Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zöld tea az egészség szolgálatában

Érdekességek2019. május 29.

Több koffeint tartalmazhat, mint a kávé, és hosszabban is tart a hatása. A zöld tea, mint élvezeti szer számos jótékony hatással is rendelkezik.

A tealevelet szolgáltató növény, a teacserje (Camellia sinensis) Ázsia trópusi területein honos. Fő termesztői Kína, India, Srí Lanka és Japán, azonban manapság Afrika és Dél-Amerika egyes területein is termesztésbe vonták. A termesztett példányokat a könnyebb betakarítás érdekében 1–1,5 méter magas cserjévé vágják vissza, amelyekről 7–10 naponta gyűjtik a fiatal hajtásokat és leveleket. Ezt követően a leveleket alapvetően kétféle kezelésnek vethetik alá. Az egyik eljárás során a leveleket fonnyasztják, fermentálják, ami során a jellegzetes illatú és ízű fekete teát kapjuk.

A jelen cikkben górcső alá vont zöld teát egy másik eljárással készítik. A leszedett tealeveleket azonnal, 70 °C-on szárítják, ezzel megelőzve az enzimatikus bomlást. Az így kezelt levelekből készült tea zöldessárga színű, szagtalan, fanyar, kesernyés ízű.

Élénkítő hatás

A zöld tea legfőbb, a hatásért felelős tartalomanyaga a valószínűleg mindenki számára ismerős koffein, amelyet 1–5%-nyi mennyiségben is tartalmazhat a növény.


Koffeintartalom
• Egy csésze teában akár 110 mg
• Egy csésze kávé 80–100 mg
• Egy átlagos energiaital 40–80 mg

Ennek köszönhető élénkítő, fizikai és szellemi teljesítőképesség növelő hatása, amelyet fáradtságérzet és kimerültség leküzdésében aknázhat ki a fogyasztó. Magas koffeintartalma ellenére a kávéval ellentétben a tea koffeinhatása nem hirtelen jelentkező, lökésszerű, sokkal inkább elnyújtott, órákon át kitartó, ami a teában található egyéb komponensek a koffein felszívódását gátló hatásával magyarázható.

Amennyiben az élénkítő hatás elérése a cél, úgy egy adag zöld tea kb. 2 g tealevélből 1,5–2,0 dl forró vízzel történő 2–4 perces forrázással majd áztatással készíthető, amelyet napi 3–5 alkalommal fogyaszthatunk. Egy másik – ámde talán kevésbé élvezetes – beviteli forma lehet, a növény őrleményét tartalmazó kapszula fogyasztása. A tea, ezáltal a koffein túladagolása (átlagos embernél 300 mg fölötti dózis egyszerre) remegéshez, izgatottsághoz, izzadáshoz, álmatlansághoz, de akár hányáshoz, görcsökhöz és szívritmuszavarhoz is vezethet.

Mivel a teacserje levele koffeint tartalmaz, gyermekek részére megfelelőbbek az élénkítő hatással nem rendelkező teák (pl. gyümölcsteák, rooibos). A zöld és fekete tea ellenjavallt továbbá szívbetegségben (magas vérnyomás, szívritmuszavar) gyomor- és nyombélfekélyben szenvedőknek, valamint pajzsmirigy-túlműködés esetén. Mivel a koffein átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejbe, terhesség és szoptatás alatt nem javasolt a zöld tea (és egyéb koffein tartalmú termék) fogyasztása. Fontos megjegyezni, hogy a zöld tea élénkítő hatása miatt csökkentheti a nyugtatók/altatók hatását.

A cseranyag jelentősége

Míg a fekete teában a fermentálás során jelentősen lecsökken a cseranyagtartalom, addig a zöld tea nagy mennyiségben, akár 5–30%-ban is tartalmazhat cserzőanyagokat. Ezen vegyületek enyhe összehúzó hatással rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően a zöld tea eredményesen használható kisebb szájüregi sebek kezelésére, valamint enyhe gyomor- és bélhurut enyhítésére. Hasmenésgátlás céljából a teafüvet 10–15 percig tartó áztatással érdemes kivonni, így maximalizálva a cseranyagok kioldódását. Az így készült kivonatból napi 2-3 alkalommal is fogyaszthatunk. Fontos megjegyezni, hogy a cserzőanyagok számos gyógyszeranyag és a kétértékű fémionok (kalcium, magnézium) felszívódását gátolhatják.

Egyéb hatások

A zöldteafogyasztás pozitív hatásainak talán egyik legmeggyőzőbb bizonyítékai a Japánban és Kínában folytatott epidemiológiai vizsgálatok, miszerint a teafogyasztók körében kisebb százalékban voltak megfigyelhetők gyomor-bélrendszeri daganatos megbetegedések. Egy másik, Japán tanulmány alapján pedig kimondható, hogy a rendszeres zöldtea-fogyasztók körében a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága is alacsonyabb. A jelenség magyarázata a zöld teában megtalálható nagy mennyiségű polifenolos anyagokban rejlik. Ezen vegyületek közül gyógyászati szempontból a legfontosabb az epigallockatechin-gallát (EGCG) amely jelentős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik.

Egészségünk megőrzése céljából azonban érdemes megválogatni, milyen formában alkalmazzuk a teát. Habár a piacon számos zöldteakivonat-tartalmú termék kapható, talán mégis érdemesebb egy csésze frissen főzött tea mellett döntenünk. A kivonatokat tartalmazó termékek egy részében ugyanis a növény alkoholos kivonata található, így belátható hogy a megszokott vizes kivonattal ellentétben más összetevők fordulnak elő a termékekben, így a hatásuk is más, mint egy csésze forró italé.

Látható tehát, hogy a zöld tea mindamellett, hogy értékes élvezeti szer, számos jótékony élettani hatással is rendelkezik, valamint fontos szerepet játszhat egészségünk megőrzésében.
Egészségünkre!

Dr. Zomborszki Zoltán Péter
gyógyszerész doktorandusz


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.