Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vörösáfonyás-narancsos-gyömbéres chutney

Érdekességek2019. január 04.

Hagyományosan ezt a chutney-t pulykasült mellé fogyasztjuk, de nagyon jól illik svéd húsgolyóhoz vagy hideg, főtt sonkához is. Vadraguhoz is adható a főzés vége felé, hogy gyümölcsös ízt kapjon.  

Hozzávalók:

5 cm friss gyömbér, felszeletelve
1 kis rúd fahéj darabokra törve
3 szem egész szegfűszeg
500 g friss vörös áfonya
500 g savanykás alma, meghámozva, magháza nélkül, feldarabolva
120 g szárított vörös áfonya
1 narancs leve és reszet héja
300 g kristálycukor 400 ml fehérborecet

Elkészítése:
1. Helyezzük a gyömbért és a fűszereket egy kb. 12 cm-es muszlindarabra. Csücskeit fogjuk össze, és kössük meg szorosan konyhai zsineggel.

2. A muszlinba kötött fűszereket és az összes többi hozzávalót tegyük lekvárfőző fazékba vagy nagy lábasba. Kis lángon melegítsük, amíg a cukor feloldódik.


3. Forraljuk fel, majd vegyük kisebbre a hőt, és rotyogtatva főzzü 30 percig, míg be nem sűrűsödik. Ha egy fakanalat végighúzunk az edény oldalán, és 1-2 mp-ig látható marad a nyoma, mefgfőtt a chutney. 4. Még forrón merjük át sterilizált, forró üvegekbe, fedjük le zsírpapírral, és szorosan zérjuk rá a tetőt (fontos, hogy bírja az ecetet a tető). 5. Ha kihűlt, címkézzük fel, és sötét, hűvös helyen érleljük egy hónapig fogyasztás előtt. Bontatlanul egy évig eláll. Ha kinyitottuk az üveget, hűtőben tároljuk, és négy héten belül fogyasszuk el.

A receptet Alison Walker könyvében olvastuk, amely nemrég jelent meg a Corvina kiadónál, és sokféle, a saját konyhánkban, saját kezünkkel elkészíthető receptet tartalmaz, az egyszerűbb, gyerekekkel együtt készíthető finomságoktól, mint a tiffin vagy a csokoládétallér, a sós kekszekig és chutney-kig, melyek a sajtokhoz passzolnak remekül, egészen az igazán különleges macaronokig, vagy trüffelekig, melyekből szép kis dobozkákba vagy üvegekbe csomagolva, szalaggal átkötve igazán különleges ajándék lesz.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)