Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsírok és olajok – Szükség van rájuk!

Érdekességek2018. április 22.

Előítéletek és fenntartások? Információhiány vagy épp túl sok információ a zsírokkal és olajakkal kapcsolatban? Miért legyünk tisztában ezekkel? A zsírok elengedhetetlen részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, ugyanakkor sokak által az elhízás és több betegség okozójának egyikeként számon tartottak. A zsírok és olajok mértékletes napi bevitele ugyanolyan fontos táplálkozásunkban, mint a fehérjéké vagy a szénhidrátoké. A lényeg tehát a forrás, a mennyiség és a megfelelő arányok. Tudatosítsuk az alapokat, hogy elősegítsük kiegyensúlyozott táplálkozásunkat és megőrizzük egészségünket.

A zsírok és olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok, vagy a fehérjék. A zsírok alapvetően energiát biztosítanak, tartalék tápanyagként szolgálnak és nélkülözhetetlenek a zsírokban oldódó vitaminok felszívódásában, valamint a hormontermelődéshez, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlenek, így sokféle módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk megőrizze az egészségét. Nélkülözhetetlenek ételeink minőségi elkészítéséhez, azok textúrájának, megjelenésének kialakításához.

A WHO  ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, melyből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12-14% és a többszörösen telítetleneké 10% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív-, és keringési megbetegedéseké.

Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő.


A szervezet egészséges működéséhez fontos a zsírban oldódó vitaminok megfelelő hasznosíthatósága is, mely az optimális zsírbevitel nélkül nem valósul meg. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szem, a bőr és a nyálkahártyák nedvességtartalmának beállításában. A D- vitamin – többek között – a fogak és csontozat normál felépítését biztosítja. Az E-vitamin erős antioxidáns hatásának köszönhetően segít a sejtek öregedésének gátlásában, míg a K-vitamin a vese működése, a csontképzés, és az ún. véralvadási faktorok bioszintézise során nélkülözhetetlen.

A divatos kókuszzsírról

Ma, az egyik táplálkozási irányzatnak köszönhetően nagy divat lett a kókuszzsír használata. A kókuszzsír, pálmazsír növényi eredetű, telített zsírsavakat nagy arányban tartalmazó zsírforrás. A telített zsírsavak bevitele pedig, (a növényi, és állati eredetűek egyaránt) az egészséges táplálkozás irányelveit tekintve korlátozás alá esnek, a bevitelük nem haladhatja meg a teljes zsírbevitel maximum 10%-át. A telített zsírsavak lerakódásra hajlamosak, az érelmeszesedésben, szív- és, és keringési rendszer betegségeinek kialakulási rizikói között nagy szerepet játszanak. Ezért semmiképpen nem előnyös, ha egy háztartás teljes egészében kókuszzsír fogyasztására áll át, mert akkor a létfontosságú egyszeresen, és többszörösen telítetlen zsírsavak, esszenciális zsírsavak hiányozni fognak a táplálkozásukból. Tehát, ha a kókuszzsír fogyasztása mellett döntünk, akkor nyugodtan alkalmazzuk változatosan, más növényi olajok, pl. napraforgóolaj, olívaolaj, kukoricacsíraolaj, stb. mellett.

A kókuszzsír egyetlen előnye, hogy úgynevezett közepes láncú zsírsavakat (Medium Chain Triglycerides; MCT) tartalmaz, tehát a telített zsírsavak közepes lánchosszúságokba rendeződnek. Az MCT zsírok könnyen emészthetőek, ezért pl. májbetegségek, krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén előtérbe kerülhet a fogyasztásuk, a kicsit nehezebben emészthető, hosszú láncú telítetlen növényi zsírsavakhoz képest. De egészséges emberek esetén ennek nincs különösebb jelentősége, hátránya viszont annál inkább van. MCT zsírokat tartalmaz a kókuszzsíron kívül a tejzsír is, tehát a tejtermékek fogyasztásával ugyanilyen MCT zsírok jutnak a szervezetünkbe.

Így használjuk a zsírokat a táplálkozásunkban

Biztosítsuk tehát a zsírok rendszeres helyét táplálkozásunkban és figyeljünk oda azok forrásaira, olajok esetén pedig használatuk mennyiségére és étrendi hatásaikra. Részesítsük előnyben a tengeri halakat, növényi olajokat és magvakat, ugyanakkor csökkentsük az egyéb állati eredetű zsírok fogyasztását – és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett ne feledjük a rendszeres testmozgás fontosságát sem!

Telített és telítetlen zsírsavak aránya néhány gyakori háztartási zsiradékban.

 

Telített zsírsavak (%)

Telítetlen zsírsavak (%)

Napraforgóolaj

11

89

Olívaolaj

13,6

86,4

Szőlőmagolaj

10

90

Kókuszzsír

94

6

Tejzsír

58

42

A cikket lektorálta: Héder Éva dietetikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség.