Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vérnyomáscsökkentés életmóddal – akár gyógyszer nélkül is!

Érdekességek2018. november 23.

Fotók: pixabay.comSok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet.

A hajlam még nem maga a betegség

Mivel a magasvérnyomás betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre. Hazánkban ez rendkívül komoly probléma, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen ismerik fel, hogy az életmódjukkal kordában tarthatják, sőt akár vissza is fordíthatják a folyamatot – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.

Íme, a vérnyomáscsökkentő életmód alapjai

Rendszeres mozgás

Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében. A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.


A „szív étrendje”
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül. Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, ajánlatos a napi sómennyiség 2,3 gramm alá csökkentése, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend természetesen a leghatékonyabb.

A testsúly rendezése
Nagyon határozott az összefüggés a túlsúly és a magas vérnyomás közt, bizonyított tény, hogy már 5 kiló fogyás is csökkenti a magas értékeket. A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül. A rendszeres, szívet és keringést támogató kardiomozgás olyan működéseket erősít és indít be, melyek végeredményben többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.

A dohányzás elhagyása
A dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, amivel növeli a vérrögképződés kockázatát, részben pedig az érfal kulcsfontosságú belső felszínén is károsodásokat okoz. Minden további romboló hatással együtt kimondható, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, sőt bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát.
Az életmód orvoslásnak csak pozitív „mellékhatásai” vannak

A gyógyszerek természetesen nagyon fontos szerepet töltenek be a kockázatot jelentő magas vérnyomás kezelésében és csak igen ritkán okoznak súlyos panaszt. Ugyanakkor bizonyos esetekben mellékhatások is előfordulhatnak, mint fáradékonyság, gyengeségérzés, ami többnyire csak átmeneti. Ritkábban, de előfordulhat többek közt fejfájás, émelygés, alvászavar, libidócsökkenés, köhögés. A gyógyszerek egyes esetekben emelhetik a koleszterin- és trigliceridszintet, ronthatják a cukorbetegség, a köszvény állapotát. Vernes doktornő szerint ezzel szemben a természetes vérnyomáscsökkentés, vagyis a pontosan kidolgozott életmódprogram legfeljebb olyan kellemes „mellékhatásokkal” jár, mint a fogyás és a teljesítménynövekedés. A leghatékonyabb módszer tehát a gyógyszeres és az életmóddal történő vérnyomáscsökkentés kombinálása – kardiológus és életmód orvos felügyelete mellett.

A felsorolt módszerek együttes hatásával már a gyógyszeres terápia hatékonyságával felérő vérnyomás csökkenést tudunk elérni. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy ritkán áll fenn önállóan a magasvérnyomás betegség és a helyes életmódbeli tényezők kialakításával a párhuzamosan fennálló más betegségek is kezelhetők – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.