepedéket hoz létre a mandulákon, a garatban, a légcsőben. A kórokozó méreganyagot termel, ami a véráramba jutva a szervezet távoli szerveit is károsíthatja.
  2. A tetanus kórokozója baktérium. Védőoltás nélkül a megbetegedés a sokszor hallott tetániás görcshöz, és sajnos halálhoz vezet. Általában földszennyezett sérüléssel kerül a szervezetbe. A betegség emberről emberre nem terjed. Fehérjealapú oltás.
  3. A szamárköhögést (pertussis) cseppfertőzéssel terjedő baktérium okozza, nevét a fertőzés 2. szakaszában jellemző görcsös, rendkívül ijesztő képet mutató köhögési rohamokról kapta. Fehérjealapú oltás.
  4. A járványos gyermekbénulás heveny vírusos megbetegedés, amely átmeneti vagy végleges izombénulásokat okoz. Európában 2002 óta nem volt megbetegedés. Inaktivált vakcina.
  5. A Haemophilus influenzae B (HIB) baktérium gennyes agyhártyagyulladást, gégefőgyulladást, tüdőgyulladást, középfülgyulladást, arcüreggyulladást okoz.

A csecsemőkorban háromszor (a 2., 3., 4. hónap) beadott oltást 18 hónaposan kell ismételni, majd 6 évesen már HIB-összetevő nélkül. VI. osztályban a diphteria, a tetanus és a pertussis emlékeztető, kombinált oltást kapják meg a gyermekek. (dTap2)


PCV13 – konjugáltpoliszacharid-oltás

A baktérium gennyes agyhártyagyulladást, tüdő- és középfülgyulladást okoz. A 2., 4., 12. hónapban adott Pneumococcus elleni védőoltással előzhető meg a megbetegedés.

MMR

A morbilli, mumpsz, rubeola elleni védőoltás élő, attenuált kórokozót tartalmazó.

  1. A kanyarót (morbilli) vírus okozza, amely elsősorban cseppfertőzéssel terjed még a kiütések megjelenése előtt, és rendkívül fertőző. Szövődményeinek száma magas (30%), mely középfülgyulladás, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás.
  2. A mumpsz, a járványos fültőmirigy-gyulladást okozó vírus cseppfertőzéssel terjed. Idősebb korban a vírus férfiakban a herékben kialakuló szövetpusztulás miatt meddőséget okozhat.
  3. A rubeola (rózsahimlő) vírus gyermekkorban általában enyhe tünetekkel jelentkező betegség (láz, nyirokcsomó-duzzanat, máj, lép megnagyobbodása, majd kiütések megjelenése). Idősebb korban ízületi gyulladást okozhat. Komoly problémát akkor jelent, ha várandós kismama találkozik a vírussal, mert az átjut a placentán. Vetélés, komoly fejlődési rendellenesség alakul ki a babánál: CRS, kongenitálisrubeola-szindróma. Az élő, gyengített vírust tartalmazó védőoltás egyik célja, hogy az átoltottsággal a CRS-szindróma megszűnjön.

A védőoltást 15 hónaposan kapják a csecsemők és VI. osztályos korban ismétlik meg.

Varicella

A bárányhimlő elleni védőoltás elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de a betegséget kísérő hólyagokban megtalálható vírus is fertőzhet. Így általában az egész családon „átvonul” a megbetegedés, a védettséggel nem rendelkező szülőknél is. A szülés körüli időpontban, ha az édesanya elkapja a vírust, a baba is védtelen a vírussal szemben, és a fertőzés a baba elvesztését okozhatja. Mivel 2019 óta kötelező, előtte szabadon választható védőoltás volt, így családtervezés előtt tisztázni kell a leendő édesanya védettségét. A lezajlott gyermekkori bárányhimlő-megbetegedés után a vírus nyugvó, inaktív állapotban a szervezetben marad. Idősebb korban övsömör-megbetegedést okozhat. A védőoltás ez ellen is véd. A védőoltást a 13. és a 16. hónapban kapják meg a kisgyermekek.

Hepatitis B vírus elleni védőoltás

A „csendes gyilkos”-nak nevezett vírus fertőző májgyulladást okoz. Szexuális úton, vérrel és testnedvekkel terjed. Krónikus gyulladáshoz, májzsugorhoz, májrákhoz vezető fertőzés. A HPV-védőoltás mellett olyan védőoltás, mely a rosszindulatú megbetegedésektől is véd. A 2 oltásból álló védőoltást az általános iskolában ún. kampányoltásként kapják meg a gyermekek, az 1985 utáni születésűek már kötelezően.

