Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vigyázzon családjára az ünnepek alatt is!

Érdekességek2020. december 25.

Milyen veszélyeket rejtenek az év végi ünnepek a család testi épségére? Vigyázni kell a karácsonyfával, az égőkkel, a csúszós utakkal, az ünnepi menüvel és a szilveszteri petárdákkal is!

Fotó: 123rf.comA következő két hétben a szokottnál is több balesetveszélyes helyzet adódhat, melyeket el lehet kerülni az alábbi tanácsok betartásával.

Karácsonyfa

A fenyő megvásárláskor, szállításakor figyeljünk oda az éles tüskékre, a letört, hegyes ágakra, amelyek felsértik a bőrt. Ha seb keletkezik, akkor alaposan fertőtlenítsük le azt, mivel a fenyőfa gyakran földdel szennyezett, ez pedig fertőzést okozhat. Veszélyforrás lehet a karácsonyfa végének befaragása a talpba: vigyázzunk az éles szerszámokkal. Ha mélyebb sérülést szerünk, akkor szükség lehet orvosi ellátásra is: a legközelebbi baleseti ambulanciát érdemes felkeresni, ugyanis ilyenkor tetanusz oltás szükséges a fertőtlenítésen kívül. Az esetlegesen fellépő heves artériás vérzés esetében azonnali nyomókötést kell felhelyezni, és egyidejűleg értesíteni kell a mentőket.

A karácsonyfán hagyott égő gyertyák tüzet okozhatnak, mint ahogy a nem megfelelő, zárlatos égők, illetve a csillagszórók is. Soha ne hagyjunk kisgyermeket a karácsonyfa mellett felügyelet nélkül!

Néha előfordulhat áramütés a karácsonyfa izzókészlet rossz szigetelése miatt. Áramütés esetén mindig kerüljön orvoshoz a sérült, akkor is, ha nincsenek komoly panaszai!

Csúszós utak

Bár most még nem fenyeget ez a veszély, de nem lehet tudni, milyen idő lesz a következő két hétben. Ebben az időszakban gyakoribbak a közlekedési jármű- és gyalogos balesetek (láb- és kéztörések, esések). Igen gyakori a fejsérülés és a comb-, illetve csípősérülés az időseknél. Minden ilyen esetben értesítsük a mentőket. Ha valakit kültéren baleset ér, jelentős veszélyforrás a fizikális sérüléseken kívül a kihűlés, amelyhez arra sincs szükség, hogy fagypont alá essen a hőmérséklet. Ha valaki szerencsétlenül esik, és kieső útvonalon érte a baleset, akkor akár meg is halhat, mire néhány óra múlva rátalálnak. Jó, ha az idősebbek nem egyedül indulnak útnak, illetve ha van nálunk mobiltelefon. Ha egy ideje nem kapunk hírt otthonról elment rokonunkról, akkor próbáljuk felhívni, megkeresni őt.


Ünnepi asztal

A sütés-főzés időszakában nem szabad megfeledkezni az alapvető konyhai higiéniás szabályok betartásáról, ha el akarjuk kerülni a kellemetlen hasmenéssel és hányással járó kórképeket. Fontos a különböző ételalapanyagok megfelelő tárolása, és elkészítésük során azok elkülönítése (hal, hús tejtermék, zöldség), illetve a munkafolyamatok közötti rendszeres és alapos kézmosás. Amennyiben mégsem sikerült megfelelően ügyelni a higiéniára és hasmenéses, hányásos betegség jelentkezik, akkor kérjünk tanácsot (akár telefonon is) a háziorvosunktól. Egyes kórképek jelentős folyadékvesztéssel, kiszáradással járnak, amely egy egészséges ember számára is gondot jelentenek, a gyermekek és az idősek pedig fokozottan veszélyeztetettek!

A konyhában balesetet okozhat a kapkodás, az átlagosnál több forró lábas és tepsi: a kisebb sérüléseket folyó hideg víz alatt hűtsünk, soha ne kenjünk a sebre semmit! Ha az égési sérülés nagy kiterjedésű vagy mély, akkor orvosi ellátást igényel.

Az ünnepi asztalon számos olyan étel található, amely potenciális veszélyforrás: ilyen például a szálkás hal. Amennyiben nagyméretű szálka vagy csont marad a halban annak fogyasztása során, az több helyen is elakadhat, pl. a száj garat részén. Ennek eltávolítását jobb szakemberre bízni.

A menüben számos allergén is jelen lehet: akiknek élelmiszerallergiájuk van, általában tudnak róla, erre figyelmeztessük a vendéglátóinkat is. Amennyiben heves allergiás reakció lép fel, azonnal hívni kell a mentőket, a késlekedés akár a beteg halálát is okozhatja.

Szilveszter

Szilveszterkor a legnagyobb veszélyforrás a petárda. A túl hamar robbanó pirotechnikai eszköz jelentős kéz-, felkar-, szemsérüléseket okozhat! Fizikális sérülést, szemsérülést okozhat a pezsgősüveg kirepülő dugója is – pezsgőt csak úgy bontsunk, hogy ne célozzunk meg vele sem embert, sem csillárt. Valós veszélyforrás lehet kültéren a túlzott alkoholfogyasztás következményeképpen növekvő hő leadás, ami kihűléshez vezethet. Senki ne feküdjön le az utcán ittas állapotban. Kérjük, vigyázzanak magukra, családtagjaikra, töltsék kellemesen és egészségben az ünnepeket!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.