Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vitaminpótlás a hideg hónapokban

Érdekességek2020. február 04.

Télen hajlamosak vagyunk mellőzni a szabadtéri programokat, és kevésbé kívánjuk a nyers zöldségeket és gyümölcsöket is. Pedig a hideg időszakban még fontosabb a nyomelemek, vitaminok pótlása, hogy elkerüljük a náthás és influenzás megbetegedéseket.  

4+1 táplálkozási tipp a téli időszakra:

1. Friss gyümölcsök, zöldségek: Akárcsak nyáron, télen is bőségesen van miből választanunk. A banán, a citrusfélék és az alma különösen népszerű, és egyben kiváló vitaminforrás is ebben az időszakban. Ne feledkezzünk meg a zöldségekről sem, hiszen ezekből is jócskán válogathatunk és legtöbbjük igazi „vitaminbomba”. Hidegen sajtolt olajos öntettel készült saláták vagy nyers zöldségmártogatósok fogyasztásakor a zsírban oldódó vitaminok jobban hasznosulnak.

2. Savanyúságok és fagyasztott termékek: A korszerű eljárásoknak köszönhetően a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök megőrzik vitamin és ásványianyag-tartalom tekintélyes részét, így hozzájárulhatnak a napi szükséges vitaminbevitel biztosításához. A kiolvasztás során keletkező levet is érdemes felhasználni, mert abban is vannak értékes vitaminok és ásványi anyagok. A savanyúságok közül is bátran válogathatunk, közismert például a savanyú káposzta magas C-vitamin tartalma, de naponta 10-15 dkg-nál többet nem ajánlott nyersen elfogyasztani a magas konyhasó-tartalma miatt. Kiváló C-vitamin-forrás a szobahőmérsékleten kiáztatott csipkebogyó tea is.

3. Kiegyensúlyozott étrend: A szervezetünk számára szükséges vitaminok és nyomelemek nemcsak a zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak meg, hanem egyéb élelmiszerekben is. Többek között a máj, a tojás és egyes növényi olajok is kiváló vitaminforrások!

4. Vitamintabletták: Megfelelően összeállított étrend mellett a vitamintabletták akár el is hagyhatóak, azonban amikor szervezetünknek megnövekszik a vitaminigénye – például egy betegséget követően – hasznosak lehetnek. Ne feledjük azonban, hogy ezek a készítmények önmagukban nem váltják ki a kiegyensúlyozott táplálkozást!

+1 Napfény: Bár télen ebből jóval kevesebb jut, szervezetünk ilyenkor is ugyanúgy igényli a napfényt. Ha van rá lehetőségünk, hétvégenként látogassunk ki a szabadba néhány órára. Nem csak a testünkre, de a lelkünkre is üdítően hat egy kis séta – persze ilyenkor öltözzünk fel gondosan, és vigyünk magunkkal termoszban finom forró teát, hogy belülről se fázzunk!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.