Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vigyázzunk a rosszcsontokra!

Érdekességek2019. augusztus 22.

Fotó: 123rf.com

A gyerekek kópék. Ki kisebb, ki nagyobb mértékben, de korukból adódóan mindannyiukat felfedezésre készteti az egyre inkább kitáruló világ. Mindent megnéznek közelebbről, hogy kipróbálják,  megmásszák, meghuzigálják, vagy, hogy bekapják. Nekünk, őket körülvevő felnőtteknek ezért mindenre fel kell készülnünk az utazások és a fürdőzések alkalmával is.

1. Bébiszék, bébihordozó

Ezek az eszközök már a csecsemő két hónapos korától kezdve használhatóak, de alkalmanként legfeljebb 15-20 percig. Leginkább etetések után érdemes beletenni a gyermeket, de fontos, hogy mindig a földre helyezzük le. Ha asztalra, székre, padra tesszük, könnyen megbillenhet a baba hirtelen mozdulatára, és a bébiszék gyerekestől, mindenestül a földre eshet.

2. Babakocsi

A babakocsi kiválasztásánál a legfontosabb szempont a stabilitás kell, hogy legyen.  A nagyobb kerekű példányok azért praktikusabbak, mivel megkönnyítik a manőverezést a járdaszegélyeknél. Tegyünk fényvisszaverőket a kocsira, így szürkületben és sötétben is jól látható a járművek számára. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a felső levehető részt jól rögzítettük-e az alsó vázhoz. A babakocsiban mindenképpen legyen kengyel, vagy biztonsági öv, ami megvédi a benne ülő csöppséget a kicsúszástól.

Ne akasszunk túlságosan nehéz terheket a kocsi fogantyújára, mert felborulhat. A csomagot tegyünk inkább a babakocsi alsó rakodójára. Ha tiszta levegőre szeretnénk vinni a kicsit, ne felejtsük el, hogy a babakocsi magassága pont a kibocsátott kipufogógáz szintjére esik. Kerüljük el tehát a forgalmas utakat!


3. Az autós gyermekülés

Soha ne tartsuk ölben a gyermeket az autóban, hiszen hirtelen fékezésnél vagy kanyarodásnál nem tudnánk megtartani őket, így könnyen szenvedhetnek sérülést. Rögzítsük a gyermeket biztonsági öv segítségével a saját ülésébe. A KRESZ szabályai szerint a 150 cm-nél kisebb csemete csak hátul ülhet. Kivételt jelent a szabály alól, hogy a csecsemők a menetiránynak háttal állított babaülésben utazhatnak, de csak és kizárólag, ha légzsák nélküli autóban, vagy kikapcsolhatóban. A hátul ülő gyermekeket 135 cm alatt biztonsági ülésbe kell kötni, míg az ennél nagyobbakat elég biztonsági övvel becsatolni, ha azt ülésmagasítóval, vagy állítható öv segítségével a méretükhöz igazítottuk.

Fotó: 123rf.com

4. Bicikliülés

Válasszunk olyan merev gyerek bicikliülést, amely védi a gyermek lábát, a támlája a nyakmagasság fölé ér és van benne biztonsági öv.

5. Víz, fürdőkád, kerti tavacska, szökőkút

A víz remek dolog, de ne felejtsük el, hogy a kisgyermekek akár 10 cm-nél sekélyebb vízbe is belefulladhatnak. Ezért legyünk mindig a gyermek mellett, ha vízben pancsol. Ne hagyjuk a kicsit a nagyobb testvéreivel sem. Ha vízparton nyaralunk, az úszógumi és a karúszó használata mellett is mindig tartsuk rajta a szemünket!

6. Fürdetés

A legtöbb kicsi élvezi a vizet és a fürdetést. Nekünk őket körülvevő felnőtteknek viszont ügyelnünk kell arra, hogy a víz hőmérséklete ne haladja mag a 35-37 °C-ot. Ezt hőmérővel, vagy, ha már nagyobb rutinra tettünk szert, a könyökünkkel is ellenőrizhetjük. Az egyik karunkat tartsuk mindig a gyermek feje alatt, és fogjuk meg a baba az ellenoldali felsőkarját. Ilyen módon a kicsi stabilan és biztonságosan fekszik a vízben akkor is, ha nagyon rúgkapál.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.