Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Végzetes megfázás – A kezeletlen cukorbetegség veszélyes

Érdekességek2020. október 07.

Fotó: 123rf.com

Kezeletlen cukorbetegségnél egy egyszerű megfázás is komoly problémákat okozhat, hiszen a vírus vagy baktérium okozta fertőzés jelentős vércukorszint-emelkedést idézhet elő. Dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa elárulja, mit érdemes meghűlés, komolyabb fertőzés esetén tenni.

Fertőzés esetén károsodik az inzulin hatása a szervezetben, így a cukorbetegek által használt inzulinelválasztást segítő, vagy azt pótló gyógyszerek hatása elégtelen lehet a kívánatos vércukorszint fenntartásában. Egészséges szervezetben a hasnyálmirigy képes pótolni a megnövekedett inzulinigényt, a szükséges inzulinelválasztást, viszont cukorbetegekben hozzáadott gyógyszerek, vagy terápiaváltás válhatnak szükségessé.

A kezeletlen magas vércukorszint olyan szövődményeket is okozhat, mint a ketoacidózis, vagy a diabéteszes hyperosmolaris szindróma, amelyek akár végzetes diabéteszes kómához vezethetnek, éppen ezért tanácsos óvatosnak lenni megfázásos időszakban.

Mikor forduljon orvoshoz a cukorbeteg megfázás esetén?


Nem tud enni? Az is baj lehet!

Problémát jelenthet, ha a cukorbeteg a fertőzéses betegség kapcsán nem tud enni, mert ekkor az adott gyógyszerelés, illetve inzulinkezelés mellett szükséges szénhidrátmennyiséget nem tudja bevinni a szervezetébe. Ilyenkor előfordulhat, hogy kórosan alacsony vércukorszint, hipoglikémia alakul ki a szervezetben. Ez elsősorban a napjában többször inzulint használó betegeket érinti, de bizonyos szájon át szedett gyógyszerek mellett is előfordulhat. Ez utóbbiak azok a gyógyszerek, melyek fokozzák a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulin elválasztását.

Ha a beteg ilyen terápiában részesül, akkor esetleg szükségessé válhat a szokásos gyógyszer dózisának átmeneti csökkentése addig, amíg újból nem tud táplálkozni. Fontos azonban, hogy táplálkozási nehézség esetén minden esetben keresse fel kezelőorvosát, szakorvosát és konzultáljon a helyes terápiáról!

Ha a beteg inzulint használ, akkor lehetséges, hogy a főétkezésekhez adott inzulin dózisát csökkenteni kell étkezés kimaradása, mennyiségének csökkenése miatt, viszont ezzel ellentétesen lehetséges, hogy az elhúzódó hatású inzulin dózisát érdemes megemelni a fertőzés okozta megnövekedett inzulinigény miatt. Ebben az esetben is szükséges, hogy konzultáljon kezelőorvosával, diabetológus szakorvossal!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.