Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zen meditáció: stresszmentesítő és javítja a koncentrációt

Érdekességek2023. szeptember 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Létezik egy út, amely nem kerül egyetlen fillérbe sem, amelynek kitaposása személyes feladat. Amelyre lépve minden egyes nap gyakorlataival ellazulhatsz és kisimulhatsz, amelytől lecsökken benned a stressz, szervezetedben kis idő múltával a sav szintje, s amelytől az aktív, pörgős időszakokban jobban tudsz koncentrálni. Csak a megismerés kérdése.  

A zen meditáció gyakorlata során az alapelv: “gondolj arra, hogy nem gondolsz semmire”. Bármilyen logikátlannak is tűnik első hallásra, mégis az agy számára nyugtató hatású, feszültségoldásra alkalmas a zen, a legújabb agyi vizsgálatok alapján.

Zen út

Természetesen nem könnyű megcsinálni a zen gyakorlatát, mert ha belső, motorikus kiejtéssel ismételgetjük: nem gondolok semmire, akkor ez a belső kijelentés már maga is gondolat, de éppen ez adja a zen csodáját és paradoxonát. A zen megnyugtatja az elmét, mert értelmetlennek tűnő kilazításával kiemel a rendszerből, a megszokottból, matematikai fogalommal úgy mondhatnánk, hogy érintő irányban hagyjuk el általa a kört.   

Mire jó a meditáció zen formája?

Ebből az következik, hogy a zen meditáció alkalmas lehet figyelemzavar és hiperaktív szindrómák kezelésére, valamint idegesség, depresszió és egyéb zavart gondolatokkal járó esetek terápiájában lehet szerepe. Ilyenek a hallucináció, a kimerültségből fakadó érzékcsalódások, stb.

Számos alkalommal vizsgálták tudományos alapon a meditációt. Megállapították, hogy több hónapon át zajló meditáció javítja a megfigyelőképességet, a meditálók a nem meditálókhoz képest árnyaltabb részleteket is észrevesznek. Giuseppe Pagnoni, az Atlanta Emory Egyetem agykutatója így nyilatkozott: “Sokan szkeptikusak az ilyen jellegű terápiával szemben, ezért fontos, hogy a kutatásunk kifejezetten tudományos alapokra épüljön”. A meditáció mai napig az ezotéria, jobb esetben is a túlreagált életmód kérdéskörébe tartozik, ezért sokan átsiklanak felette, mint lehetőség fölött. Másik kihívás ebben, hogy sokan képtelenek elmélyedni, valóban követni napi rendszerrel a meditációt - ami igazán így használ csak.


Bizonyítékok a hatásról

Pagnoni maga is gyakorló zen meditáló volt, míg az olaszországi orvosképzést folytatta. A vizsgálatba 12 olyan embert vontak be, akik meditáltak, és 12 olyat, aki nem meditált. A feladat az volt, hogy egy képernyőn felvillanó szavak között értelmeseket és értelmetleneket kellett megkülönböztetniük, miközben a légzésükre figyeltek. A zen meditációt folytató vizsgálati alanyok agya gyorsabban tudott visszakapcsolni, a nem meditálókhoz képest, a képernyőn felvillanó szavak után a tudatos légzés figyelésére. Az agyukban az úgynevezett gyrus angularis nevű terület mutatott nagyobb aktivitást, mely az információfeldolgozásért felelős. “A zen meditáció gyakorlata abban segít, hogy a zavaró körülményeket, azaz a feszültségforrásokat könnyebben kikapcsolja az ember” – mondta Pagnoni.

Az oktatás számára is jó példa

Ennek a megnyugtató hatás mellett az oktatásban is nagy szerepe lehet, a gyermekek koncetrációjának és tanulmányi eredményeinek vizsgálatában.
A zen egyébként az egész életet meditációként könyveli el és egy meditáló helyzetként fogja fel, amelyet ha tökéletesen végzünk, akkor aktív meditációnak nevezhetünk, vagyis a mindennapi életünk közben megvalósuló meditatív állapotnak. A dolgok elengedése és az agy kiürítése pihenteti az elmét és kikapcsolja az információáramlást, ezáltal mentesíti az idegrendszert. A tanulásban pedig ennek a kiürülésnek, kilazulásnak vagyis, ahogy Rudolf Steiner mondta: felejtésnek, éppen akkora szerepe van, mint a koncentrált tanulásnak, magolásnak, vagy bármilyen befogadásnak.

A meditációnak egyébként több fajtája létezik, ezek közül a leülős, gyakorlati meditáció csupán egy, ennek speciális alfaja a tudatkiürítéses forma, amely a zen út egyik alappillére.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...