Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Veszélyes munkahelyek, új határértékek

Érdekességek2019. december 29.

Fotó: pixabay.com

Megállapodás született az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a munkahelyeken előforduló, elismerten rákkeltő vegyi anyagok és mutagének listájának további anyagokkal történő kiegészítését célzó javaslatról, amely új határértékeket vezetne be öt vegyi anyag esetében – közölte az Európai Unió Tanácsa.

Az Európai Bizottság 2018 tavaszán tett javaslatot a szóban forgó anyagok használatának korlátozására a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések és más egészségügyi problémák elleni küzdelem jegyében.

Az új határértékek azt szabályozzák majd, hogy a munkahelyi levegőben az érintett vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen. A munkavállalók szempontjából jelentős rákkeltő anyagok között van a kadmium és szervetlen vegyületei, a berillium és szervetlen berilliumvegyületek, az arzénsav és sói, továbbá szervetlen arzénvegyületek, a formaldehid, valamint a 4,4′-metilén-bisz (2-klór-anilin).

A rákkeltőnek tartott anyagok egy részét széles körben használják olyan ágazatokban, mint például a kadmiumgyártás és -finomítás, a nikkel-kadmium akkumulátorok gyártása, a mechanikus fémbevonás, a cink- és rézolvasztás, az üveggyártás, az elektronikai, vegyipari vagy műanyag termékek gyártása, az újrahasznosítás, valamint használják öntödékben, laboratóriumokban, illetve az egészségügyben is.


A szóban forgó öt anyag – valamint más, egyelőre még mérlegelés tárgyát képező anyagcsoportok – levegőbe jutásának korlátozását célzó intézkedéseknek a várakozások szerint kedvezőbb hatásuk lesz, mint önmagában a rákmegelőzésnek. Az új határértékek bevezetése több mint egymillió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítaná, és több mint 22 ezer, foglalkoztatással összefüggő betegség kialakulását előzné meg.

Az uniós bizottság adatai szerint a munkavégzéssel összefüggő halálesetekért elsősorban a rák felelős, bizonyos vegyi anyagokkal való munkahelyi érintkezés nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához. Éves szinten a foglalkozási eredetű halálesetek 52 százalékát rák okozza, 24 százalékuk hátterében valamilyen keringési betegség áll, 2 százalékukat pedig munkahelyi baleset idézi elő.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.