Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv

Érdekességek2021. július 24.

Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv a 6-10 éves korosztály számára szerdán a Móra Könyvkiadó gondozásában; Kiss Judit Ágnes költő-írónő A csodabogár című regénye azt mutatja meg, hogy a végtaghiányos gyerekek ugyanolyan életet élhetnek, mint ép társaik.

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány tájékoztatása szerint a kisiskolásoknak szóló, A csodabogár című regényben Zsófit, a főszereplőt szülei új iskolába íratják. Korábbi osztálytársai sokszor csúfolták azért, mert más, mint a többiek. Az új iskolában az első napon rendkívüli dolog történik vele: egy különleges bogarat talál a szekrényében. Kezdetben viszolyog tőle, de amikor a rovar beszélni kezd hozzá, Zsófi megbizonyosodik arról, nem egy átlagos lény szegődött mellé.

Az alapítvány projektjében megvalósuló könyv nemcsak a végtaghiányos gyerekeknek szól, hanem minden olvasót érzékenyebbé, elfogadóbbá tesz a célcsoport iránt – hangsúlyozta az MTI-nek Lévay Petra, az alapítvány ügyvezetője.A végtaghiányos gyermekek életminőségét nagyban befolyásolja a pozitív önértékelés és a környezet elfogadó viselkedése. A könyv célja, hogy megmutassa: a végtaghiányos gyermekek ugyanolyan teljes életet élhetnek, mint ép társaik. A csodabogár című regény mellé két óravázlat, illetve két foglalkozásterv is készült, amelynek egy része az alapítvány honlapján lesz elérhető.

Az óravázlatokat Peresztegi-Stiller Zsuzsanna készítette, munkáját egy érintett szülő és fogyatékosságügyi szakemberek segítették.

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy 3 év alatti gyerekek és óvodások számára is készül ismeretterjesztő, a testséma fejlesztésére fókuszáló könyv, amely megmutatja, hogy testileg is milyen sokfélék vagyunk. Az óvodásoknak szóló kötethez Az állatkert hőse című mesekönyvet dolgozták át.

Az illusztrációkat középiskolás diákok rajzolták önkéntes munkában – mondta az ügyvezető. A végtaghiányos gyerekekben egyfajta szorongást okozhat, hogy egyáltalán nem, vagy csak elvétve szereplői a meséknek. De azáltal, hogy megmutatjuk nekik, hogy ők is részesei lehetnek egy-egy történetnek és akár főhősei is, növeljük az önbecsülésüket.

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványt 1988-ban hozták létre érintett szülők. Az alapítvány célja a végtaghiányos gyermekek testi és szellemi fejlődésének elősegítése az egészséges, boldog felnőtté válás reményében. Munkájukban az érintett gyermekek egészséges testi fejlődését gyógytornával és úszásoktatással segítik, és nagy hangsúlyt fektetnek a sorstársi közösségek megerősítésére.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.