Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Veszélyeket rejt a nyár a kismamákra nézve!

Érdekességek2024. július 25.

Fotó: gettyimages.comVégre itt a nyár, ami a kismamák számára sokszor nem éppen a legjobb. Sajnos ők nehezebben viselik a nagy meleget, az izzadást és a vízhiányt is, így ebben az időszakban sokkal jobban oda kell figyeljenek magukra, hiszen az ő állapotuk a baba állapotára is rányomja bélyegét.

A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

Szédülés

A nagy melegben nem, hogy a kismamák, de a nem várandós emberek is sokkal nagyobb fizikai megterhelésnek vannak kitéve. Ezért kiemelten fontos, hogy a kismama mindenhova, de tényleg mindenhova vigyen magával vizet, ha ugyanis ő szomjas, akkor a baba is szomjas, és ha az kismama szervezetében túl kevés a folyadék, az bizony a babára is hatással van.

Ennek sajnos az a hátulütője, hogy sokszor kell meglátogatni a mellékhelyiséget, aminél megint érdemes figyelni. A fertőzések, melyeket a nyilvános illemhelyekről lehet összeszedni komoly kockázatot jelentenek, hiszen felszállóvá is válhatnak. A felszálló fertőzések pedig a vetélések és koraszülések 70%-ért is felelőssé tehetőek. Kikerülésükre a toaletten nem leülés, vagy kifejezetten erre való ülőketakaró alkalmazása ajánlott. De még így is fontos, hogy a szervezetben megfelelő legyen a cink és a réz szintje, hiszen ez a két anyag antibakteriális, antivirális és fungicid hatással is rendelkezik – mondja dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak.


Izzadás

Nem csak a cink és a réz a fontos a várandósság alatt, hanem számos más anyag is, melyeket pótolni kell, különösen nyáron, amikor többet izzadunk. Az izzadság ugyanis ásványi anyagokat is tartalmaz, melyek visszapótlása fontos. Erre alkalmas lehet a várandósvitamin, de csak akkor, ha a benne lévő anyagok szerves kötéssel (-citrát, -glükonát) vannak jelen, illetve a készítmény komplex, és a trimeszterek igényeinek megfelelően van összeállítva!

Fotó: 123rf.com

Nap

Napimádó kismamák, figyelem. A D-vitamin kiemelten fontos a várandósság alatt is, de a napozással nagyon óvatosan kell bánni. A pocakot lehetőleg ne napoztassuk, mert ez nem tesz jót a babának, könnyen túlmelegedhet. A kismama inkább maradjon árnyékban, és csak a kezeit, lábait napoztassa. D-vitamin pótlását pedig szintén megoldhatja várandósvitaminnal, de arra figyeljen, hogy a készítményben D3-vitamin formában legyen jelen az anyag, mivel így lényegesen jobb a hasznosulása.


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Sárgás lerakódások a szemnél? Ellenőriztesse a koleszterinszintjét!

2024. augusztus 28.

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt. 

Koleszterin-lerakódás a szem körül 

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor  nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.

Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.

A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.

Különbség az LDL és a HDL között

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata. 

Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. 
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Búza finomság

2024. augusztus 28.

Búza édesen, aszalt gyümölcsökkel! Bizonyos népek karácsonyra készítik ünnepi ételként.

A búzát glutén érzékenységben szenvedők semmilyen formában nem fogyaszthatják.

Hozzávalók:
4 csésze búza tisztítva, megmosva, egy éjszakán át áztatva
2 csésze mazsola megmosva
2 csésze dió
különféle befőttek
méz
2 csipet tengeri só

Elkészítés:
A búzát puhára főzzük, kétszeres mennyiségű enyhén sós vízben. Ha kész, tiszta konyharuhára terítjük szikkadni. Egy csészényit félreteszünk. A többihez hozzátesszük a diót és a mazsolát és kis lyukú húsdarálón, vagy aprótógépben ledaráljuk. A félretett főtt búzát hozzákeverjük, esetleg kevés mézet is teszünk bele. Kis tálkákba adagoljuk, különféle befőttekkel.
Harmonet tipp: a mazsolát akár datolyával is pótolhatjuk, különleges ízt kapunk. 

A délszláv népeknél elmaradhatatlan karácsony esti étel, Magyarországon azonban az új kenyér ünnepén, akár kenyér helyett, desszert gyanánt is kipróbálhatjuk.

Szívpanaszok a horkolás és az alvászavar miatt?

2024. augusztus 27.



Főként a nőknél figyelték meg az összefüggést a horkolás, az éjszakai légzéskimaradás és a szív-érrendszer funkcióinak romlása között. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás szükségességére hívta fel a figyelmet.

Az alvászavarok más betegséghez is vezethetnek

A Radiological Society of North America korábbi kongresszusán ismerhették meg az érdeklődők azt a tanulmányt, amely szerint mind a horkolás, mind az alvási apnoé, vagyis az éjszakai légzéskimaradás károsíthatja a szív-érrendszeri funkciókat – különösen a nőknél. Ráadásul nem kevés veszélyeztetettről van szó, csak az USA-ban 90 millió emberről tudható, hogy horkol és 18 millióról, hogy alvási apnoéban szenved. Ez utóbbi során először kimarad a légzés, majd az érintett jellemzően hirtelen, nagy légvételre riad fel. Jellemző, hogy az apnoé-betegek horkolnak is. 

Egyelőre nem világos, hogy az alvási apnoé milyen módon vezethet a szívbetegségekhez, de sok szakember úgy véli, mindenképpen emeli a magas vérnyomás rizikóját. Azért olyan nehéz ezt konkrét összefüggésbe hozni, mert azok közül, akik alvási apnoéval küzdenek, sokan társbetegségekkel is rendelkeznek, amelyek szintén összefügghetnek a kardiológiai betegségekkel. Mindenesetre az Amerikai Szív Szövetség állásfoglalása szerint azoknak, akiknek kezelték az alvászavarát, a vérnyomásuk is csökkent. Ugyanakkor alvásszakértők az elhízást is összefüggésbe hozzák az alvási apnoéval, sőt, egy ördögi körként ábrázolják a problémát.

A nők nagyobb kockázattal néznek szembe

A kutatók egy nemzetközi egészségügyi adatnak állományából 4877 személy adatait elemezték, akik valamennyien részt vettek kardiológiai MRI felvételen. Három csoportra osztották őket: az egyik csoport apnoéval élt, a másik csoport horkolónak vallotta magát, a harmadik csapat egyik problémáról sem számolt be. Amikor a szakértők összehasonlították a horkolókat a tünetmentesekkel, nagy különbséget fedeztek fel a nők és a férfiak szívének bal kamrai tömegével kapcsolatban. A nőknél észlelt megnövekedett tömeg pedig arra utal, hogy a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy kielégítse a test szükségleteit. Ebből pedig azt a konklúziót vonták le, hogy a horkolással és/vagy apnoéval küzdő nők nagyobb szív-érrendszeri veszélyeknek vannak kitéve.