Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Végzetes megfázás – A kezeletlen cukorbetegség veszélyes

Érdekességek2020. október 07.

Fotó: 123rf.com

Kezeletlen cukorbetegségnél egy egyszerű megfázás is komoly problémákat okozhat, hiszen a vírus vagy baktérium okozta fertőzés jelentős vércukorszint-emelkedést idézhet elő. Dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa elárulja, mit érdemes meghűlés, komolyabb fertőzés esetén tenni.

Fertőzés esetén károsodik az inzulin hatása a szervezetben, így a cukorbetegek által használt inzulinelválasztást segítő, vagy azt pótló gyógyszerek hatása elégtelen lehet a kívánatos vércukorszint fenntartásában. Egészséges szervezetben a hasnyálmirigy képes pótolni a megnövekedett inzulinigényt, a szükséges inzulinelválasztást, viszont cukorbetegekben hozzáadott gyógyszerek, vagy terápiaváltás válhatnak szükségessé.

A kezeletlen magas vércukorszint olyan szövődményeket is okozhat, mint a ketoacidózis, vagy a diabéteszes hyperosmolaris szindróma, amelyek akár végzetes diabéteszes kómához vezethetnek, éppen ezért tanácsos óvatosnak lenni megfázásos időszakban.

Mikor forduljon orvoshoz a cukorbeteg megfázás esetén?


Nem tud enni? Az is baj lehet!

Problémát jelenthet, ha a cukorbeteg a fertőzéses betegség kapcsán nem tud enni, mert ekkor az adott gyógyszerelés, illetve inzulinkezelés mellett szükséges szénhidrátmennyiséget nem tudja bevinni a szervezetébe. Ilyenkor előfordulhat, hogy kórosan alacsony vércukorszint, hipoglikémia alakul ki a szervezetben. Ez elsősorban a napjában többször inzulint használó betegeket érinti, de bizonyos szájon át szedett gyógyszerek mellett is előfordulhat. Ez utóbbiak azok a gyógyszerek, melyek fokozzák a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulin elválasztását.

Ha a beteg ilyen terápiában részesül, akkor esetleg szükségessé válhat a szokásos gyógyszer dózisának átmeneti csökkentése addig, amíg újból nem tud táplálkozni. Fontos azonban, hogy táplálkozási nehézség esetén minden esetben keresse fel kezelőorvosát, szakorvosát és konzultáljon a helyes terápiáról!

Ha a beteg inzulint használ, akkor lehetséges, hogy a főétkezésekhez adott inzulin dózisát csökkenteni kell étkezés kimaradása, mennyiségének csökkenése miatt, viszont ezzel ellentétesen lehetséges, hogy az elhúzódó hatású inzulin dózisát érdemes megemelni a fertőzés okozta megnövekedett inzulinigény miatt. Ebben az esetben is szükséges, hogy konzultáljon kezelőorvosával, diabetológus szakorvossal!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szûrõvizsgálat fontos!

2026. szeptember 23.

A cukorbetegség (diabetes mellitus) idült anyagcsere-betegség. Nem csak a cukor, de a zsírok és fehérjék lebontása, átalakulása is szerepet játszik benne. A betegségre leginkább mégis a vércukorszint megemelkedése jellemzõ. 

A szõlõcukor (glükóz) sejtjeink legfontosabb energiaforrása. Cukorbetegség esetén nem az a legfõbb probléma, hogy túl sok a vérben a cukor, hanem ellenkezõleg - túl kevés! Pontosabban a glükóz nem tud belépni a sejtekbe, s így a magas vércukorszint ellenére a sejtek éheznek. A cukornak a sejtbe jutásához egy hormonra, inzulinra van szükség, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek úgynevezett béta-sejtjei termelnek.

Gyermek- és felnõttkori típus

A cukorbetegségnek két formája ismert: az I. típusú, gyermek- vagy fiatalkori inzulinfüggõ és a II. típusú felnõtt- vagy "idõs-" kori (általában 40 éves kor felett kezdõdõ) inzulintól független cukorbaj.
Az I. típusú betegség esetén a hasnyálmirigy nem termel elegendõ inzulint. Ilyenkor tehát feltétlenül a hormon pótlására, inzulininjekcióra van szükség.
A II. típusú cukorbetegségnél más a helyzet. A betegség elsõsorban túlsúlyos, elhízott embereknél fordul elõ. Ilyenkor a termelt inzulin nem elég hatásos. A cukorbetegek mintegy 80%-a tartozik ebbe a csoportba.
A fiatalkori cukorbetegségnél valószínû, hogy a kiváltó tényezõ egy vírus, mely elpusztítja az inzulintermelõ béta-sejteket.
A felnõttkori cukorbetegségnél a kiváltó ok többféle lehet. Leggyakrabban az elhízás, de szerepe lehet benne a stressznek is.

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.