Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsibbadás: az idegeink panaszt jeleznek!

Érdekességek2017. október 09.

Sokszor nem is tulajdonítunk neki jelentőséget, ha zsibbad valamelyik végtagunk, pedig a visszatérő bizsergető érzés az ortopéd szakorvos szerint súlyos neurológiai, vagy mozgásszervi betegséget is jelezhet. Csak alapos vizsgálattal lehet kideríteni, mi a kiváltó ok és ennek ismeretében megtalálni rá a gyógymódot.

Mindannyian ismerjük az érzést, amikor tartós mozdulatlanság miatt bizsergető érzés alakul ki valamely testrészünkben, ám megrázva a végtagunkat, a vérkeringés visszatérésével a zsibbadás is elmúlik rövid időn belül. Ha azonban ez az érzés gyakran visszatér, kialakulásának látszólag nincs oka és sokáig tart, míg elmúlik, mindenképp érdemes orvost felkeresni. Leggyakrabban ugyanis a perifériás idegek, vagy a központi idegrendszer működési zavara állhat a háttérben. 

„Sokszor alapbetegségek kísérőjelensége a bizsergető érzés, például cukorbetegség, anyagcserezavar, rosszindulatú daganatos, vagy akár pajzsmirigy betegség is állhat a háttérben. Ha a zsibbadás sokáig tart, vagy olyan helyen jelentkezik, mint az arc, felső végtagok, vagy váratlanul jelentkezik, esetleg más tünettel, mint gyengeséggel, izomtónus vesztéssel jár, azonnal forduljunk orvoshoz!” - mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa.

A zsibbadást indokolhatja kéztőalagút-szindróma, porckorongsérv, idegbecsípődéssel járó mozgásszervi betegség (például neuropáthia, amely esetében az ideg működésében az ideg anyagcsere zavara áll fenn), fertőzés (például övsömör, herpesz), bakteriális fertőzés (pl. Lyme-kór), gyógyszer mellékhatása, vitaminhiány, súlyosabb neurológiai panasz, keringészavar, daganatos megbetegedés, sclerosis multiplex, vagy Parkinson-kór is. 


„Porckorongsérv esetében több tünet is megjelenhet a zsibbadás mellett. Fájdalom, izomerő elgyengülése a kézujjakban, a végtagokban, súlyosabb esetben pedig, ha az idegek is károsodnak, bénulás, illetve széklet- és vizelettartási probléma léphet fel.  Ebben az esetben már csak a műtét segíthet. Ha még nem ennyire előrehaladott a porckorongok kopása, mozgásterápia, gyógytorna, gerincstabilizáló tréning, illetve manuálterápia lehet a megoldás, kiegészítésként pedig fizikoterápiát szoktam javasolni” – tette hozzá a szakorvos.

A kézbetegségek közül az egyik leggyakoribb az alagút szindróma, a szakorvos azonban hozzáteszi, a panasz bárhol kialakulhat, ahol idegek futnak a szervezetben. A csuklótáji alagút szindróma esetében a hüvelyk-, a mutató-, a középső- és a gyűrűs ujj középső ujj felé erős része zsibbad, később viszont már a hüvelykujj az az izma is elgyengül, amely a tenyér felé fordítja. Ezzel szemben a betegség a könyöktáji alagút szindróma esetében a kisujj és a gyűrűsujj kisujj felé eső részét, valamint a kéz úgynevezett pici izmait érinti. A tünetek mindkettő esetén ugyanazok: kezdetben éjszaka, tipikusan hajnali három óra felé arra ébredünk, zsibbad a kezünk, mintha elfeküdtük volna. Később azonban már egész napossá válhatnak a panaszok, súlyos esetben nehezen visszafordítható a folyamat.


Azt, hogy a panaszok hátterében mi áll, perifériás idegvezetési sebességméréssel lehet diagnosztizálni (ENG- és EMG vizsgálat), illetve MR-rel, vagy CT-vel. Ezek részlet gazdagon tudják megmutatni az esetleges rendellenességeket. Ha már a kiváltó ok ismert, akkor lehet megtalálni a megfelelő gyógymódot. Az ortopéd szakorvos szerint a zsibbadás az érző idegek vészjelzése, így semmiképp se vegyünk félvállról ezt a panaszt!

Mi a megoldás, ha…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.