Huszár Zsoltné dr.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sárgás lerakódások a szemnél? Ellenőriztesse a koleszterinszintjét!

2024. augusztus 28.

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt. 

Koleszterin-lerakódás a szem körül 

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor  nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.

Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.

A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.

Különbség az LDL és a HDL között

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata. 

Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. 
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Búza finomság

2024. augusztus 28.

Búza édesen, aszalt gyümölcsökkel! Bizonyos népek karácsonyra készítik ünnepi ételként.

A búzát glutén érzékenységben szenvedők semmilyen formában nem fogyaszthatják.

Hozzávalók:
4 csésze búza tisztítva, megmosva, egy éjszakán át áztatva
2 csésze mazsola megmosva
2 csésze dió
különféle befőttek
méz
2 csipet tengeri só

Elkészítés:
A búzát puhára főzzük, kétszeres mennyiségű enyhén sós vízben. Ha kész, tiszta konyharuhára terítjük szikkadni. Egy csészényit félreteszünk. A többihez hozzátesszük a diót és a mazsolát és kis lyukú húsdarálón, vagy aprótógépben ledaráljuk. A félretett főtt búzát hozzákeverjük, esetleg kevés mézet is teszünk bele. Kis tálkákba adagoljuk, különféle befőttekkel.
Harmonet tipp: a mazsolát akár datolyával is pótolhatjuk, különleges ízt kapunk. 

A délszláv népeknél elmaradhatatlan karácsony esti étel, Magyarországon azonban az új kenyér ünnepén, akár kenyér helyett, desszert gyanánt is kipróbálhatjuk.

Szívpanaszok a horkolás és az alvászavar miatt?

2024. augusztus 27.



Főként a nőknél figyelték meg az összefüggést a horkolás, az éjszakai légzéskimaradás és a szív-érrendszer funkcióinak romlása között. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás szükségességére hívta fel a figyelmet.

Az alvászavarok más betegséghez is vezethetnek

A Radiological Society of North America korábbi kongresszusán ismerhették meg az érdeklődők azt a tanulmányt, amely szerint mind a horkolás, mind az alvási apnoé, vagyis az éjszakai légzéskimaradás károsíthatja a szív-érrendszeri funkciókat – különösen a nőknél. Ráadásul nem kevés veszélyeztetettről van szó, csak az USA-ban 90 millió emberről tudható, hogy horkol és 18 millióról, hogy alvási apnoéban szenved. Ez utóbbi során először kimarad a légzés, majd az érintett jellemzően hirtelen, nagy légvételre riad fel. Jellemző, hogy az apnoé-betegek horkolnak is. 

Egyelőre nem világos, hogy az alvási apnoé milyen módon vezethet a szívbetegségekhez, de sok szakember úgy véli, mindenképpen emeli a magas vérnyomás rizikóját. Azért olyan nehéz ezt konkrét összefüggésbe hozni, mert azok közül, akik alvási apnoéval küzdenek, sokan társbetegségekkel is rendelkeznek, amelyek szintén összefügghetnek a kardiológiai betegségekkel. Mindenesetre az Amerikai Szív Szövetség állásfoglalása szerint azoknak, akiknek kezelték az alvászavarát, a vérnyomásuk is csökkent. Ugyanakkor alvásszakértők az elhízást is összefüggésbe hozzák az alvási apnoéval, sőt, egy ördögi körként ábrázolják a problémát.

A nők nagyobb kockázattal néznek szembe

A kutatók egy nemzetközi egészségügyi adatnak állományából 4877 személy adatait elemezték, akik valamennyien részt vettek kardiológiai MRI felvételen. Három csoportra osztották őket: az egyik csoport apnoéval élt, a másik csoport horkolónak vallotta magát, a harmadik csapat egyik problémáról sem számolt be. Amikor a szakértők összehasonlították a horkolókat a tünetmentesekkel, nagy különbséget fedeztek fel a nők és a férfiak szívének bal kamrai tömegével kapcsolatban. A nőknél észlelt megnövekedett tömeg pedig arra utal, hogy a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy kielégítse a test szükségleteit. Ebből pedig azt a konklúziót vonták le, hogy a horkolással és/vagy apnoéval küzdő nők nagyobb szív-érrendszeri veszélyeknek vannak kitéve.