Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Viszlát, álmatlan éjszakák!

Érdekességek2018. december 20.

A fotók illusztrációk: pixabay.comPraktikus tanácsok a fogzási időszak átvészelésére

A baba nyűgössége nemcsak a picire, a szülőkre is komoly hatással lehet, hiszen a megváltozott életritmus és a kialvatlanság megnehezíti az egész család életét. A csecsemők fogzása általában egy ilyen nehéz időszak, főleg, hogy sok egyéb probléma is társulhat mellé; például hőemelkedés, vagy a megváltozott széklet, amely bőrirritációhoz vezethet.

A témával kapcsolatban dr. Makleit László belgyógyász osztja meg gondolatatait, tanácsait és ad pár praktikus tippet a gyakorló anyukák és apukák számára.

A csecsemők fejlődésének egyik legfontosabb szakasza a fogzás, amely önmagában is nagy felfordulást okozhat a pici mindennapjaiban. A tejfogak áttörése hat hónapos kor körül kezdődik, persze könnyen előfordulhat, hogy már születéskor is jelen van 1-2 alsó fog. Elhúzódó fogzás esetén pedig jóval a hat hónapos kor után jelennek meg az első fogacskák; hároméves korig összesen húsz bújik ki.

Mivel csillapítsuk a kicsi fájdalmát?

A legtöbb csecsemőnél a fogzáshoz enyhe tünetek, étvágytalanság, a széklet állagának megváltozása, vagy éppen hőemelkedés társulhat. Viszont fontos tudni, hogy magas láz esetén másra kell gondolni, és tanácsos mihamarabb szakemberhez fordulni. Dea fájdalmat, illetve a nyűgösséget hogyan csillapíthatjuk?

„A szülők közelsége, a nyugodt környezet biztosítása, de akár egy simogatás is sokat segíthet” – kezdte dr. Makleit László belgyógyász. „Nagyobb babák esetén kitalálhatunk olyan programot, vagy játékot, amivel eltereljük a figyelmet. Ha ez se segít, akkor a csecsemőkori fájdalomcsillapításra rendelkezésre állnak vény nélkül kapható készítmények is, azonban az első használat előtt érdemes a gyermekorvossal konzultálni.”


A fotók illusztrációk: pixabay.comHogyan kezeljük a kipirosodott bőrt?

Sok babánál előfordul, hogy ebben az időszakban megváltozik a széklet összetétele és az arra hajlamos gyermekeknél megjelennek a pelenkakiütések.

„Az érzékeny bababőr minden változásra reagál. Ilyenkor fontos, hogy fürdetés után ne dörzsöljük a nedves bőrt, inkább puha kendővel itassuk fel a folyadékot, majd hagyjuk a babapopsit teljesen megszáradni – javasolta a doktor úr.

Ilyenkor fontos, hogy pelenkacsere után legalább 10-15 percig hagyjuk a megszárított bőrt fedetlenül.

Evési nehézségek esetén mi a teendő?

Gyakran előfordul az is, hogy a kisbaba nem akar enni. Ilyenkor a hozzátáplálást érdemes választanunk. Azonban figyelni kell arra is, hogy a korai hozzátáplálás emésztőszervi panaszok forrása lehet.

A helyesen táplált baba a fogzás kezdetekor még szopik, esetleg tápszert kap. Később, amikor már szilárd táplálék is szerepel az étrendben, új fog megjelenésekor inkább a pépes állagú, könnyen lenyelhető táplálékot részesítsük előnyben. Kerülendő a savas táplálék, illetve az új ízek bevezetése. Készítsük el ilyenkor a baba kedvelt ételeit” – mondta a belgyógyász, aki fontosnak tartja, hogy a szülők ebben a sokszor valóban nehéz időszakban is kiegyensúlyozottak maradjanak, relaxációval és tornával próbáljanak meg feltöltődni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)