Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vitamin trükkök a tavaszi fáradtság megelőzéséhez

Érdekességek2022. március 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Ha fáradtak, enerváltak vagyunk, az év első negyedében könnyedén legyintünk, hogy "ó, ez csak a tavaszi fáradtság", amit vitaminraktáraink kiürülésének tudunk be. Ez azonban koránt sincs így! A nyári időszakban természetes formában begyűjtött vitaminokat, amelyeket akár a szabadban, a napon eltöltött órák alatt, akár friss idényzöldségek, gyümölcsök fogyasztása által szerzünk, már őszre feléljük. Jelzi ezt az is, hogy könnyebben megfázunk, amint a hűvösebb idő beköszönt.  

A vitaminokra és az étrend-kiegészítőkre főként azért van szüksége a szervezetünknek, mert a jelenlegi világunkban nehezen megoldható, hogy a lényeges tápanyagokhoz mindennapi életünk és étkezéseink során elegendő mennyiségben jussunk hozzá.

„Ahhoz, hogy tavaszra még erőtlenebbnek érezzük magunkat, az is hozzájárul, hogy a téli időszakban megnövekszik a sötétben eltöltött órák száma. Az ezáltal okozott stresszt fokozott szénhidrátbevitellel kompenzáljuk, testmozgásra pedig sokkal kevesebb időt fordítunk. Mindez lelassítja a teljes anyagcserénket, amiből adódóan a tápanyagok felszívódása sem történik meg megfelelően” – avatott be Nagy Zsolt, a Vitaking szakmai vezetője.

Éltető energia

Annak érdekében, hogy a szervezetünk zökkenőmentesen vegye az évszakok váltakozásával együtt járó kihívásokat, folyamatosan, az év minden hónapjában figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ellássuk a működéséhez szükséges tápanyagokkal. Ma már ez nem jelent problémát, hiszen a kereskedelemben vitaminok és étrend-kiegészítők színes tárházából választhatjuk ki a számunkra leginkább megfelelőeket.
„Az ásványi anyagok és a nyomelemek többségét a zöldségek tartalmazzák – amelyeket a téli hónapokban kisebb mennyiségben fogyasztunk –, így ezek pótlására mindenképpen szükség van ebben az időszakban. Ellenkező esetben csökken az energiatermelésünk, ami negatív hatással lehet a mindennapjainkra” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ne engedjük, hogy hiányozzanak!

Az egyik legfontosabb ásványi anyag a magnézium, amely nagy mennyiségben a zöld növényekben van jelen. Ha figyelmet szentelünk a pótlására, a testünk érezhetően meghálálja, izmaink lazábbak lesznek, az alvással töltött idő pedig pihentetőbb.
 
„Éppen ennyire fontos, hogy szervezetünk vaskészlete is egyensúlyban legyen, mert ha az felborul, akkor sejtjeink oxigénellátása instabillá válik, és sem a méregtelenítés, sem az energiatermelés nem működik elég jól. Megfelelően hasznosuló vasat elsősorban húsokban találunk (pl. belsőségek, máj). Néhány zöldségben is megtalálható, ilyen például a cékla, de előfordul, hogy a bevitt vas nehezen hasznosul, emiatt szükséges a pótlása, különben felléphetnek a vashiányhoz kapcsolódó egészségügyi problémák. Megelőzésképp célszerű liposzómás vaskészítménnyel bejuttatni ezt a nyomelemet, amely segíti a hatékonyabb felszívódását” – részletezte Nagy Zsolt. (Képünkön) 
 
A nyáron felhalmozott D-vitamin-mennyiség nagyjából októberre eltávozik a testből, ezért immunrendszerünk megfelelő működése érdekében elengedhetetlen a pótlása. Az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, így azt táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. A természetes C-vitamin megtalálható a citrusfélékben, mint például a citromban, a narancsban, a grapefruitban, valamint a bogyós növényekben, illetve különböző zöldségekben. Amennyiben szervezetünk nem rendelkezik belőle kellő mennyiséggel, hiánytünetként vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása is jelentkezhet.
De folytatni lehet a sort még számos értékes nyomelemmel, mint például a cink, amelyre a kötőszöveteink megfelelő anyagcseréjéhez van szükség nagy mennyiségben.

Mozgás és pihentető alvás

A jó közérzethez a tápanyagbevitelen kívül hozzájárul az is, hogy télen se lankadjon a lelkesedésünk a sportolás iránt, keressük meg a lehetőségeket a rendszeres mozgásra, amire ebben az időszakban is épp annyira szükségünk van, mint az év többi részében. Öltözzünk fel az időjárásnak megfelelően és töltsünk el minél több időt a szabadban, friss levegőn, akár kirándulással, akár téli sportokkal.
„Fontos, hogy az aktív nappalokat nyugalmas, pihentető éjszakák kövessék, ez nem csak a lelkiállapotunkra és a teljesítőképességünkre, de bizony az egészségünkre is jelentős befolyással bír. Segítséget nyújthat ebben a B-vitamin komplex tabletta, ami többféle B-vitamint tartalmaz, amelyek egymással kölcsönhatásban fejtik ki kedvező hatásukat” – zárta gondolatait a Vitaking szakmai vezetője.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.