Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Véradónak lenni menő!

Érdekességek2023. március 10.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Magyarország biztonságos vérellátásához naponta 1600-1800 véradó önzetlen adományára van szükség. Egy véradó három, számára ismeretlen ember életét menti meg, a véradás ezzel méltán tekinthető a felebaráti szeretet csodálatos formájának.  

Ahhoz azonban, hogy minél többen adjanak vért, a véradásnak is kell a „reklám”. Ennek érdekében működik együtt mostantól az Országos Vérellátó Szolgálat, a Magyar Kórházszövetség és a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség.

A szervezetek vezetői, Matusovits Andrea főigazgató, Velkey György elnök és Pásztélyi Zsolt elnök ebben azt vállalják, hogy szakmai és kommunikációs szinteken is szorosan együttműködnek a véradás népszerűsítése érdekében.

Az Országos Vérellátó Szolgálat a betegellátás, a vérgazdálkodás biztosítása mellett kiemelt feladatának tekinti a véradás társadalmi elfogadottságának, megbecsülésének és a véradási hajlandóságnak a növelését. Ezen belül is különösen fontosnak tartja egészségügyi intézményekkel való együttműködésben rejlő lehetőségek megkeresését. Az egészségügyi intézménybe akár betegként, akár hozzátartozóként betérő polgárok pedig olyan asszociációs közegbe kerül, amely különösen alkalmas lehet a véradó hajlandóság növelésére, érzékenyítésre.

Az együttműködési megállapodás célja, hogy a közös cél elérése érdekében az együttműködő partnerek felmérjék az egészségügy fekvő- és járóbetegellátó intézményeiben meglévő lehetőségeket, amelyek alkalmasak lehetnek véradók toborzására.


Az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Kórházszövetség egyébként már januárban is közösen pályázott a Richter Anna díjra, innovatív ötletükkel az orvos kategóriában be is jutottak a döntőbe. A Visz a vérem projektjük célkitűzése, hogy 100+1 véradó toborzó influenszer képzésével és közösségé építésével megújítsák a véradás népszerűsítésének a kommunikációját.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.