Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Véres vizelet férfiaknál – ez a 9 leggyakoribb ok

Érdekességek2023. február 05.

A férfiak vizeletében megjelenő vér nyilván ijesztő jelenség, éppen ezért fontos kideríteni, mi okozza azt és milyen kezelés szükséges. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa a gyakori okokat vette számba.

  1. Fotó: 123rf.comHúgyúti fertőzés
    Bár a nőknél gyakoribb, a férfiakat is érintheti a húgyúti fertőzés, amelynek egyik tünete lehet a vér megjelenése a vizeletben. A fertőzés rizikófaktorai közé tartoznak a prosztataproblémák és a katéterezés is. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha gyakori és sürgető vizelési inger jelentkezik, ha a húgycsőben fájdalmas, égő érzés mutatkozik, ha a vizelet szaga, színe megváltozik, illetve abban a ritka esetben, ha a fertőzés a vesét is eléri, láz, hányinger, hányás, hátfájdalom jelenik meg.
  2. Vese- és  hólyagkő
    Ha a vese szűrő és kiválasztó funkciójának egyensúlya felborul, a vizeletben apró kristályok jelenhetnek meg, amelyek nem tudnak feloldódni, így lassan kövekké formálódnak. A húgyhólyagban is kialakulhatnak kövek, amelyek gyakran a felső húgyutakból kerülnek oda. A kisebb kövek többnyire spontán tudnak ürülni a vizelettel, a nagyobbak azonban a vesében és/vagy a hólyagban maradnak, a véres vizeleten túl olyan panaszokat okozván, mint a derékfájdalom, a gyomorfájás, a megváltozott vizelet, a láz és a hányinger.
  3. Túlzásba vitt fizikai aktivitás
    Jellemzően a nagyon magas intenzitású erőkifejtés az, amely okozhatja a fizikai aktivitás után megjelenő véres vizeletet. Ennek rizikóját tovább növeli a nem megfelelő hidratáltság.
  4. Prosztata megnagyobbodás
    A megnagyobbodott prosztata nyomhatja a húgycsövet, ami vizelési nehézséghez vezethet. Ezt kompenzálandó, a hólyag erőteljesebben dolgozik az ürítés érdekében, ami károsodást, vérzést is okozhat. A prosztata megnagyobbodásnak természetesen más tünetei is vannak, többek közt a gyakori vizelési inger, a nehezen induló vizelés, a hólyag teltségérzete.
  5. Nemrégiben lezajlott katéterezés
    A vizelet-katéter egy rugalmas cső, ami segíti a vizelet ürítését a húgyhólyagból.  Belső és külső katéterezésre is szükség lehet, és mindkét típusnál van kockázata annak, hogy bizonyos baktériumok bejutván a húgycsőbe elszaporodhatnak és húgyúti fertőzés alakul ki. Ennek pedig egyik ritkább tünete lehet a véres vizelet.
  6. Glomerulonephritis
    A glomerulusok a vesékben található hajszálér-gomolyagok, amelyeken keresztül kiválasztódik a vizelet. Heveny gyulladásuk súlyos tünetekkel járó, de többnyire jóindulatú betegség. Tipikus tünete a deréktáji fájdalom és vérvizelés, amely a vizelet-elválasztás csökkenéséhez, majd súlyos esetben a megszűnéséhez vezethet. A panaszok jelentkezésekor minél előbb orvoshoz kell fordulni, főként, ha légzési nehézség és központi idegrendszeri tünetek is jelentkeznek.  
  7. Bizonyos gyógyszerek
    A véres vizelet megjelenésekor érdemes végiggondolni a gyógyszerszedést is, ugyanis egyes gyógyszerek okozhatnak ilyen tünetet. Főként a vérhígítók, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, és egyes kemoterápia alatt szedett szerek bírnak ilyen hatással, ezért ha ilyen tünet jelentkezik, a kezelőorvosnak is be kell számolni róla, aki esetleg változtat a gyógyszerelésen.
  8. Prosztatarák
    A prosztatarák tünetei szerteágazóak, hiszen közéjük tartozhat a medencetáji fájdalom, a derékban, a belsőcombokban érzett fájdalom, a fájdalmas, esetleg vértartalmú ejakuláció, az étvágytalanság, a fogyás, és a véres vizelet is. Éppen ezért, ha bármilyen gyanús tünet felbukkan, minél előbb urológushoz kell fordulni.
  9. Hólyagrák
    A hólyagráknak kezdetben csak kevés tünete van, az egyik ezek közül, ha vér jelenik meg a vizeletben, vagy ha ez nem is látható, megváltozik a vizelet színe. Ennek természetesen ki kell deríteni az okát, különösen, ha vizelési nehézség és fájdalom, sürgető, éjszakai vizelési inger, vizelési képtelenség és általános, daganatra utaló panaszok jelentkeznek.

Fotó: 123rf.com

Csak a diagnózisra épülhet hatékony kezelés

Elsősorban természetesen alapos kivizsgálással el kell döntenünk, mi okozza a vér megjelenését a vizeletben. Ha megvan a diagnózis, annak következményeként rendelhetünk el például antibiotikus kezelést, izomlazítókat, vesekő eltávolítást, vagy akár daganatellenes kezelést – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Természetesen minél előbb fordul egy páciens orvoshoz, annál előbb elkezdődhet a gyógyítás és jó eséllyel annál hamarabb szabadulhat meg ettől a panasztól.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.


A = aszimmetria


Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.


B = border (határ, szegély)


Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.


C = color (szín)


Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.


D = diameter (átmérő)


Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.


E = evolving (fejlődés, alakulás)


Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.



Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.