Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Veszélyesek az autóban hagyott alkoholtartalmú kézfertőtlenítők

Érdekességek2020. július 12.

Fotó: pixabay.com

Veszélyesek lehetnek az autóban hagyott alkoholtartalmú kézfertőtlenítők – közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Ha a kézfertőtlenítő-folyadék párologni kezd, elég egy szikra is ahhoz, hogy begyulladjon a gőz. Ezért arra kérte a lakosságot, hogy semmiképpen se hagyják az alkohol tartalmú kézfertőtlenítőket az autóban a nyári melegben. Miután leparkoltak, vigyék magukkal a folyadékot, vagy használjanak fertőtlenítő kendőt az autóban – tanácsolta.

Az alkohol, a kézfertőtlenítők hatóanyaga gyúlékony folyadék, már 20 Celsius-fok környékén elkezd párologni, és a folyamat a hőmérséklet emelkedésével felerősödik.

A gépkocsi zárt légtérében feldúsulhat az alkoholgőz és elég egyetlen, úgynevezett statikus elektromosságból származó szikra is ahhoz, hogy begyulladjon. Azt írták: elég, ha valaki beszáll az autóba és a ruhája az üléshuzathoz dörzsölődik, az autóban hagyott kézfertőtlenítőből kiszabadult és a magas hőmérséklet miatt feldúsult alkoholgőz lángra kaphat, de az autó rejtett elektromos zárlata is beindíthatja a gyulladást.

Fontosnak nevezték, hogy mindenki figyeljen a gyártó által a flakonon elhelyezett veszélyjelre és pontosan tartsa be a tárolásra vonatkozó szabályokat. A fokozottan tűzveszélyes, magas alkoholtartalmú kézfertőtlenítő szereket jól szellőző helyen kell tárolni, 0-35 Celsius-fok közötti hőmérsékleten, tehát nem szabad nyáron a zárt gépjárműben hagyni, ahol nem szellőzik a belső tér és a hőmérséklet akár 50 Celsius-fokig is emelkedhet – fogalmaztak.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.