Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Véralvadásgátló kezelés – orvos és beteg szoros együttműködése kell hozzá

Érdekességek2023. május 30.

Mélyvénás trombózis, tüdőembólia, pitvarfibrilláció – pár olyan állapot, melyek terápiájában kiemelt szerepet kap az antikoaguláns, azaz a véralvadásgátló kezelés. Azonban fontos tudni, hogy ez igen szoros együttműködést kíván mind az orvos, mind a beteg részéről, hogy megmaradjon a véralvadás és a vérzékenység kényes egyensúlya. Hogy mégis mikor szükséges egyeztetnie kezelőorvosával, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad felvilágosítást.

Rendszeres INR vizsgálat szükséges

A régebbi (döntően a kumarin alapanyagú) készítményeknél 6 hetente javasolt a vérvizsgálat. Az INR értéknek 2-3 közt kell lennie, más esetben a dózis változtatására vagy más készítményre való áttérés javasolt. Az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) alkalmazása során INR ellenőrzésre nincs szükség, mert ezen szerek hatásmechanizmusa egészen más.

Műtétek, fogászati beavatkozások előtt

A nagyobb fogászati/szájsebészeti kezelések, valamint a műtétek nagyobb mennyiségű vérvesztéssel is járhatnak. Amennyiben a beteg ekkor is véralvadásgátlót használ, úgy életet veszélyeztető mennyiségben veszthet vért. Éppen ezért, amennyiben ilyen beavatkozás előtt áll, úgy fontos, hogy előtte konzultáljon az orvosával. Az egyéni rizikó felmérése után a szakember eldönti, hogy tanácsos-e a műtétet megelőző napokban elhagyni/lecserélni a véralvadásgátló gyógyszert, esetleg ajánlott-e más készítményre áttérni. Továbbá utasításokat kap a műtétet követő időszak trombózis prevenciójáról is.

Vérzéses esetek

A véralvadásgátlók szedése során megnő a vérzéses szövődmények rizikója, ami akár életveszélyes is lehet. Éppen ezért amennyiben olyan tüneteket tapasztal, mint pl. gyakori orrvérzés, véres vizelet, indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, fontos, hogy sürgősen keresse fel orvosát és ellenőriztesse INR szintjét! Ilyen esetekben dózismódosításra, esetleg más készítmény felírására (pl. új típusú véralvadásgátlóra) lehet szükség. De ezeknél is alapszabály, hogy bármilyen vérzés esetén jelentkezzen az orvosnál, mert ezek is alvadásgátlók!

Családtervezés

Amennyiben valaki véralvadásgátlót szed, fontos, hogy a családtervezéskor konzultáljon orvosával, mivel ekkor a terápia módosítására van szükség! Ugyanis ekkor bőr alá adott LMWH-ra szükséges áttérni, ugyanis más készítmények (kumarin származékok, NOAC) komoly fejlődési rendellenességet okozhatnak, mivel áthatolnak a placentán. A kumarin esetében a legveszélyesebb a terhesség 8-12 hete, míg az új típusúaknál mindenkor tilos a teherbe esés!
A terhességet fontos, hogy a várandósság trombózisnövelő hatása miatt érdemes terhespatológiában jártas nőgyógyásznak végigkísérnie.


Más gyógyszerek szedése

Érdemes tudni, hogy a kumarin típusú véralvadásgátlóknál vigyázni kell az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokra, ugyanis egyes antibiotikumok, NSAID (nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők), pajzsmirigy gyógyszerek fokozzák a készítmény hatékonyságát. Ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája inkább azt tanácsolja, minden új gyógyszer alkalmazása előtt szóljon az orvosának!

„Gyakorlatilag a kumarin antikoagulánsok a gyógyszerkölcsönhatások állatorvosi lova, mert ide-oda mindenféle kimenetelű gyógyszerkölcsönhatás előfordulhat. Kevés az e szempontból közömbös gyógyszer. Úgyszintén nagyon kell figyelni az egy időben alkalmazott étrend kiegészítőkre, gyógyteákra stb., mert ezek a kumarinokkal is súlyos kimenetelű kölcsönhatásba léphetnek! Ha a beteg ragaszkodik e szerekhez, mindenképpen konzultáljon orvosával!”

Hosszabb repülő/busz/autóút

A tartós immobilizáció komoly provokáló tényezőnek számít trombózis kapcsán, mivel ekkor a keringés lelassul és megnő a vérrögök kialakulásának esélye. Éppen ezért 4 óránál hosszabb utazás előtt, illetve gipszrögzítés esetén mindenképp keresse fel orvosát, aki LMWH terápiát javasolhat. Ezek mellett a betegnek oda kell figyelnie a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztásra, a kompressziós harisnya felvételére, valamint a kényelmes, nem túl szűk ruhák viselésére és a repülés alatti tornagyakorlatokra.
Mindezek a busz-utakra is érvényesek!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.