Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zöldségekkel csökkenthető a szívbetegségek rizikója?

Érdekességek2020. június 27.

Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint sosem késő egészségesebb szokásokat kialakítani és időben kell meggyőződni az érelmeszesedés mértékéről is. 

Fotó: gettyimages.comElőnyben a keresztes virágúak?

Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását.  A University of Western Australia kutatói közel 1000, 70 éves vagy annál idősebb nő vizsgálatakor találták úgy, hogy összefüggés van a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között. A Journal of the American Heart Association szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat, illetve a teljes zöldség fogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.

Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek, akik több zöldséget – ezen belül káposztaféléket – fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk.  

(A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, antioxidánsok, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki – az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a fitoösztrogének és a glükozinolátok. A káposztafélék ez utóbbi anyagban bővelkednek.)

Ugyanakkor a bostoni Tuft University kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az eredményekből nem lehet azt az egyértelmű következtetést levonni, hogy ha a káposztaféléket beillesztjük az étrendünkbe, az mindenképpen csökkenteni fogja a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. 


Összefüggések az étrend és az érelmeszesedés közt

Mivel az ausztrál kutatás egyelőre csak biztató kezdetnek minősül, érdemes az eddig már bizonyított étkezési ajánlásokra koncentrálni az egészségvédelem tekintetében.  A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutató azt bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége.

Fotó: gettyimages.comEnnek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások szempontjából a legjelentősebb táplálkozásbeli rizikófaktorok:
A túl kevés a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmú élelmiszer (pl. olajos magvak, olívaolaj, omega-3 zsírsav-tartalmú tengeri halak), a zöldség, a gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása.
– A túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros hús, só és cukros üdítő „habzsolása”.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egyik legoptimálisabb étrend a DASH-diéta, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs és zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék, teljes kiőrlésű gabona (vagy abból készült gabonaipari termék) fogyasztása, a rendszeres halevés, és a fehér húsok előtérbe helyezése. 

Hogyan bizonyosodhatunk meg az érelmeszesedés mértékéről?

– Az arteriográfia egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, amellyel kiszűrhető az érelmeszesedés jelenléte – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, amely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve azt jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata.  

A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia: kiváló lehetőség arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessük. Az arteriográfia és az ezt is tartalmazó szűrőcsomagok elsősorban azoknak ajánlottak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például magas vércukorszint, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, családban előforduló szív-érrendszeri betegség, mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, feldolgozatlan stressz és kiegyensúlyozatlan táplálkozás


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem minden fájdalmas vizelés fertőzés

2025. október 23.

A hólyagfájdalom szindróma (interstitialis cystitis) krónikus, nem fertőzéses eredetű állapot, amely tartós, hólyagtáji fájdalommal, gyakori vizeléssel, éjszakai felkelésekkel és akár szexuális együttlét során jelentkező panaszokkal járhat. A diagnózis egyik kulcsa, hogy először ki kell zárni a húgyúti fertőzést és más betegségeket. A kivizsgálás és a kezelés személyre szabott, és több szakterület együttműködését igényli.

„Sokan »visszatérő felfázásnak« gondolják, pedig valójában hólyagfájdalom szindrómáról van szó. Itt nem az antibiotikum a főszereplő, hanem a betegedukáció és az egyénre szabott, lépésről lépésre felépített kezelési terv” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológusa.

Nem érdemes halogatni: mi a titka a tudatosabb szemápolásnak?

2025. október 23.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az éves szemvizsgálat a legfontosabb lépés, még akkor is, ha valaki úgy érzi, nincs problémája a látásával.

A képernyős munka során beépített szünetek, a természetes fény előnyben részesítése, és amennyiben mesterséges világításra van szükség, a meleg fényű, szem-barát LED izzók választása mind hozzájárul a hosszú távú szem-egészséghez. Azoknak, akik szemüveget viselnek, érdemes figyelemmel kísérniük a lencsék állapotát – a régi, karcos vagy nem megfelelő erősségű lencsék gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. A táplálkozás szerepe sem elhanyagolható a szemápolásban. Az A-, C- és E-vitamin mellett a lutein és zeaxantin különösen fontosak a retina egészségéért,  ezek a zöld leveles zöldségekben, tojásban és narancssárga gyümölcsökben található tápanyagok. A megfelelő hidratálás és UV-védelem szintén alapvető fontosságú. “A szem egész életünkben hűségesen szolgál minket. A negyvenes évek után tudatos odafigyeléssel és rendszeres szakorvosi ellenőrzéssel még évtizedekig fenntartható a kiváló látás élménye. Szakértők tapasztalatai szerint a kulcs valóban a megelőzésben és a korai beavatkozásban rejlik” – tette hozzá Boros Mária optometrista.

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.