Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vitaminpótlás a hideg hónapokban

Érdekességek2020. február 04.

Télen hajlamosak vagyunk mellőzni a szabadtéri programokat, és kevésbé kívánjuk a nyers zöldségeket és gyümölcsöket is. Pedig a hideg időszakban még fontosabb a nyomelemek, vitaminok pótlása, hogy elkerüljük a náthás és influenzás megbetegedéseket.  

4+1 táplálkozási tipp a téli időszakra:

1. Friss gyümölcsök, zöldségek: Akárcsak nyáron, télen is bőségesen van miből választanunk. A banán, a citrusfélék és az alma különösen népszerű, és egyben kiváló vitaminforrás is ebben az időszakban. Ne feledkezzünk meg a zöldségekről sem, hiszen ezekből is jócskán válogathatunk és legtöbbjük igazi „vitaminbomba”. Hidegen sajtolt olajos öntettel készült saláták vagy nyers zöldségmártogatósok fogyasztásakor a zsírban oldódó vitaminok jobban hasznosulnak.

2. Savanyúságok és fagyasztott termékek: A korszerű eljárásoknak köszönhetően a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök megőrzik vitamin és ásványianyag-tartalom tekintélyes részét, így hozzájárulhatnak a napi szükséges vitaminbevitel biztosításához. A kiolvasztás során keletkező levet is érdemes felhasználni, mert abban is vannak értékes vitaminok és ásványi anyagok. A savanyúságok közül is bátran válogathatunk, közismert például a savanyú káposzta magas C-vitamin tartalma, de naponta 10-15 dkg-nál többet nem ajánlott nyersen elfogyasztani a magas konyhasó-tartalma miatt. Kiváló C-vitamin-forrás a szobahőmérsékleten kiáztatott csipkebogyó tea is.

3. Kiegyensúlyozott étrend: A szervezetünk számára szükséges vitaminok és nyomelemek nemcsak a zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak meg, hanem egyéb élelmiszerekben is. Többek között a máj, a tojás és egyes növényi olajok is kiváló vitaminforrások!

4. Vitamintabletták: Megfelelően összeállított étrend mellett a vitamintabletták akár el is hagyhatóak, azonban amikor szervezetünknek megnövekszik a vitaminigénye – például egy betegséget követően – hasznosak lehetnek. Ne feledjük azonban, hogy ezek a készítmények önmagukban nem váltják ki a kiegyensúlyozott táplálkozást!

+1 Napfény: Bár télen ebből jóval kevesebb jut, szervezetünk ilyenkor is ugyanúgy igényli a napfényt. Ha van rá lehetőségünk, hétvégenként látogassunk ki a szabadba néhány órára. Nem csak a testünkre, de a lelkünkre is üdítően hat egy kis séta – persze ilyenkor öltözzünk fel gondosan, és vigyünk magunkkal termoszban finom forró teát, hogy belülről se fázzunk!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Gluténmentes édességek farsangra, gyerekzsúrra

2026. február 19.

Ha csak kevés időnk marad, akkor is készíthetünk finomságokat az ünnepekre. Varga Dóra dietetikus, két olyan gyorsan elkészíthető receptet is ajánl, ami biztosan a gyerekek kedvence lesz.

Gesztenyés keksz (gluténmentes, tejmentes, diabetikus)



Talán nincs is gyerek, aki ne szeretné a kekszet. Akár magában, akár teával, vagy kakaóval reggelire, uzsonnára is kínálhatjuk a házilag készített ropogtatni valót. Gyerekeknek szervezett összejöveteleken is nagy sikere van, otthon és az óvodában, iskolában is népszerű csemege. A gesztenyés keksz összetevői miatt a fogtündérnek sem kell aggódnia, mivel az édesítéshez xilitet használunk, abból is csak keveset. A gesztenyeliszt eleve édeskés íze, erős aromája mellé nem is kell több.


Cukorbetegek, diétázók figyelmébe!

A napi szénhidrát mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy 1 darab keksz tápanyag összetétele a következőképpen alakul:


energia: 65 kcal
fehérje 1 g
zsír 5 g
szénhidrát 5 g.



Hozzávalók: (25 darabhoz)


10 dkg gesztenyeliszt
10 dkg finomra őrölt mandula
7 dkg xilit plusz
1 tojás
5 dkg kókuszzsír
1 citrom reszelt héja
1 kk sütőpor

A táplálkozás és a stressz is okozhat refluxot

2026. február 19.



Az életmódunknak számos olyan összetevője lehet, ami kockázati tényezőnek számít a reflux és más betegségek szempontjából is – mondja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Egyrészt egyszerre sokat, zsírosat, túlfűszerezett ételeket eszünk, ráadásul ha a lefekvést megelőző két órában étkezünk, akkor nagy valószínűséggel jelentkeznek a refluxos tünetek. Ha mindezek és a mozgáshiány miatt túlsúllyal, elhízással is küzdünk, akkor szintén jelentősen nő a reflux kialakulásának kockázata. Ugyancsak ilyen életmódelem az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a túlzott mértékű koffeinfogyasztás. Nem tekinthető káros életmódelemnek, mégis kockázati tényezőnek számít még a citrusfélék, a paradicsom, csokoládé, a szénsavas italok fogyasztása és bizonyos gyógyszerek szedése is. Utóbbiak közt sajnos éppen az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók és magas vérnyomás elleni gyógyszerek szerepelnek. Kevésbé szoktunk erre gondolni, de kezeletlen stressz és az ennek talaján kialakuló pszichés problémák is fokozhatják a tüneteket. Ha pedig a panaszok alapján felmerül a gyanú, érdemes kivizsgálni, nincs-e jelen a szervezetben a Helicobacter pylori, ami a lakosság jelentős százalékában megtalálható baktérium.

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.