Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Végzetes megfázás – A kezeletlen cukorbetegség veszélyes

Érdekességek2020. október 07.

Fotó: 123rf.com

Kezeletlen cukorbetegségnél egy egyszerű megfázás is komoly problémákat okozhat, hiszen a vírus vagy baktérium okozta fertőzés jelentős vércukorszint-emelkedést idézhet elő. Dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa elárulja, mit érdemes meghűlés, komolyabb fertőzés esetén tenni.

Fertőzés esetén károsodik az inzulin hatása a szervezetben, így a cukorbetegek által használt inzulinelválasztást segítő, vagy azt pótló gyógyszerek hatása elégtelen lehet a kívánatos vércukorszint fenntartásában. Egészséges szervezetben a hasnyálmirigy képes pótolni a megnövekedett inzulinigényt, a szükséges inzulinelválasztást, viszont cukorbetegekben hozzáadott gyógyszerek, vagy terápiaváltás válhatnak szükségessé.

A kezeletlen magas vércukorszint olyan szövődményeket is okozhat, mint a ketoacidózis, vagy a diabéteszes hyperosmolaris szindróma, amelyek akár végzetes diabéteszes kómához vezethetnek, éppen ezért tanácsos óvatosnak lenni megfázásos időszakban.

Mikor forduljon orvoshoz a cukorbeteg megfázás esetén?


Nem tud enni? Az is baj lehet!

Problémát jelenthet, ha a cukorbeteg a fertőzéses betegség kapcsán nem tud enni, mert ekkor az adott gyógyszerelés, illetve inzulinkezelés mellett szükséges szénhidrátmennyiséget nem tudja bevinni a szervezetébe. Ilyenkor előfordulhat, hogy kórosan alacsony vércukorszint, hipoglikémia alakul ki a szervezetben. Ez elsősorban a napjában többször inzulint használó betegeket érinti, de bizonyos szájon át szedett gyógyszerek mellett is előfordulhat. Ez utóbbiak azok a gyógyszerek, melyek fokozzák a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulin elválasztását.

Ha a beteg ilyen terápiában részesül, akkor esetleg szükségessé válhat a szokásos gyógyszer dózisának átmeneti csökkentése addig, amíg újból nem tud táplálkozni. Fontos azonban, hogy táplálkozási nehézség esetén minden esetben keresse fel kezelőorvosát, szakorvosát és konzultáljon a helyes terápiáról!

Ha a beteg inzulint használ, akkor lehetséges, hogy a főétkezésekhez adott inzulin dózisát csökkenteni kell étkezés kimaradása, mennyiségének csökkenése miatt, viszont ezzel ellentétesen lehetséges, hogy az elhúzódó hatású inzulin dózisát érdemes megemelni a fertőzés okozta megnövekedett inzulinigény miatt. Ebben az esetben is szükséges, hogy konzultáljon kezelőorvosával, diabetológus szakorvossal!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A cukor­betegségrõl általában

2026. szeptember 27.

Jóllehet a cukorbetegség nagyon régóta ismert kórkép, igazi népegészségügyi jelentõségét a modern korban, a XIX. század végétõl számítjuk. Hosszantartó állatkísérletek és klinikai kutatások eredményeképpen kanadai kutatók 1921-ben Toronto-ban állították elõ a hasnyálmirigy speciális sejtjeiben - a beta-sejtekben - termelõdõ hormont, az inzulint. 
 
Sokan úgy vélték, hogy ezzel a felfedezéssel megoldódott a cukorbetegség problematikája. Kétségtelen, hogy a zömmel gyermek, vagy fiatal korban megbetegedett diabéteszesek az inzulin folyamatos adása segítségével életben maradtak, de elõtérbe kerültek a késõbb kialakuló - a szemet, veséket, idegrendszert, érrendszert érintõ - szövõdmények, melyek mind az élettartamot, mind az életminõséget hátrányosan befolyásolták.

IDDM - az egyes típusú cukorbaj

Kiderült, hogy a cukorbetegség nem egységes kórforma, és két alapvetõ csoportja keletkezésében és klinikumában, illetve a megelõzés és kezelés tekintetében is jelentõsen eltér egymástól. Az elsõsorban gyermek, illetve fiatal felnõttkorban kialakuló diabetes mellitus oka az inzulin termelés megszûnése, melyet sajátos immunfolyamat idéz elõ. A szervezet saját inzulint termelõ sejtjeit - téves felismerés okán - pusztítja el ("autoimmun folyamat"). Ezt a formát régebben inzulin-dependens diabetes mellitusnak (IDDM) nevezték. Legújabban csak 1-es típusú cukorbajról beszélnek.

Az õszi megfázásokról

2026. szeptember 26.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.

Igazán szép, napfényes napokkal köszöntött be idén az õsz, de a reggelek és az esték már nagyon hûvösek. A nyári laza öltözetet megszokva nehezen kezdjük el elõvenni a melegebb ruhadarabokat. A napi nagy hõmérsékletingadozás miatt csökken az orrnyálkahártya védekezõképessége, így a vírusok, baktériumok könnyebben tudnak megtelepedni és elszaporodni a felsõ légutakban.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.

Fényterápia – a sötét gondolatok ellen

2026. szeptember 26.

Õsszel, amint az elsõ sárga levelek lehullanak, egyeseknél a nyáron oly jellemzõ jókedv egyszerre elmúlik, a napfényes évszakban felhalmozott energiatartalékok leapadnak. Állandóan fáradtak, melankolikusak, nehezükre esik reggelente felkelni. Nem is szólva arról, hogy ellenállhatatlan vágyat éreznek az édességek és a tésztafélék iránt, ami persze nem múlik el nyomtalanul – ilyenkor persze felszednek néhány kilót.

A szakorvos szerint ezek a klasszikus, „szezonális” depresszió tünetei, amelyek nem olyan súlyosak. A téli idõszakban kezdõdõ és az annak az idõtartamára korlátozódó depresszió esetén az állandósult rosszkedven, fáradtságon, gyengeségen kívül álmatlanság, étvágytalanság léphet fel, ugyanakkor az ellenkezõje sem ritka: a túl sok alvás iránti igény és az édességek iránti olthatatlan vágy is lehet a velejárója. Mint a „szezonális” elnevezés is mutatja, ez a fajta depresszió általában szeptember közepétõl márciusig tart, és a tavasz beköszöntével elmúlik. Ha nem tesznek ellene, várható, hogy a következõ õsszel újból megjelenik.

Az õsszel jelentkezõ és tavasszal megszûnõ tünetek összessége – a megfigyelések szerint – az ebben az idõszakban tapasztalható kevesebb és gyengébb napsugárzásra, a rövidebb nappalok miatti, sötétebb fényviszonyokra vezethetõ vissza. Természetesen a szezonális depresszió felléptekor genetikai és környezeti tényezõk is közrejátszanak, melyeknek az említett fényhatásokkal való kombinációja okozza a rossz kedélyállapotot, a kedvetlenséget, a fáradtságot. Mai ismereteink szerint ez a jelenség – az alvással is összefüggõ – melatoninhormon termelõdésével áll kapcsolatban. Normális körülmények között ez csak éjjel választódik ki, hajnali 4–5 óra közötti csúcsidõvel. A tudományos vizsgálódások alapján az a tény, hogy a szervezet az éjszakai sötétség után elõször reggel van fénynek kitéve, azzal a hatással jár, hogy megszûnik a melatonin termelõdése (így az álmosság, a fáradtság is).