Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv

Érdekességek2021. július 24.

Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv a 6-10 éves korosztály számára szerdán a Móra Könyvkiadó gondozásában; Kiss Judit Ágnes költő-írónő A csodabogár című regénye azt mutatja meg, hogy a végtaghiányos gyerekek ugyanolyan életet élhetnek, mint ép társaik.

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány tájékoztatása szerint a kisiskolásoknak szóló, A csodabogár című regényben Zsófit, a főszereplőt szülei új iskolába íratják. Korábbi osztálytársai sokszor csúfolták azért, mert más, mint a többiek. Az új iskolában az első napon rendkívüli dolog történik vele: egy különleges bogarat talál a szekrényében. Kezdetben viszolyog tőle, de amikor a rovar beszélni kezd hozzá, Zsófi megbizonyosodik arról, nem egy átlagos lény szegődött mellé.

Az alapítvány projektjében megvalósuló könyv nemcsak a végtaghiányos gyerekeknek szól, hanem minden olvasót érzékenyebbé, elfogadóbbá tesz a célcsoport iránt – hangsúlyozta az MTI-nek Lévay Petra, az alapítvány ügyvezetője.A végtaghiányos gyermekek életminőségét nagyban befolyásolja a pozitív önértékelés és a környezet elfogadó viselkedése. A könyv célja, hogy megmutassa: a végtaghiányos gyermekek ugyanolyan teljes életet élhetnek, mint ép társaik. A csodabogár című regény mellé két óravázlat, illetve két foglalkozásterv is készült, amelynek egy része az alapítvány honlapján lesz elérhető.

Az óravázlatokat Peresztegi-Stiller Zsuzsanna készítette, munkáját egy érintett szülő és fogyatékosságügyi szakemberek segítették.

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy 3 év alatti gyerekek és óvodások számára is készül ismeretterjesztő, a testséma fejlesztésére fókuszáló könyv, amely megmutatja, hogy testileg is milyen sokfélék vagyunk. Az óvodásoknak szóló kötethez Az állatkert hőse című mesekönyvet dolgozták át.

Az illusztrációkat középiskolás diákok rajzolták önkéntes munkában – mondta az ügyvezető. A végtaghiányos gyerekekben egyfajta szorongást okozhat, hogy egyáltalán nem, vagy csak elvétve szereplői a meséknek. De azáltal, hogy megmutatjuk nekik, hogy ők is részesei lehetnek egy-egy történetnek és akár főhősei is, növeljük az önbecsülésüket.

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványt 1988-ban hozták létre érintett szülők. Az alapítvány célja a végtaghiányos gyermekek testi és szellemi fejlődésének elősegítése az egészséges, boldog felnőtté válás reményében. Munkájukban az érintett gyermekek egészséges testi fejlődését gyógytornával és úszásoktatással segítik, és nagy hangsúlyt fektetnek a sorstársi közösségek megerősítésére.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan válasszunk tábort a gyereknek?

2026. június 09.

Örök dilemma, hova küldjük a csemetét a nyáron, és a kifejezetten bõvülõ kínálat még „nehezíti" is a dolgunkat.

A Táborfigyelõ portál gyûjtötte össze a legfontosabb tényezõket, amelyek jó, ha befolyásolnak minket a döntéskor.

Ne magunkból induljunk ki!

Észrevette ugye, hogy ha ön fázik, akkor a gyermekre is pulóvert ad, függetlenül attól, õ fázik-e? Kerüljük ezt a táboroknál, ha van rá mód.

„A legtöbb szülõ a mindennapos robotolás után arra vágyik, hogy a Balatonon, vagy esetleg egy tengerparton pihenjen, egy jó könyvvel a kezében. Mindez a gyermekeknek borzalmasan unalmas."- állítja Tóth Béla, a Táborfigyelõ.hu vezetõje.
Egy gyermektábor választásánál nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyerekeknek jóval több az energiájuk, mint amit tapasztalunk… ezek jó része vagy az óvodában, vagy az iskolában levezetésre kerül, amire nyáron nincs mód. Ennek okán kifejezetten sûrû napi program választása indokolt, de semmiképpen ne legyenek órák, amikben nincs eldöntve mit csinálnak a gyerekek.

A demenciásokért küzdenek

2026. június 08.

Több-kevesebb mértékben, valamennyiünkben vannak úgynevezett ”kényszeres” gondolatok és ezeknek megfelelõ cselekvések.

Amerikai szakértõk legújabb adatai szerint, a lakosság öregedésével 2015-ben - csak az Egyesült Államokban - 16 millió embert ér majd el a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór. A szakértõk és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-elõfordulás európai gyakoriságát, Magyarországon a 60 év feletti lakosság 12-15 %-nál azaz 250-300 ezer embernél fordul elõ valamilyen demencia.

Ezek akaratunk ellenére mintegy személyiségünk részévé válnak. Napi életünkben szerepet játszanak, magatartásunkat befolyásolják.

A világ nagyobbik részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 %-át képezi. Az elkövetkezõ 20 évben a demenciával élõk száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót, ami azt jelenti, hogy mindennap újabb 2000 ember betegszik meg demenciában világszerte, és ebbõl naponta legalább 1200-1400 a rettegett Alzheimer-kór áldozata lesz. Sürgõsen cselekedni kell.

Az Alzheimer-kórban szenvedõk száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma viszont ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a késõbbiek során. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szûkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.

Zsíros falatok

2026. június 08.

Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.

Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.