Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv

Érdekességek2021. július 24.

Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv a 6-10 éves korosztály számára szerdán a Móra Könyvkiadó gondozásában; Kiss Judit Ágnes költő-írónő A csodabogár című regénye azt mutatja meg, hogy a végtaghiányos gyerekek ugyanolyan életet élhetnek, mint ép társaik.

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány tájékoztatása szerint a kisiskolásoknak szóló, A csodabogár című regényben Zsófit, a főszereplőt szülei új iskolába íratják. Korábbi osztálytársai sokszor csúfolták azért, mert más, mint a többiek. Az új iskolában az első napon rendkívüli dolog történik vele: egy különleges bogarat talál a szekrényében. Kezdetben viszolyog tőle, de amikor a rovar beszélni kezd hozzá, Zsófi megbizonyosodik arról, nem egy átlagos lény szegődött mellé.

Az alapítvány projektjében megvalósuló könyv nemcsak a végtaghiányos gyerekeknek szól, hanem minden olvasót érzékenyebbé, elfogadóbbá tesz a célcsoport iránt – hangsúlyozta az MTI-nek Lévay Petra, az alapítvány ügyvezetője.A végtaghiányos gyermekek életminőségét nagyban befolyásolja a pozitív önértékelés és a környezet elfogadó viselkedése. A könyv célja, hogy megmutassa: a végtaghiányos gyermekek ugyanolyan teljes életet élhetnek, mint ép társaik. A csodabogár című regény mellé két óravázlat, illetve két foglalkozásterv is készült, amelynek egy része az alapítvány honlapján lesz elérhető.

Az óravázlatokat Peresztegi-Stiller Zsuzsanna készítette, munkáját egy érintett szülő és fogyatékosságügyi szakemberek segítették.

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy 3 év alatti gyerekek és óvodások számára is készül ismeretterjesztő, a testséma fejlesztésére fókuszáló könyv, amely megmutatja, hogy testileg is milyen sokfélék vagyunk. Az óvodásoknak szóló kötethez Az állatkert hőse című mesekönyvet dolgozták át.

Az illusztrációkat középiskolás diákok rajzolták önkéntes munkában – mondta az ügyvezető. A végtaghiányos gyerekekben egyfajta szorongást okozhat, hogy egyáltalán nem, vagy csak elvétve szereplői a meséknek. De azáltal, hogy megmutatjuk nekik, hogy ők is részesei lehetnek egy-egy történetnek és akár főhősei is, növeljük az önbecsülésüket.

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványt 1988-ban hozták létre érintett szülők. Az alapítvány célja a végtaghiányos gyermekek testi és szellemi fejlődésének elősegítése az egészséges, boldog felnőtté válás reményében. Munkájukban az érintett gyermekek egészséges testi fejlődését gyógytornával és úszásoktatással segítik, és nagy hangsúlyt fektetnek a sorstársi közösségek megerősítésére.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.