2026. szeptember 12.
Tekintsen biológiai órájára is, s éljen megfelelõ ritmus szerint! A különbözõ napszakokban a szervezetünk többé-kevésbé készen áll bizonyos tevékenységekre. Profitáljon hát biológiai órájából, idõzítse tevékenységeit a legmegfelelõbb idõpontra, s hozza ki magából a maximumot.
Hormonok, testhõmérséklet, éberség... minden pillanatban ki vagyunk téve biológiai ciklusunk ingadozásainak. Testünk precíziós mûszerhez, leginkább egy pontos órához hasonlatos. Az agynak két része játssza az összehangoló szerepet. A hipotalamusz az "inga", amely olyan külsõ hatások alapján mozog, mint például a nap és az éjszaka váltakozása. Másfelõl a tobozmirigyet tartják a szervezet "homokórájának". Szinte állandó ritmust követ a nap 24 órájában.
Igazítsa magát a belsõ órájához!
A szervezetünkben zajló különbözõ ingadozások, melyeknek legtöbbször nem is vagyunk tudatában, életritmusunk szempontjából rendkívül fontosak. Amennyiben figyelembe vesszük azokat, hatékonyabb munkára, nagyobb teljesítményre leszünk képesek mindennapjaink során. Az alábbiakban bemutatunk egy átlagos napot óráról órára, mely a biológia törvényei szerint telhet el...
2026. szeptember 11.
Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
Ami hasznos a lábnak:
- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.
2026. szeptember 11.
Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is!
Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.
Nincs új a nap alatt
Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.
