Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vigyázzon a gyógynövényekkel, ha véralvadásgátlót szed!

Érdekességek2020. június 20.

Fotó: gettyimages.com

Igen sokan használnak manapság különböző véralvadásgátló készítményeket, melyek csökkentik a fokozott vérrögképződést. Viszont gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon lehet-e a terápia mellett gyógynövényeket is szedni, nem-e lép velük esetleg kölcsönhatásba a szer. A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolja meg.

Nem csak a gyógyszerkölcsönhatásokra kell odafigyelni

Azok, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, jól tudják, hogy komoly odafigyelést igényel az, milyen gyógyszereket vesznek be mellette. Ez elsősorban a régi típusú, kumarin-származékoknál jelent gondot, ugyanis náluk bizony igen gyakran előfordulnak gyógyszerkölcsönhatások, mely által fokozódik vagy épp csökken az adott szer hatása. (Épp az ebből a szempontból semleges gyógyszerek száma a legkevesebb!) Ez természetesen nem csupán a folyamatosan alkalmazott tablettákra vonatkoznak, hanem bizony az olyan alkalmi készítményekre is, mint pl. a nem-szteroid fájdalomcsillapítók. Érdemes továbbá azzal is tisztában lenni, hogy a gyógyszerek mellett a gyógynövények alkalmazására is nagy figyelmet kell fordítani, mivel ugyanúgy megváltoztathatják a véralvadásgátlók hatásfokát.

Nagyon sok gyógynövény is interakcióba kerül a K-vitamin antagonistákkal (kumarin- származékokkal), és ekkor megnőhet a vérzéses szövődmények rizikója.  De nemcsak ezekkel, hanem a vérlemezke összecsapzódást gátló aspirinnel, thienopyridinekkel is! Ennek kétféle oka lehet: vagy fokozza a szer hatékonyságát (vagyis túlzott lesz azaggregáció – vagyis az összecsapódás-gátlás és ezáltal a kezelés hatástalanná válik), vagy pedig negatív hatást gyakorol a vérlemezkékre – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Ezen a területen nagyon igaz mesterem, Dr. Egedy Sándor tanár úr kijelentése: „Ugye az orvos ad gyógyszert és azt hiszi, hogy kezel. Másrészt azért placebot is indokoltan adhatunk és a beteg azt hiszi hogy kezelve van.  De ha az orvos is azt hiszi, hogy kezel, a beteg is azt hiszi, hogy kezelve van, de a valóságban semmi sem történik: no, az az igazi életveszély”!.


Ezek a gyógynövények befolyásolják a véralvadásgátlók hatását

Figyelem! A lista nem teljes, így bármilyen gyógynövény alkalmazása előtt érdeklődjön kezelőorvosánál!

GingkoBiloba: a memóriajavítóként is ismert gyógynövény, mivel fokozza a keringést. Igenám, viszont véralvadásgátlóval együtt ne alkalmazza, mert gátolja a vérlemezke aggregációt is, ugyanis fokozza hatását, így megnöveli a vérzéses szövődmények rizikóját!

FFotó: 123rf.comokhagyma: a fokhagymából készült kapszulákat igen sokan szedik akár napi rendszerességgel, mivel számtalan jótékony hatással rendelkezik: erősíti többek között az immunrendszert, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet is mérsékli. Bár valóban több pozitív vonzata van, viszont fokozza a véralvadásgátlók hatását (pontosabban a vérlemezkék összecsapódását gátolja), így együttes alkalmazásuk nem javasolt!

Gyömbér: a gyömbér amellett, hogy remek immunerősítő és görcsoldó is egyben, a népi gyógyászatban trombózis-megelőzésre is használták véralvadásgátló tulajdonsága miatt. Ebből kiindulva antikoagulánsokkal együtt nem alkalmazható, máskülönben fennáll a vérzés kockázata!

Ginseng: általános közérzetjavítóként, valamint a testi/szellemi frissességért széles körben alkalmazott gyógynövény, ám mivel csökkenti a véralvadásgátlók hatását, így kumarin-származékokkal együtt ne szedje – ekkor ugyanis megnő a trombózisveszély!

Hesperidin-tartamú étrendkiegészítők: fokozzák a vérzés hajlamot a vérlemezke gátlás miatt.

Orbáncfű: álmatlanság és enyhe depressziós tünetek esetén szokták javasolni az orbáncfű-tartalmú készítményeket, ám érdemes tudni, hogy gyógyszer-kölcsönhatások tekintetben veszélyes gyógynövényről van szó, ugyanis sok készítmény hatását befolyásolja. Többek között a véralvadásgátlók hatásfokát gyengíti, így azok nem képesek megfelelő védelmet biztosítani.

Mindig kérje ki orvosa tanácsát, mielőtt gyógynövényt szed!
Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy a felsorolás természetesen nem teljes, ráadásul nem mindegy, ki milyen dózisban alkalmazza az adott szert, illetve a gyógynövényt. Éppen ezért ha valaki véralvadásgátló mellett szeretne valamilyen gyógynövényt szedni, mindenképp kérje ki olyan orvos véleményét, aki ismeri a gyógyszer és gyógynövény kölcsönhatásokat az alvadásgátlókkal és aggregáció-gátlókkal! És így hasznos tanácsokkal szolgálhat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.