Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Veszélyes illúzió vagy biztonságos játszótér?

Érdekességek2018. június 25.

A virtuális valóság, azaz VR egyesek szerint veszélyes csapda, amelyben megszűnik a kapcsolatunk a külvilággal, mások szerint biztonságos játszótér, ahol kockázatok nélkül gyűjthetünk tapasztalatokat. A Brain Bar stratégiai partnereként a Telekom most egy újabb videóval hív párbeszédre a jövőt meghatározó digitális technológiákról, így közelebb kerülhetünk a VR-jelenség megértéséhez is.

A virtuális valóság egy számítógép által létrehozott 3D-s környezet, amelyben a képek és a hangok összjátéka elhiteti az agyunkkal, hogy amit látunk, az valóságos. Minél élethűbbek a részletek, annál jobban berántja az embert az illúzió, és szinte megszakad a kapcsolata a külvilággal.

Nem véletlenül vált elsősorban a videójátékok kapcsán népszerűvé a VR. Egy-egy jobb szoftver ma már megdöbbentően részletgazdag, a karakterek a megszólalásig valósághűek, ami minden eddiginél átélhetőbbé teszi a játékélményt. Feltéve, hogy az idegrendszerünk képes alkalmazkodni a szokatlan stimulációhoz. A virtuális térben ugyanis sokan rosszul lesznek, mert az agy által észlelt vizuális mozgás nincs összhangban a testi koordinációért felelős belső fül érzeteivel. Az ellentmondásos jelek rossz közérzetet, szédülést és tájékozódási zavarokat okozhatnak, ám ez cseppet sem zavarja az óriás techvállalatokat: hatalmas összegeket fordítanak fejlesztésre, egyes becslések szerint pedig a globális VR-piac 2022-re elérheti a 27 milliárd dollárt.

A játékipar mellett a kereskedelem, az orvostudomány és az oktatás is egyre inkább felfedezi magának a virtuális valóságban rejlő lehetőségeket. Egy jól ismert kínai, e-kereskedelemmel foglalkozó óriáscég nemrég mutatta be a VR-shopping funkciót, Nagy-Britannia egyes kórházaiban az orvostanhallgatók VR berendezésekkel gyakorolják a sürgősségi helyzeteket. Egy amerikai üzletlánc pedig VR-szimulációval készíti fel dolgozóit az olyan stresszes helyzetekre, mint amikor leárazásokkor az emberek megrohamozzák a boltokat. Az utóbbi hónapokban elképesztő népszerűségre tett szert a VR Chat elnevezésű jelenség: a háromdimenziós chatszobában a felhasználók színes avatárok formájában jelennek meg és mikrofonnal, fejhallgatóval kommunikálnak egymással.


A technológiában rejlő lehetőségek száma szinte végtelen, ráadásul a szakértők szerint az igazi aranykor még várat magára.

Hogy meddig?

Erre is választ kaphatunk a 2018-as budapesti Brain Baron, amely lehetőséget teremt rá, hogy közösen gondolkodjunk az ehhez hasonlóan fontos és aktuális témákról. A Magyar Telekom az esemény stratégiai partnereként kiemelt szerepet vállal abban, hogy elindítsa a párbeszédet és hozzájáruljon a digitális tájékozottság széleskörű elterjesztéséhez. A társaság célja megmutatni a digitalizációban rejlő lehetőségeket és veszélyeket egyaránt, hogy minél többen tudatos felhasználóként, magabiztosan és biztonsággal alkalmazzák a digitális technológiákat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.