Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a cukorbetegség kialakulását

Érdekességek2021. december 21.

Fotó: gettyimages.com

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek világszerte többmillió embernél csökkenthetik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát – állapította meg brit kutatók tanulmánya a The Lancet című orvostudományi folyóiratban.

Az orvosok eddig is írtak fel olcsó vérnyomáscsökkentő gyógyszereket az életveszélyes szívroham vagy agyvérzés esélyének mérséklésére. Eddig azonban megválaszolatlan maradt az a kérdés, hogy vajon ezek a gyógyszerek meg tudják-e akadályozni a kettes típusú diabétesz kialakulását is.

A kutatók most arra jöttek rá, hogy ezeknek a gyógyszerek védőhatása sokkal szélesebb körű, mint eddig vélték. A vizsgálat szerint egyes ilyen gyógyszerek közvetlenül képesek csökkenteni a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.

Az Oxfordi és a Bristoli Egyetem kutatóinak vizsgálata a legnagyobb ilyen jellegű kutatás: átlagosan öt éven át végzett, 19 globális méretű randomizált klinikai vizsgálatban részt vevő több mint 145 ezer ember adatait elemezték.

A szisztolés vérnyomás 5 higanymilliméterrel való csökkentése – ami könnyen elérhető vérnyomásgyógyszerrel vagy életmódváltással – 11 százalékkal csökkenti a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. A tudósok eredményei szerint az angiotenzin-konvertáló enzimgátlók (ACE-gátlók) és az angiotenzin-II-receptorblokkolók (ARB-k) rendelkeznek a legerősebb védőhatással. Mindkettő 16 százalékkal csökkenti a kettes típusú diabétesz kialakulásának esélyét. A kalciumcsatorna-blokkolókról ezt nem tudták kimutatni.

A bétablokkolókról és a tiazid vízhajtókról azonban azt mutatták ki, hogy növelik a cukorbetegség kockázatát, annak ellenére, hogy köztudott jótékony hatásuk a szívroham és agyvérzés megelőzésében.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.