Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vendégváró különlegességek Ázsiából

Érdekességek2020. július 27.

A pulykahús egy igazán nemzetközi étel! Nem csak az európai és az amerikai konyha kedvelt alapanyaga, de az ázsiai gasztronómiáé is. Ha a vacsoravendégeink kedvelik a fűszeres, pikáns, egzotikus ízeket, bátran kísérletezhetünk velük! Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya ínycsiklandó indiai, japán és kínai ételeket mutat be.

 

pulyka ramenHa végre újra találkozhatunk a barátokkal, rokonainkkal, biztosan szeretnénk emlékezetessé tenni az alkalmat és különlegességeket tálalni az asztalra. Az ázsiai konyha bátran bánik a pikáns fűszerekkel, kombinálja az édes és savanykás ízeket, rengeteg zöldséget, rizst és rizstésztát használ és színes kompozíciókat alkot. A zöldségek mellett rengeteg sovány szárnyashúst – így pulykát is – fogyasztanak, levesek, tésztaételek és egybesültek hozzávalója is.

A következő három recept kevesebb, mint egy óra alatt elkészíthető, és nem csak jól néz ki, de nagyon egészséges is. Kevés a kalóriatartalmuk és szénhidrátcsökkentettek, így akkor is bátran repetázhatnak belőle a vendégeink, ha a bikiniszezonra készülve vigyáznak a vonalaikra, vagy ha késő este ugranak át.

Egy pikáns levessel kedveskednénk egyenesen Japánból? Főzzünk pulyka rament!

Ezzel a levessel újraöltöztethetjük az előző napról megmaradt pulykasültet. Egy zacskó risztésztát megfőzünk. 4 dl csirkealaplevet felforralunk és beletesszük egy felkarikázott sárgarépát, egy fél fej felaprított brokkolit, 2 gerezd fokhagyát, fél hagymát, majd 1 tk gyömbérporral, egy csipet cayenne borssal, fél citrom levével, csipet chiliporral, 1 tk szezámolajjal és 3 ek szójaszósszal fűszerezzük. Amikor a zöldségek félig megpuhultak, hozzáadunk 30 dkg pulykasültet felkockázva és összefőzzük. Beleöntünk 1 dl kókusztejet és a kész levest a rizstésztára öntve tálaljuk. Friss petrezselyemmel vagy korianderrel ízesítjük.


Gasztronómiai kalandozások Indiából: Pulykaszárny tikka

1 kilónyi pulykaszárnyat az ízületnél kettévágunk. A ujjnyi gyömbért és 4 gerezd fokhagymát meghámozunk, lereszeljük, összekeverjük 1 doboz natúr joghurttal és a fűszerekkel: 1 tk sóval, ½ tk chilivel, ½ tk őrölt kurkumával, ½ tk őrölt római köménnyel, 1 tk paprikával, 1 tk garam masala fűszerkeverékkel és ¾ tk cukorral. Beleforgatjuk a szárnyakat, és legalább fél órán át (de akár egy éjszakán át) a hűtőben hagyjuk pácolódni. Közben 6-8 szem burgonyát meghámozunk és nagyobb darabokra vágunk. A tepsin szétoszlatjuk és meglocsoljuk 1 ek olívaolajjal. A szárnyakat lecsepegtetjük, a tepsire tesszük. 2 fej lilahagymát szeletekre vágunk és eloszlatjuk. 200 fokos sütőben kb. 45 perc alatt megsütjük, közben egyszer megfordítjuk.

Keleti vacsi roppanós zöldségekkel: Színes pulykás rizstészta wokban

40 dkg pulykafelsőcomb filét falatnyi kockákra vágunk. Felcsíkozunk, vagy gyufaszálra aprítunk 1 piros és 1 sárga kaliforniai paprikát, 15 dkg gombát, 1 lilahagymát, 2 szál szárzellert, 1 kis darab lilakáposztát és 1 répát. A wokot felhevítjük, beleöntünk 2 ek szezámolajat és hozzáadjuk a felkockázott húst. Néhány percig kevergetjük, majd beletesszük a zöldségeket, 4 ek szójaszószt, 2 ek halszószt. Belereszelünk egy kis gyömbért, és chilit ízlés szerint. 40 dkg rizstésztát forró vízben megfőzünk, leszűrjük, és a húsos zöldséges keverékhez adjuk. Jól elkeverjük, elzárjuk a tűzhelyet, hogy a zöldségek ne puhuljanak túl. Korianderrel vagy petrezselyemmel meghintve tálaljuk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.