Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Végzetes megfázás – A kezeletlen cukorbetegség veszélyes

Érdekességek2020. október 07.

Fotó: 123rf.com

Kezeletlen cukorbetegségnél egy egyszerű megfázás is komoly problémákat okozhat, hiszen a vírus vagy baktérium okozta fertőzés jelentős vércukorszint-emelkedést idézhet elő. Dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa elárulja, mit érdemes meghűlés, komolyabb fertőzés esetén tenni.

Fertőzés esetén károsodik az inzulin hatása a szervezetben, így a cukorbetegek által használt inzulinelválasztást segítő, vagy azt pótló gyógyszerek hatása elégtelen lehet a kívánatos vércukorszint fenntartásában. Egészséges szervezetben a hasnyálmirigy képes pótolni a megnövekedett inzulinigényt, a szükséges inzulinelválasztást, viszont cukorbetegekben hozzáadott gyógyszerek, vagy terápiaváltás válhatnak szükségessé.

A kezeletlen magas vércukorszint olyan szövődményeket is okozhat, mint a ketoacidózis, vagy a diabéteszes hyperosmolaris szindróma, amelyek akár végzetes diabéteszes kómához vezethetnek, éppen ezért tanácsos óvatosnak lenni megfázásos időszakban.

Mikor forduljon orvoshoz a cukorbeteg megfázás esetén?


Nem tud enni? Az is baj lehet!

Problémát jelenthet, ha a cukorbeteg a fertőzéses betegség kapcsán nem tud enni, mert ekkor az adott gyógyszerelés, illetve inzulinkezelés mellett szükséges szénhidrátmennyiséget nem tudja bevinni a szervezetébe. Ilyenkor előfordulhat, hogy kórosan alacsony vércukorszint, hipoglikémia alakul ki a szervezetben. Ez elsősorban a napjában többször inzulint használó betegeket érinti, de bizonyos szájon át szedett gyógyszerek mellett is előfordulhat. Ez utóbbiak azok a gyógyszerek, melyek fokozzák a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulin elválasztását.

Ha a beteg ilyen terápiában részesül, akkor esetleg szükségessé válhat a szokásos gyógyszer dózisának átmeneti csökkentése addig, amíg újból nem tud táplálkozni. Fontos azonban, hogy táplálkozási nehézség esetén minden esetben keresse fel kezelőorvosát, szakorvosát és konzultáljon a helyes terápiáról!

Ha a beteg inzulint használ, akkor lehetséges, hogy a főétkezésekhez adott inzulin dózisát csökkenteni kell étkezés kimaradása, mennyiségének csökkenése miatt, viszont ezzel ellentétesen lehetséges, hogy az elhúzódó hatású inzulin dózisát érdemes megemelni a fertőzés okozta megnövekedett inzulinigény miatt. Ebben az esetben is szükséges, hogy konzultáljon kezelőorvosával, diabetológus szakorvossal!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.

Testápolás

2026. szeptember 10.

A legtöbbször rajtunk múlik, hogy milyen a bõrünk. Különösen nyáron kell vigyáznunk, amikor könnyen szárazzá válhat annak ellenére, hogy a verejtékezéssel együtt finom olajsavak is "zsírozzák".
Az esztelen napozás és a túl gyakori fürdés szárazzá, rugalmatlanná, végsõ soron sérülékennyé teheti a bõrt. A vízmegtartó anyagok és a védõ zsírköpeny hiánya miatt dehidratálttá válhat. A száraz, vízhiányos bõr nemcsak feszül, viszket, hanem hajlamosabbá válik a bakteriális és a vírusos fertõzésekre, valamint a ráncosodásra is. Ésszerû napozási szokásokkal, szükséges fényvédelemmel és alkalmas bõrápoló készítmények rendszeres használatával természetesen ezek a bõrproblémák is megelõzhetõk. 

A nyári hõségben gyakran megizzad az ember. A megfelelõ közérzet eléréséhez ilyenkor a gyakoribb fürdés, tusolás is hozzátartozik. A naponkénti meleg vizes kádfürdõ azonban egyáltalán nem tesz jót a bõrnek. A kereskedelemben kapható tusfürdõk és a szappanok többsége agresszív mosóanyagokat (ún. tenzideket) tartalmaz (ilyen például a lauriszulfát). Gyakoribb használatuk következtében könnyen kiszáradhat a nap sugaraitól az amúgy is megviselt bõr.