Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Veszélyes lehet a karácsonyi habzsolás

Érdekességek2018. december 27.

Akár 2-3 kilót is magára szedhet karácsonykor, aki nem figyel. Az ünnepi asztalnál szinte mindenki többet eszik a megszokottnál, és bizonyos betegségek esetén ez veszélyes is lehet – erre hívja fel a figyelmet Veresné Dr. Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem ETK Dietetikai és Táplálkozástudományi tanszékének docense.

Az átlagos ünnepi menü sok családnál a magyar ízlésnek megfelelően még ma is energia- és zsírdús ételekből áll (például rántott hal, francia saláta vagy majonézes krumpli), és természetesen ezen felül még sokféle sütemény, édesség, ital is kerül az asztalra. Ez azért jelent gondot, mert a magyar felnőtt lakosság 50-60 százaléka egyébként is túlsúlyos vagy elhízott, aki pedig hajlamos rá és nem vigyáz, gyorsan felszedhet még pár kilót. A dietetikus szerint ettől függetlenül az egészségünk megóvása érdekében is érdemes figyelni arra, hogy mit és mennyit eszünk.


Akiknek különösen vigyázni kell

A cukorbetegeknek, a szív és keringési problémákkal küzdőknek, vagy a tápcsatorna megbetegedéseinek valamelyikében (például hasnyálmirigy gyulladás, gyulladásos bélbetegségek) szenvedőknek különösen vigyázniuk kell a „nagy” ebédekkel és vacsorákkal.

Néhány trükk a "túlevés" elkerülésére

A szakember tanácsot ad azokra az esetekre is, ha vendégeket túl gyakran, vagy nem egészségi állapotuknak megfelelő ételekkel (például túl zsíros, túl édes) kínálják, hiszen apró „trükkökkel” ilyenkor is megvédhetik magukat a túlevéstől.

 

1. A dietetikus azt ajánlja, hogy étkezés előtt és közben is igyanak vizet, ezzel is növelhetik a teltségérzetet.

2. Ajánlott továbbá a megszokottnál lassabban enni, mert ilyenkor elegendő idő áll a szervezet rendelkezésére, hogy érzékelje a jóllakottságot például a gyomor feszülése, vagy a vércukorszint emelkedése által.

3. A naponta többszöri (négy-ötszöri), de egyszerre kis mennyiségű étkezés pedig segít abban, hogy a szervezet kevésbé raktározzon a zsírszövetekben.

4. Ha mindenképpen nassolni támad kedvük, dr. Bálint Márta azt javasolja, hogy olyan olajos magvakat egyenek (például földimogyoró, tökmag), melyeket maguknak kell megpucolniuk, így is csökkenthető az elfogyasztott mennyiség. Ilyen célra a felvágott nyers zöldség (például zeller, sütőtök, gomba, karalábé) is kiválóan alkalmas, amelyhez zöldfűszeres kefirt kínálhatnak.

5. Ha pedig azt akarják elérni, hogy családtagjuk ne egyen túl sokat, inkább kisebb tányérra tálaljanak, így szemre többnek tűnik az étel.

6. A Semmelweis Egyetem dietetikusa szerint ilyenkor lényeges lenne figyelni arra, hogy a nagy családi lakomák mellett mozogjanak is, ha mást nem naponta legalább fél órát sétáljanak. Ez kedélyjavítóként is ajánlja a szakember, aki szerint sosem késő elkezdeni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)