Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Véralvadásgátló típusok: pro és kontra

Érdekességek2024. október 29.

A véralvadásgátlóknak igen nagy szerepük van a mélyvénás trombózis kezelésében és prevenciójában. Ezen készítményeknek több típusa is létezik, melyeknek megvan a pozitív és a negatív oldala is. Ezeket ismertette prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Fotó: 123rf.comA véralvadásgátlók típusai

A véralvadásgátlók nagyon fontos szerepet töltenek be a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kezelése és megelőzése érdekében. Több típusuk is létezik, melyek más-más hatásmechanizmuson keresztül gátolják a fokozott véralvadást, és így az életveszélyes vérrögök kialakulását. Hogy mikor melyikre van szükség, az több tényező függvénye: befolyásolják többek között az illető egyéb betegségei, más gyógyszerei, várandós-e, állandó jelleggel kell-e alkalmazni a terápiát, tapasztal-e mellékhatásokat, milyen az INR értéke stb. Látható tehát, hogy több minden szempontot figyelembe kell venni a készítmény megválasztásánál, de szerencsére lehetőség van időközben is az addigi terápia módosítására (természetesen orvosával egyeztetve). 

A véralvadásgátlók típusai

Heparin, LMWH

A heparint eredetileg a laboratóriumi vizsgálatokhoz használták, hogy a vérvétel során vett vér alvadását megakadályozzák. Az 1940-es években kezdték mélyvénás trombózis terápiája során is alkalmazni, majd az 1960-es évek elejétől pedig kevesebb mellékhatással rendelkező, alacsony molekulasúlyú heparin kezelést (LMWH) vezettek be a vérrögképződés megelőzésére olyan betegeknél, akiknél magas a thromboemboliás betegségek kockázata. A heparin elősegíti az ún. antitrombin III nevű fehérje aktivitását, amely inaktiválja a thrombint, ami egy a véralvadást elősegítő enzim. Ezen kívül az aktivált Xa-faktor inaktivációját is gyorsítja, ezzel is hozzájárulva a vérrögképződés csökkentéséhez. A heparin nagyon rosszul szívódik fel a bélben, ezért injekcióval szükséges a bőr alá bejuttatni, a bőrön keresztül és a gyomor-béltraktuson át nem szívódik fel.

PRO KONTRA
Terhesség, szoptatás során is alkalmazható Injekcióval kell bejuttatni
Ideiglenes használatra is (pl. gipsz, repülő) Mellékhatások (vérzés, heparin indukálta thrombocitopénia, megemelkedett májenzim értékek)
Gyorsan hat  

Kumarin-származékok

Igen széles körben elterjedt véralvadásgátlók voltak az ún. kumarin-származékok, melyek több mint 50 éve az antikoaguláns terápia alappillérei. K-vitamin-antagonistáknak is nevezik, mivel a véralvadási faktorok aktiválásához szükséges K-vitamin hatását gátolják (a K-vitamin ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérje képzésében). Hosszútávon is alkalmazható, akár élethosszig tartó terápiaként is. Fontos, hogy ha valaki ilyen típusú kezelésben vesz részt, rendszeresen ellenőriztesse INR értékét! Emellett fontos odafigyelni arra, hogy naponta azonos mennyiségű K-vitamint fogyasszon, valamint ügyelni kell az étel/gyógyszer-kölcsönhatásokra is, mivel vannak, melyek fokozzák és vannak, melyek gyengítik a kumarin-származék hatását! 

PRO KONTRA
Szájon át szedhető Rendszeres INR ellenőrzés
Hosszútávon is alkalmazható Gyógyszer/ételkölcsönhatások
Olcsó Mellékhatások (vérzés, hajhullás, 
  Terhesség során tilos (súlyos magzati károsodásokat okoz)

NOAC/DOAC

A véralvadásgátlók legújabb típusa, mely a véralvadáshoz hozzájáruló thrombint a dabigatran és az Xa-faktor hatását (rivaroxaban, edoxaban) közvetlenül gátolja. Számos előnnyel rendelkezik a K-vitamin antagonistákkal szemben, ráadásul NOAC készítmények esetén kevesebb mellékhatással kell számolni- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy ennek ellenére fontos tisztában lenni azzal, hogy az összes véralvadásgátló némileg növeli a vérzés rizikóját, így ez a veszély -ha kisebb mértékben is- a NOAC szereknél is fennáll.

PRO KONTRA
Gyors hatáskezdet Drága
Nincs étel/gyógyszerkölcsönhatás Drága antidótum (ellenszer)
Nem kell INR ellenőrzés Ritkán veseműködési zavar
Kevesebb mellékhatás  
Tartósan is alkalmazható  
   

A legfontosabb az antikoaguláns kezelésnél, hogy hatékony, de biztonságos dózist alkalmazzunk ellenőrzötten! Az aluldozírozás veszélyezteti a beteg életét, mivel ekkor hatástalan a kezelés, a túldozírozás pedig a vérzés fokozottabb kockázatával jár. Bízzuk szakorvosra a gyógyszerválasztást, dózist és az ellenőrzést!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?

2025. november 01.

1., Hidratálás

A hidratálás elősegíti a nyáltermelést, ami kulcsfontosságú a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzésében. A megfelelő hidratáltság csökkenti a szájszárazságot és elősegíti a szájflóra egyensúlyát.

2., Rendszeres fizikai aktivitás

A testmozgás nemcsak a szívnek és az izmoknak tesz jót, hanem a szájüreg egészségét is támogatja. A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a szájüregi egészségre, beleértve az egészségesebb ínyt és fogakat, valamint csökkenti a szájüregi gyulladásokat. A BioMed Central 2024-es felmérése szerint a mérsékelt fizikai aktivitás csökkentheti a fogvesztés kockázatát, míg a túlzott aktivitás növelheti azt.

3., Alkoholos italok mellőzése

Az RDH magazine 2024-es narratív áttekintése szerint az alkoholos italok csökkenthetik a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A kutatás a megfelelő hidratálás fontosságát is hangsúlyozza az alkohol fogyasztása mellett.

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.