Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vegyük fel a harcot a tavaszi fáradtsággal szemben!

Érdekességek2023. március 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A téli időszakban általában nem fogyasztunk elegendő mennyiségű zöldséget, ezáltal nem jutunk olyan mértékben természetes vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, mint amennyire a szervezetünknek az egészséges működéshez szüksége lenne. Ha nem pótoljuk ezeket valamilyen formában, tavaszra könnyen kiürülhetnek a szervezetünkből, így megtapasztalhatjuk az úgynevezett tavaszi fáradtságot. A jó hír az, hogy nem kell álmosságtól leragadó szemekkel, mázsás súlyként ránk nehezedő kimerültséggel elszenvedni a várva várt tavaszt! Polgári Erika életmód-tanácsadó elárulja, mit kell tennünk ahhoz, hogy tettre készen, kellemes közérzettel teljenek a napjaink.  

Ismerős az intelem: ha jobban szeretnénk érezni magunkat, próbáljuk kerülni a stresszt, illetve az azt kiváltó élethelyzeteket. Minden bizonnyal ez még annak sem sikerül, aki tanácsolja. Érdemesebb ehelyett saját magunkat felvértezni, hogy ha adódnak is kellemetlenségek, a hozzáállásunk legyen az, ami megvéd bennünket a káros hatásoktól.

„Komor, szürke napokon hajlamosabbak vagyunk mi is borúsabban látni a világot, hamarabb elcsüggedünk, ha valami nem sikerül, rosszabbul esik, ha megbántanak, és érzékenyebben reagálunk minden hatásra, ami bennünket ér egy-egy nap folyamán. Talán azért is várjuk annyira a tavaszt, mert a napfény nemcsak a szervezetünkkel, de a lelkünkkel is képes csodát tenni. Ahogy egyre nagyobb testfelületünkön keresztül szívjuk magunkba a D-vitamint, úgy vált a ború derűre, az ólmos fáradtságot pedig elfújják a megújult energiák” – mondta Polgári Erika életmód-tanácsadó, a NaturComfort ügyvezetője.

Ne teljen el nap zöldség és gyümölcs nélkül
Fontos tudni, hogy a ma beszerezhető zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma sajnálatosan már lényegesen alacsonyabb, mint évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt volt. Ezért lényeges, hogy ha tudunk, minél nagyobb mennyiséget fogyasszunk belőlük, ha pedig ez nem megoldható, egészítsük ki étrendünket a szükséges vitaminokkal és ásványi anyagokkal, hogy bevigyük azt a mennyiséget, amivel a szervezetünk egyensúlyban és a leghatékonyabban tud működni. Ha ezt megtesszük, amellett, hogy sokkal több energiánk lesz a mindennapokban, a betegségekkel szemben is ellenállóbbá válunk.


„Hiszek abban, hogy a szervezetünk megérzi azt, hogy mire van szüksége, ezért érdemes figyelni az apró jelekre is. Ha a piacon sétálgatva meglátunk egy zöldség- vagy gyümölcsfajtát, és abban a pillanatban megkívánjuk, álljunk meg, és vegyünk belőle. A pénztárcánk nyújtotta lehetőségektől függően gondoskodjunk arról, hogy legyen mindig legalább egy-kétféle friss gyümölcs és zöldség az otthonunkban, hogy minden nap tudjunk fogyasztani belőlük a főétkezések között” – javasolta Polgári Erika.

Nyersen vagy turmixolva
A szakértő azt is elárulta, hogy almát egész évben érdemes fogyasztani, ugyanis rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz: A-, B-vitaminokat, C-vitamint, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, kalciumot, foszfort, vasat. Az összetevőinek köszönhetően kiválóan hat az emésztésre. A banánban szintén megtalálható A-, B-, C-vitamin, valamint kalcium, kálium, foszfor és vas. Serkenti az agyműködést, megelőzi a vastagbélgyulladást és a gyomorfekélyt. A kivi nagy mennyiségben tartalmaz A-, C- és K-vitamint, valamint káliumot. Alkalmazható a koleszterinszint csökkentésére, valamint természetes antioxidánsként is. A téli időszak egyik kedvelt gyümölcse a narancs, amelyet jelentős vitamintartalma mellett az egyik legerősebb antioxidánsként is ismerhetünk. Kedvezően hat a gyomorra és a véráramlásunkra.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

„A gyümölcsök mellett a zöldségeket is fogyaszthatjuk nyersen, illetve akár magukban, akár a gyümölcsökkel vegyítve kitűnő energiabomba italokat készíthetünk belőlük. Ma már számos recept megtalálható az interneten, amelyek közül mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Én például még az olyan zöldségleveleket is felhasználom erre a célra, amik más esetben a kukában végeznék, például a retek és a sárgarépa zöldjét. De csodát tud tenni a cékla is, ami többek között rendkívül magas vastartalmáról ismert, illetve a savanyú káposzta, ami egy óriási kincs az immunrendszerünknek, és ezeknek a zöldségféléknek a beszerzése a pénztárcánkat sem terheli meg. A szintén olcsón beszerezhető hagymafélékről pedig már a nagymamáinktól is hallhattuk, hogy a leghatékonyabb vírusölők, ezért fogyasztásuk erősen ajánlott. Sok zöldségfélét mi magunk is megtermelhetünk saját kis kertünkben vagy balkonládákban is” – sorolta a szakember.

Ne legyen kifogás, ha mozgásról van szó!
Sokan azt gondolják, hogy csak az számít mozgásnak, ha heti több alkalommal edzőteremben izzadnak. És mivel erre a napi rohanásban nem mindig jut idő, ezzel fel is mentik magukat. Pedig elegendő annyi, ha reggelente sétálunk fél órát a friss levegőn, amit összeköthetünk kutyasétáltatással is. De ha gyalog megyünk el bevásárolni egy szupermarketbe vagy plázába, azalatt is észrevétlenül átmozgatjuk magunkat, miközben kellemesen nézelődünk.

„Rengeteg lehetőségünk van a nap folyamán arra, hogy megőrizzük, fokozzuk fittségünket. Használjunk lift helyett lépcsőt, autó helyett kerékpárt vagy rollert, és máris megtettük azt a minimális dolgot, amit a tavaszi fáradtság elűzése érdekében áldozatok nélkül megtehetünk” – zárta gondolatait az életmód-tanácsadó.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!