Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vigyázzon a gyógynövényekkel, ha véralvadásgátlót szed!

Érdekességek2020. június 20.

Fotó: gettyimages.com

Igen sokan használnak manapság különböző véralvadásgátló készítményeket, melyek csökkentik a fokozott vérrögképződést. Viszont gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon lehet-e a terápia mellett gyógynövényeket is szedni, nem-e lép velük esetleg kölcsönhatásba a szer. A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolja meg.

Nem csak a gyógyszerkölcsönhatásokra kell odafigyelni

Azok, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, jól tudják, hogy komoly odafigyelést igényel az, milyen gyógyszereket vesznek be mellette. Ez elsősorban a régi típusú, kumarin-származékoknál jelent gondot, ugyanis náluk bizony igen gyakran előfordulnak gyógyszerkölcsönhatások, mely által fokozódik vagy épp csökken az adott szer hatása. (Épp az ebből a szempontból semleges gyógyszerek száma a legkevesebb!) Ez természetesen nem csupán a folyamatosan alkalmazott tablettákra vonatkoznak, hanem bizony az olyan alkalmi készítményekre is, mint pl. a nem-szteroid fájdalomcsillapítók. Érdemes továbbá azzal is tisztában lenni, hogy a gyógyszerek mellett a gyógynövények alkalmazására is nagy figyelmet kell fordítani, mivel ugyanúgy megváltoztathatják a véralvadásgátlók hatásfokát.

Nagyon sok gyógynövény is interakcióba kerül a K-vitamin antagonistákkal (kumarin- származékokkal), és ekkor megnőhet a vérzéses szövődmények rizikója.  De nemcsak ezekkel, hanem a vérlemezke összecsapzódást gátló aspirinnel, thienopyridinekkel is! Ennek kétféle oka lehet: vagy fokozza a szer hatékonyságát (vagyis túlzott lesz azaggregáció – vagyis az összecsapódás-gátlás és ezáltal a kezelés hatástalanná válik), vagy pedig negatív hatást gyakorol a vérlemezkékre – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Ezen a területen nagyon igaz mesterem, Dr. Egedy Sándor tanár úr kijelentése: „Ugye az orvos ad gyógyszert és azt hiszi, hogy kezel. Másrészt azért placebot is indokoltan adhatunk és a beteg azt hiszi hogy kezelve van.  De ha az orvos is azt hiszi, hogy kezel, a beteg is azt hiszi, hogy kezelve van, de a valóságban semmi sem történik: no, az az igazi életveszély”!.


Ezek a gyógynövények befolyásolják a véralvadásgátlók hatását

Figyelem! A lista nem teljes, így bármilyen gyógynövény alkalmazása előtt érdeklődjön kezelőorvosánál!

GingkoBiloba: a memóriajavítóként is ismert gyógynövény, mivel fokozza a keringést. Igenám, viszont véralvadásgátlóval együtt ne alkalmazza, mert gátolja a vérlemezke aggregációt is, ugyanis fokozza hatását, így megnöveli a vérzéses szövődmények rizikóját!

FFotó: 123rf.comokhagyma: a fokhagymából készült kapszulákat igen sokan szedik akár napi rendszerességgel, mivel számtalan jótékony hatással rendelkezik: erősíti többek között az immunrendszert, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet is mérsékli. Bár valóban több pozitív vonzata van, viszont fokozza a véralvadásgátlók hatását (pontosabban a vérlemezkék összecsapódását gátolja), így együttes alkalmazásuk nem javasolt!

Gyömbér: a gyömbér amellett, hogy remek immunerősítő és görcsoldó is egyben, a népi gyógyászatban trombózis-megelőzésre is használták véralvadásgátló tulajdonsága miatt. Ebből kiindulva antikoagulánsokkal együtt nem alkalmazható, máskülönben fennáll a vérzés kockázata!

Ginseng: általános közérzetjavítóként, valamint a testi/szellemi frissességért széles körben alkalmazott gyógynövény, ám mivel csökkenti a véralvadásgátlók hatását, így kumarin-származékokkal együtt ne szedje – ekkor ugyanis megnő a trombózisveszély!

Hesperidin-tartamú étrendkiegészítők: fokozzák a vérzés hajlamot a vérlemezke gátlás miatt.

Orbáncfű: álmatlanság és enyhe depressziós tünetek esetén szokták javasolni az orbáncfű-tartalmú készítményeket, ám érdemes tudni, hogy gyógyszer-kölcsönhatások tekintetben veszélyes gyógynövényről van szó, ugyanis sok készítmény hatását befolyásolja. Többek között a véralvadásgátlók hatásfokát gyengíti, így azok nem képesek megfelelő védelmet biztosítani.

Mindig kérje ki orvosa tanácsát, mielőtt gyógynövényt szed!
Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy a felsorolás természetesen nem teljes, ráadásul nem mindegy, ki milyen dózisban alkalmazza az adott szert, illetve a gyógynövényt. Éppen ezért ha valaki véralvadásgátló mellett szeretne valamilyen gyógynövényt szedni, mindenképp kérje ki olyan orvos véleményét, aki ismeri a gyógyszer és gyógynövény kölcsönhatásokat az alvadásgátlókkal és aggregáció-gátlókkal! És így hasznos tanácsokkal szolgálhat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.