2025. március 04.
A szakállas vicc szerint, miután már mindenki beletörődött abba, hogy az ifjú lord süketnéma, 18 évesen megszólalt reggeli közben: - Ez a tojás büdös! - Drága fiam! - kiált fel az anyja - Hát te tudsz beszélni!? Miért nem szólaltál meg eddig? - Mert nem volt büdös a tojás - hangzik a logikus válasz.
Mi az empátia?
Az értelmező szótárak és a pszichológia megközelítései szerint a beleélő képességet, az átélést jelenti, ám ne az álmodozás, hanem a művészi katarzis, vagy a másik ember helyzetének belsővé tétele során. Az empátia során egy olyan lelki kapcsolat jön létre, melyben az egyik ember szinte beleéli magát a másik helyzetébe és a másik ettől azt érzi, meghallgatták, és megkönnyebbül.
Ha nem büdös a tojás, minek szólni?
Hát igen. Ha jobban belegondolunk ez a vicc nem feltétlenül nevetséges, mint inkább tanulságos. Hiszen hányszor vagyunk úgy, hogy minek szóljunk? Egyáltalán minek figyelni bármi másra, mint a tojás szagára? Van nekünk elég bajunk, vagy nem?
Számtalan tanulmány készült már az emberi kommunikáció átalakulásáról, esetleges válságáról. Így arról is, hogy hány és hány kommunikációs fórum halt el, szűnt meg. A presszótól a falusi búcsúkig, a kiskocsmáktól a klubokig, szakkörökig, s lett belőlük tóksó, tévénézés. A baráti munkahelyi összejövetelekből pedig politikai vitakör, netán magányos italozás.
Mi veszett el menet közben?
Mert valami kétség kívül elveszett. – Hogy vagy? – kérdezzük a szembejövőtől. A legjobb nyitott kérdés, mely után a válaszadó szabadon dönthetné el, hogy egy – Kösz jól! válasszal elintézi a dolgot, tudatja velünk, hogy ő is agykontrollos, és azt mondja: - Egyre jobban! vagy éppen kitárja a szívét. Ám ha a szemben futó netán komolyan venné érdeklődésünket, már idegesen pislognánk az óránkra. Mire válaszra nyitná a száját, már rohanunk is tovább. Még hogy meghallgassam az ő baját, hisz van nekem is elég!
Ki kíváncsi ránk?
Hatalmas lelki terheket cipelünk, homlokunkat ráncoljuk, s szidjuk a környezetünket, hogy senki nem kíváncsi ránk, pedig csak méltó tükörképét kapjuk saját viselkedésünknek. Nem érdekel senkit, hogy nekünk mi fáj, mi a jó, minek örülünk és miért bánkódunk... Milyen jó volna elmondani! Mert ez fontos, és meg is könnyebbülhetnénk egy kicsit.
2025. március 04.
Tizenkét előadással várja február 10-e és május 5-e között az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem főként nyugdíjas korosztálynak szóló online előadássorozata. A Szenior Akadémia idei témái között szerepel egyebek mellett az időskori sürgősségi ellátás, a reumatoid arthritis, a csontritkulás, a pszichoterápia és a lézer ujjlenyomat-kutatás is.
Hétfőnként 18 órától az egyetem vezető professzorai, kutatói mutatják be az orvostudomány legújabb eredményeit és a leggyakoribb betegségekre vonatkozó új ismerteket, új eljárásokat a Szenior Akadémia ingyenes, online előadásain. A sorozat nyitóalkalmán, február 10-én dr. Mandl József, a Molekuláris Biológiai Tanszék professor emeritusa etikai kérdésről és az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatairól beszél majd, az ezt követő februári alkalmakon pedig szó lesz Nobel Alfréd munkásságáról és a nanomedicináról is.
A márciusi előadásokon a hallgatók bepillanthatnak majd az integratív medicinába, a reumatoid arthritis kezelésébe, az időskori sürgősségi ellátásba, az értágulatok kezelésébe, illetve a csontritkulás megelőzési és kezelési lehetőségeibe is.
Az április prezentációkon az érdeklődők hallhatnak a rosszindulatú tumoros betegségek várható alakulásának előrejelzéséről a bioinformatika eszközeivel, a pszichoterápia és önismeret témájáról és a gyermek hematológiában rejlő új lehetőségekről is.
A tavaszi szemeszter záróalkalmán, május 5-én a tervek szerint dr. Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós mutatja be a lézer ujjlenyomat-kutatás jelentőségét.
Dr. Nagy Zoltán professzor emeritus, a Szenior Akadémia szakmai vezetője elmondta: az idei évad előadásait a résztvevők témajavaslatait is figyelembe véve szervezték meg, így a sokakat érintő betegségek kezelése mellett ezúttal több új, tudományos kutatásról szóló előadás is helyett kapott a programban.
2025. március 03.
A benőtt köröm nemcsak esztétikai probléma, sok ember számára okoz fájdalmat és további betegségek melegágya is lehet a gyulladás miatt. Mikor forduljunk szakemberhez, hogyan tudja kezelni a pedikűrösünk a benőtt körmöket?
A benőtt köröm sok ember számára okoz nagy fájdalmat. Van, aki a fájdalom elkerülése miatt folyamatosan pedikűröshöz jár. Ha időben kitisztítjuk a benövés környékét, illetve megelőzzük a benövést, akkor elkerülhető a kellemetlen probléma, szép és ápolt lábakkal térhetünk haza.
Sajnos előfordul az is, amikor a vendég már nem jut el a saját lábán a pedikűröshöz, mert már járni sem tud a benőtt körömtől.
Ennek általában két oka van:
A vendég reménykedik, hogy hátha elmúlik magától a dolog
Negatív élménye van korábbi pedikűrösénél, aki fájdalmat okozott neki
Az igazság azonban az, hogy a benőtt köröm kiemelése nem jár különösebb fájdalommal, maximum a gyulladás miatt minimális érzékenységgel – ha hozzáértő kezek szakszerűen végzik a műveletet. Ahol nincs még erős gyulladás, csak érzékenység, ott semmit nem érez a vendég.
