Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vegye komolyan a kézzsibbadást, izomsorvadást is okozhat!

Érdekességek2025. december 17.

Ártalmatlan tünet, de akár komoly betegség is állhat a kézzsibbadás mögött, amivel már az első tünetek megjelenésekor fontos lenne foglalkozni. Fontos ugyanis megtalálni az okot, hogy nem áll-e a háttérben idegkárosodás, amely akár kézsebészeti beavatkozást is igényelhet. Minél hamarabb kiderül, mi okozza a zsibbadást, annál nagyobb az esély a panaszok megszüntetésére és a káros következmények visszafordítására.

Fotó: freepikTalán mindenkivel előfordult már, hogy bizsergést, érzéketlenséget, tűszúrásszerű vagy égő érzést tapasztalt az ujjaiban vagy a kezében. Az átmeneti kézzsibbadás mögött néha teljesen ártalmatlan okok állnak, ilyen lehet az, amikor egy rossz testhelyzet vagy tartós mozdulatlanság miatt alakul ki. A vérkeringés visszaállításával és a testhelyzet változtatásával hamar elmúlnak a panaszok. Ugyanakkor, ha a zsibbadás ismétlődik vagy látszólag teljesen ok nélkül jelentkezik és nem is múlik el, komolyan kell venni a panaszokat. Olyan betegség is állhat ugyanis a háttérben, amelyhez orvosi, többnyire kézsebészeti szakértelem szükséges.

Dr. Sándor Zoltán kézsebész szerint a zsibbadás mögött leggyakrabban kéztő- vagy könyök alagút szindróma áll. Ebben az esetben a felső végtag érintett részein az idegek tartós nyomás alá kerülnek például gyulladás, munkahelyi vagy sportból adódó túlterhelés, hormonális változások miatt. Mindez azért gond, mert ha egy ideg túl hosszú ideig van leszorítva, nem tudja funkcióját megfelelően ellátni, ez pedig izomsorvadáshoz és az ujjak érzéketlenné válásához vezethet. A folyamat egy idő után nem visszafordítható és sajnos a végtag mozgáskorlátozottságához vezethet.


„Már az egy figyelmeztető tünet lenne, hogy valakinek az ujja zsibbad. Sokan ilyenkor azt gondolják, csak egy rossz mozdulat miatt alakult ki a zsibbadás, pedig ez lenne az a pillanat, amikor érdemes a szakorvoson elgondolkodni. Ez még ugyanis az az időszak, amikor a kézsebésznek van lehetősége olyan kezelést ajánlani, amellyel a műtét elkerülhető. Ha mégis sebészi beavatkozásra van szükség és időben végzik el, megelőzhető az izomsorvadás kialakulása, vagy meggátolható annak súlyosbodása. Minél később fordul valaki orvoshoz, annál nagyobb az esély, hogy az izomsorvadást csak megállítani, az eredeti állapotba visszaállítani már nem lehet” – fogalmazott Dr. Sándor Zoltán, a Soproni Erzsébet Kórház Traumatológiai és Ortopédiai osztályának és a Kézklinikának kézsebész szakorvosa.

Hozzátette, a leszorításos idegbántalmak nagy arányban érinti a cukorbetegeket, azokat, akik elhízottak, illetve gyakori kísérőbetegség pajzsmirigy-alulműködés esetén is. A nőket kétszer-háromszor nagyobb arányban érinti, mint a férfiakat, mivel a perimenopauza időszakában esendőbbek. Emellett gyakrabban érintettek azok is, akik olyan foglalkozást űznek, amely a kezet tartósan megterheli és akár egy monoton mozgásmintát követ (pl. sokat ülnek laptop, számítógép előtt, fodrász, kozmetikus, építőipari munkások).

Vannak azonban olyan felső végtagot érintő zsibbadással járó kórképek, amelyek a nyaki gerinc meszesedése vagy nyak körüli izmok kötöttsége miatt jelentkeznek. A szakember kiemelte azt is, hogy a körültekintő szakorvosi vizsgálat azért is fontos, mert léteznek olyan ritka betegségek, amelyek egyik első tünete lehet a felső végtag zsibbadása.

„A pontos diagnózis felállítását segítheti alapos kézsebészeti szakvizsgálaton kívül kérdéses esetekben laborvizsgálat, idegi ultrahang, MR-vizsgálat, illetve nagyon fontos adatokat tudhatunk meg az idegvezetéses vizsgálatokból, hiszen ezek jól megmutatják, hogy az adott ideg mennyire megfelelően látja el a funkcióit. Ennek az eredménye jelezheti, hogy lehet-e még konzervatív megoldással, például gyógyszeres kezeléssel, manuálterápiával, fizikoterápiával, gyógytornával, vagy akár egy csuklórögzítővel próbálkozni, vagy csak a műtét segíthet a panaszok csökkentésében” – mondta Dr. Sándor Zoltán.

A műtéttől sem kell azonban félni, ez gyakran helyi érzéstelenítésben vagy egynapos sebészet keretében történik. A kézsebész elmondta, nem lehet pontosan megmondani, mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás, de nagy általánosságban annyi időre van szükség, amennyi ideig az ideg el volt szorítva. Van azonban, hogy el kell fogadni, csak a heves panaszok csökkenthetőek, az izomfunkció teljesen már nem hozható vissza, egy jobb életminőség azonban még így is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.