Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsírégető edzés? – Fontos folyadékbevitelre is!

Érdekességek2020. november 27.

Sokan szeretnének lefogyni, így örök vita téma a fitnesz edzők között, hogy melyik a leghatékonyabb zsírégető edzés. Kevés figyelem jut azonban arra, hogy mit érdemes fogyasztani a különböző edzéstípusok közben? Honti Pétert, az Absolute Live dietetikusát kérdeztük.

– Hogyan függ össze a mozgás, a táplálkozás és a zsírégetés?

A rendszeres és folyamatos mozgás, illetve az edzettségi szint javulásával nem csak a sportoló állóképessége, hanem a zsírégetés hatékonysága is javul. A beállított étrenddel a kitűzött cél: a kívánt alkat és testsúly elérése is könnyebbé válik, a zsírégetéshez használható italokkal és kiegészítőkkel mindenki a következő szintre tud lépni.

– Valóban segíti az L-karnitin a zsírégetést?

Az L-karnitin egy, korábban BT-vitaminként is ismert aminosav-származék, amely metionin és lizin esszenciális aminosavakból épül fel. Legfőbb feladata a zsírsavak szállítása a mitokondrium belső membránján keresztül, így segítségével közvetlen energiához tudunk jutni a test zsírtartalmának csökkentésével. Több nemzetközi kutatás is alátámasztotta, hogy a súlyzós edzést követő regenerálódást elősegíti, az izomsérüléseket csökkenti, illetve az állóképességi edzések teljesítményét például koffeinnel vagy zöld kávéval kiegészítve képes fokozni.

– Mit érdemes inni zsírégető edzés közben?

A megfelelő folyadékpótlás nélkülözhetetlen ilyen edzéstípus esetén is! Az Absolute Live sportitalokban található karnitint nem lehet túladagolni, de már középkorúaknál megnő a szervezet aminosav igénye, így optimális lehet a Mega kiszerelés 4000mg-os adagja. A folyamatokat leginkább a zöld kávé támogatja, amely a Fat Burner italban található meg, egy egészséges szervezet számára tolerálható mennyiségben. Az italokat leginkább edzés előtt és alatt ajánlott fogyasztani, s mivel cukormentesek, így a napi szénhidrát bevitelhez sem szükséges hozzá számítani őket.


– Miért jobb a folyadékkal történő bevitel?

A folyadék javítja a benne oldott aminosavak, vitaminok vagy ásványi anyagok felszívódását, ezzel elősegítve a tökéletesebb hasznosulást, ráadásul ki tudja egészíteni a napi folyadékbevitelt.

– Hányszor érdemes enni zsírégetési célok esetén?

A testsúlycsökkentés alapja a rendszeres testmozgás, amelyet a sportoló neméhez, korához, edzettségi szintjéhez és erőnlétéhez kell igazítani. Ezzel párhuzamosan egy 5 étkezésből álló, csökkentett zsír-, szénhidrát-, és kalóriatartalmú, rostokban gazdag és zsiradék mentes konyhatechnológiákkal készülő étrend kialakítása a cél, amely figyelembe veszi az egyéni eltéréseket, betegségeket, allergiákat és intoleranciákat is. Mindezek kialakításához diplomás edzőre és dietetikus szakember segítségére van szükség.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)