Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vérnyomáscsökkentés életmóddal – akár gyógyszer nélkül is!

Érdekességek2018. november 23.

Fotók: pixabay.comSok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet.

A hajlam még nem maga a betegség

Mivel a magasvérnyomás betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre. Hazánkban ez rendkívül komoly probléma, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen ismerik fel, hogy az életmódjukkal kordában tarthatják, sőt akár vissza is fordíthatják a folyamatot – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.

Íme, a vérnyomáscsökkentő életmód alapjai

Rendszeres mozgás

Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében. A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.


A „szív étrendje”
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül. Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, ajánlatos a napi sómennyiség 2,3 gramm alá csökkentése, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend természetesen a leghatékonyabb.

A testsúly rendezése
Nagyon határozott az összefüggés a túlsúly és a magas vérnyomás közt, bizonyított tény, hogy már 5 kiló fogyás is csökkenti a magas értékeket. A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül. A rendszeres, szívet és keringést támogató kardiomozgás olyan működéseket erősít és indít be, melyek végeredményben többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.

A dohányzás elhagyása
A dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, amivel növeli a vérrögképződés kockázatát, részben pedig az érfal kulcsfontosságú belső felszínén is károsodásokat okoz. Minden további romboló hatással együtt kimondható, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, sőt bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát.
Az életmód orvoslásnak csak pozitív „mellékhatásai” vannak

A gyógyszerek természetesen nagyon fontos szerepet töltenek be a kockázatot jelentő magas vérnyomás kezelésében és csak igen ritkán okoznak súlyos panaszt. Ugyanakkor bizonyos esetekben mellékhatások is előfordulhatnak, mint fáradékonyság, gyengeségérzés, ami többnyire csak átmeneti. Ritkábban, de előfordulhat többek közt fejfájás, émelygés, alvászavar, libidócsökkenés, köhögés. A gyógyszerek egyes esetekben emelhetik a koleszterin- és trigliceridszintet, ronthatják a cukorbetegség, a köszvény állapotát. Vernes doktornő szerint ezzel szemben a természetes vérnyomáscsökkentés, vagyis a pontosan kidolgozott életmódprogram legfeljebb olyan kellemes „mellékhatásokkal” jár, mint a fogyás és a teljesítménynövekedés. A leghatékonyabb módszer tehát a gyógyszeres és az életmóddal történő vérnyomáscsökkentés kombinálása – kardiológus és életmód orvos felügyelete mellett.

A felsorolt módszerek együttes hatásával már a gyógyszeres terápia hatékonyságával felérő vérnyomás csökkenést tudunk elérni. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy ritkán áll fenn önállóan a magasvérnyomás betegség és a helyes életmódbeli tényezők kialakításával a párhuzamosan fennálló más betegségek is kezelhetők – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Edzés otthon? Ne hagyd ki a súlyzók használatát!

2026. június 06.




Az otthoni edzés szabadsága sokak számára vonzó, ám a kezdeti lelkesedés gyakran alábbhagy, ha a mozgásforma nem hoz látványos vagy érezhető változást.   
Sokan félnek a súlyzóktól, mert a hatalmasra duzzadt izmokkal vagy a sérülésveszélytől tartanak, pedig a súlyzós edzés az egyik leghatékonyabb módja a testalkat formálásának és az egészség megőrzésének. Legyen szó a klasszikus kézi súlyzókról vagy a dinamikus kettlebellről, ezek az eszközök olyan ellenállást biztosítanak, amelyre a szervezetünk pozitív élettani válaszokkal reagál.

Miért ne hagyd ki a súlyzókat? – Az edzés előnyei

A súlyzós edzés legnagyobb tévhite, hogy csak az izomépítésről szól. Valójában ez a típusú terhelés a csontsűrűség növelésének legfontosabb eszköze, ami kiemelten fontos a csontritkulás megelőzésében. Amikor súlyokkal dolgozunk, az izmaink mellett az inak és szalagok is erősödnek, így a hétköznapi mozdulatok sokkal kisebb megterhelést jelentenek majd a szervezetnek.

A súlyzós edzés az anyagcsere legjobb barátja. Míg a kardió edzés során elsősorban a mozgás ideje alatt égetünk kalóriát, az izomszövet fenntartása nyugalmi állapotban is több energiát igényel a szervezettől. Ez azt jelenti, hogy minél több tónusos izommal rendelkezünk, annál magasabb lesz az alapanyagcserénk, így a fogyás és a testsúly megtartása is jóval egyszerűbbé válik.




Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött

2026. június 06.



A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.

A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)

Hőártalmak

2026. június 05.



A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.

Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.

A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.