Vérkép: Mikor vizsgálják és mit jelez?
Érdekességek2021. február 11.
Számos betegség kapcsán, de csak egy egyszerű kontroll esetén is találkozhatunk a vérvizsgálattal. Sokan azonban nem tudjuk mit is rejtenek a számok és jelek a papíron, amit a kezünkbe nyomnak a laborban és vinnünk kell az orvoshoz. Ezért kicsit kutakodtunk a témában. Mi is a vér, mit vizsgálnak és milyen következtetések vonhatók le az eredmények tükrében.
Mi a vér szerepe miért ilyen fontos?
A vér alapvető szállítási feladatot tölt be. Általa szállítódnak például a tápanyagok felszívódásuk helyéről oda ahol aztán elraktározódnak vagy felhasználódnak és energiaként segítik létezésünk. A hormonok a légzési gázok, a vér útján jutnak el a szövetekhez. A vér egyúttal pedig az immunreakciók helyszínéül is szolgál. Nagy mértékben részt vesz a védekezésben. A szervezet hőháztartásáért is felelős. Szóval számos szempontból igen jelentős minősége és összetétele.
Mikor kell vérvétel?
A vérképvizsgálatot átfogó szűrővizsgálatként használják, például vérszegénység, fertőzések májkárosodás és még sok más betegség esetében. Valójában vérünk nagyon sok dolgot elárul belső állapotunkról, szerveinkről és ezek működéséről, a felhalmozódott méreganyagokról vagy a hiányokról is tájékoztatást ad. A vérkép eléggé gyakori vizsgálat, amelyet az éves egészségügyi vizsgálatkor is szoktak rendelni az orvosok. Segítségként használják diagnózisok felállításához és a betegségek lefolyásának nyomon követésére is. Az általános egészségi állapot meghatározásakor is vizsgálják a vért. Vérszegénységgel összefüggő tünetek (gyengeség, fáradtság, hajhullás, körömrepedezés) esetén vagy fertőzés, gyulladás fellépésekor, zúzódások („kék foltok”) vagy egyéb testi sérülések megjelenésekor az orvos az ok felderítéséhez rendeli a vérképvizsgálatot.
Sok, a szervezet állapotát érintő változás az egyes sejtpopulációk csökkenését vagy növekedését váltja ki. Ezek közül néhány kezelésre szorul, míg a többi magától rendeződik. Néhány betegség, mint például a daganatos megbetegedések (és a kemoterápiás kezelés) befolyásolhatják a sejtek csontvelői termelődését, megnövelve ezzel egy-egy sejttípus számát a többi rovására, vagy a teljes termelés csökkentése által jön létre változás. Egyes gyógyszerek például csökkentik a fehérvérsejt számot, néhány vitamin, illetve ásványi anyag hiánya pedig vérszegénységet okozhat. A vérképvizsgálatot, a betegségek és a gyógyszeres kezelések nyomon követésére rendszeresen elvégeztetik. A vérvételt követően tehát a vért, olyan összetett vizsgálatok alá vetik, melyekkel a vér, különböző összetevőit elemzik. De mik ezek az összetevők?
A vér összetevői
A vérünk vérplazmából, és úgynevezett alakos vagy sejtes elemekből áll. A plazma van többségben és több, mint 90%-a víz, melyben oldott formában fehérjék, szőlőcukor,zsírok illetve sók,ionok találhatók. A vérképből a vörösvértestek számát és méretét, határozhatják meg, aminek normálistól eltérő változatai számos betegség jelzői lehetnek kezdve a vérszegénységtől a különböző bakteriális vagy vírusfertőzésekig. Az eredmény értékelése a labor vizsgálati rendszerének függvényében változó így csak ennek ismeretében állapítható meg betegség vagy elváltozás.
A referenciatartomány
Számos labor más – más vizsgálati eljárást használ. Ha tájékozódunk a vér összetételéről és a jelzésekről (következő cikkünkben bővebben olvashattok ezekről) akkor némi képet kaphatunk magunk számára a vizsgálatról. Általában a laborok jelzik az általuk elfogadott értékeket, ezt nevezik referencia tartománynak. Ha a megadott értékek között van a miénk, akkor nagy valószínűséggel nincs probléma. Ezek után már jobban fogjuk érteni, amit a lelet mutat, de valószínűleg így sem tudjuk tökéletesen értelmezni, viszont nem utolsó sorban, biztos érteni fogjuk, amikor az orvos elmagyarázza a leleten látottak tükrében betegségünk lehetséges okait vagy lezajlását.
forrás: Harmonet.hu
