Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Veszélyes közelről tévét nézni?

Érdekességek2020. március 10.

Alighanem a legtöbb kisgyermekes szülő találkozott már azzal a problémával, hogy gyermeke hajlamos közvetlenül a kijelző előtt állva nézni a televíziót. Ilyen esetekben természetesen azonnal el is hangzik a rutinszerű intelem: “Ne nézd olyan közelről a tévét, mert elromlik a szemed!” De vajon tényleg reális ez a kockázat?

Fotó: gettyimages.comA válasz igazából, hogy is-is. Egyrészt ugyanis a múlt század közepén piacra dobott tévékészülékek sok esetben erős röntgensugárzást bocsátottak ki, ami a közelebb ülő nézőkre valóban veszélyt jelentett. Különösen nagy mértékben lépte át az egészségügyi határértéket a 60-as években a General Electric egyik hibás terméke, amelyet a gyártó rövid időn belül vissza is hívott. Természetesen ez a probléma a ma használatos eszközöknél már nem áll fenn. Ettől függetlenül az óvatosság változatlanul megmaradt a köztudatban, ami viszont egyáltalán nem baj, hiszen segít kivédeni egyéb ártalmakat.

Káros alkalmazkodás

Az emberi szem számára nem természetes, hogy folyamatosan közelre kell néznie, hiszen ehhez alkalmazkodnia kell, ami hosszú távon akár tartós rövidlátáshoz is vezethet, vagy fokozhatja a már meglévő betegséget” – mutatott rá dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemész főorvosa. A szakember kifejtette, közellátáskor a szem sugárizmai összehúzódnak, ellazítva ezáltal a lencsefüggesztő rostocskákat. Akárcsak egyéb izmok esetében, például sportoláskor, ha a sugárizmok túl sokat vannak ebben a megerőltető helyzetben, akkor kialakulhat egy alkalmazkodási görcs, amely súlyosbítja a rövidlátást.

Miért rossz a kék fény?

A különböző kijelzők, így például a televíziók, monitorok, táblagépek és okostelefonok további veszélyeket is jelentenek gyermekekre és felnőttekre egyaránt. Érdemes például lefekvés előtt két-három órával már kerülni az ilyen készülékek használatát, mivel az általuk kibocsátott mesterséges kék fény alvászavarokat idézhet elő azáltal, hogy csökkenti a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős melatonin termelődését.

“A kék fény az erek összeszűkítése révén rontja az ideghártya vérkeringését is, ami szintén okozhat problémát. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a makuladegenerációval összefüggésben álló ultraibolya sugárzást a szaruhártya és a lencse nagyjából 90 százalékban képes megszűrni, a hullámhossz tekintetében ehhez közelálló kék fény viszont szinte teljes egészében az ideghártyán összpontosul. Egyelőre még nem tisztázott pontosan az orvostudomány előtt, hogy milyen következményei lehetnek ennek, de elképzelhető, hogy káros folyamatokat generál” – mondta el a szemész.

Mivel a kijelzőkre figyelve kevesebbet pislogunk a kelleténél, könnyen kialakulhat szemszárazság is. A kellemetlen panasz rendszerint felnőtteket érint, de gyerekeknél is előfordulhat. Veszélyt jelent, hogy ahogyan a kiszáradt bőr berepedezik, úgy a szaruhártyán, kötőhártyán is létrejöhetnek mikrosérülések, amelyekben a kórokozók könnyen megtelepszenek, ennek pedig gyulladás a következménye. Már önmagában a szemszárazság diszkomfortérzést okoz, míg a hámsérülés nagyobb problémához is vezethet.


Dr. Tóth Eszter szerint az alábbi szempontokat javasolt figyelembe venni:

A szakember hozzátette, hogy amennyiben egy gyermek gyakran nézi közelről a képernyőt, úgy ez már meglévő látásromlás jele is lehet, ezért ilyen esetekben érdemes orvosi vizsgálatot végeztetni a probléma hátterének feltárására


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)