Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Végvári Ádám mesél a Neoton Família sikereiről

Érdekességek2020. november 29.

A família című lemezével indult el világ körüli hódítására a Neoton Família a 80-es évek elején. Először a japán, majd a spanyol koncertek következtek, és az együttesben még csak egy éve zenélő Végvári Ádám kapkodta a fejét a történések miatt. A gitáros a Lemezjátszó Classic estsorozat új részében mesél az akkori eseményekről, a koronavírus-helyzet miatt online térben.

A família a Neoton Família hetedik nagylemeze, közel 30 éves már, 1981-ben jelent meg magyar és angol nyelven. Az album a Kétszázhúsz felett gigaslágerrel indul, és komoly sebességgel lökte az együttest a világhírnév felé. Akkortájt a magyar sikerzenekaroknak 70 ezres eladást prognosztizált a kiadó itthon, a Neoton Família a megjelenés évében már 120 ezer bakelitet adott el csak Magyarországon A famíliából. A 90-es évek elejére a Neoton Família összeladása világszerte már 7 milliónál járt. Nem csoda, hogy Végvári Ádám, az együttes újdonsült gitárosa eleinte csak kapkodta a fejét.

– A família megjelenése előtt egy évvel kerültem a csapatba – emlékezett vissza Ádám. – Sokak szerint a legjobb lemez, én is nagyon szeretem. Két-három szólamú gitártémák hallhatók rajta. Akkor még megvolt a Gibson Firebird gitárom, de én bolond eladtam Japánban. Akkoriban indult a külföldi karrierünk, játszottunk a távol-keleti országban és Spanyolországban is. Japánban teljes volt az őrület, a közönség üvöltött a stadion előtt, ajándékokkal vártak minket. A siker ízét én már korábban éreztem a Universal és a Kati és a kerek perec zenekarokkal, de itt azt mondtam, hogy gyerekek, csípjetek meg, ezt nem hiszem el.


A Lemezjátszó Classic sorozat részeként Végvári Ádámmal Horváth Gergely, a Klasszik Rádió műsorvezetője beszélget az akkori történésekről, mi több, a nézőkkel együtt meg is hallgatják A família albumot. A koronavírus-helyzet miatt a Lemezjátszó Classic estek átkerülnek online térbe, és hétfőnként 19 órától láthatók a B32 Galéria és Kultúrtér Facebook-oldalán. A netes adások november 16-án indulnak Végvári Ádámmal. A következő hetekben Ifj. Csoóri Sándor a Muzsikás Nem arról hajnallik, amerről hajnallott, és Laár András a KFT Bál az Operában lemezéről mesél.

Az online adásokat a Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram támogatásával, a Fülesbagoly Alapítvány partnerségében szervezik meg.

Az online adások itt tekinthetők meg: www.facebook.com/B32kulturter


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)