Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vízkereszttől hamvazószerdáig - Varázslatok farsang idején

Érdekességek2024. január 10.

A tavaszvárás Kép: Fernand De Canne / Unsplash lelki varázsával hintett farsang régóta az emberiség ünnepei közé tartozik. A pogánykori népszokásoktól indulva a Saturnália ünnepeken át a mai álarcos bálokig élő hagyomány a sötétebb időszak vidámabbá tételére. A tél kevesebb fényt ad számunkra és ezt a negatív hatást enyhítik a farsangi mulatságok. Tavasszal, mikor az élet újjáéled, szirmukat bontják a virágok, csicseregni kezdenek a madarak és élettel telik meg a táj, akkor a fény újból betölt minket. A farsangi játékok és mulatozás erre irányítja figyelmünket, örömöt és jókedvet hozva, a sötétebb napokban. 

Vízkereszttől hamvazószerdáig

A farsang időszaka vízkereszttől, január 6-ától hamvazószerdáig, a 40 napos nagyböjt kezdetéig tart. A tavaszvárás pogánykori, ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. A téli sötétebb napok kellemesebbé tételét is szolgálták az ünnepségek, no meg persze ilyenkor nem volt annyi munka a paraszti gazdaságokban és a szórakozással mulatták az időt.

Termékenységvarázsló

A tél temetését és bőséges új esztendőt, szimbolizál számos ez idő tájt kialakult népszokás. Például termékenységvarázsló cselekményekkel is kiegészülhet a farsangolás. Ha gazdasszony kukoricát szór a farsangolók lába alá, hogy minél több csirkéje keljen ki, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel, úgy bújik minden kiscsibe is a tojásból történjék bármi. Magyarországon a farsangi dramatikus játékok között ismert volt a lakodalmas és a halottas játék is. A telet általában szalmabáb szimbolizálta. Ezt végigvitték a faluban, aztán általában elégették, vagy betemették a hóba, földbe.

Tehát ebben az időszakban érdemes elvégeznünk mindenféle termékenységgel, bőséggel kapcsolatos rítust.


Álarcos felvonulások

Már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet (Bak havának, urának Szaturnusznak temetése?), a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok általában egy hétig tartottak. A szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. Innen ered a carneval. A karnevál szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Érdekes megfelelés, hogy az ünnep húshagyó szerdáig tart.

A mulatozást követő böjt

A mulatozást bőséget, szentséges böjt követi. Ez az időszak amikorra már megcsappannak a téli készletek és eljön a befelé fordulás időszaka. A fény befogadásának előkészítésére is szolgál ez a 40 nap. Ugyanis mikor böjtölünk, szervezetünk méregtelenít, és lelkünk nyitottabbá válik a szellemi, spirituális világ felé. Az intuíció felerősödik, és hitünk növekszik. Felkorbácsolt érzelmeink visszavonulnak és magasabbrendű célok, felé törnek. Előtérbe lép az erkölcs, a vallásos érzület.

Mint minden ünnep szimbólumaiban, úgy itt is megtalálható a hármasság

A test, lélek és szellem szintjein is megjelenik az ünnep. Farsangkor, testi szinten a bőség, a gazdagság. Lelki szinten a áradó , néhol túlburjánzó érzelmek. Lakodalom, vigadalom. Szellemi szinten a tél temetése, a sötétség csökkenése, és a fény növekedése. A böjti időszakban pedig, majd a koplalás, a tisztulás, lelki és fizikai szinten is. Majd a fény befogadására való készülés, a hit által, imákkal vagy meditációval és elvonulással megvalósítva.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.