Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

„Pókhasa” van a kicsinek? – Nem biztos, hogy csak sokat evett!

Érdekességek2018. január 29.

A népnyelv általában „pókhasúnak” nevezi azokat a kisgyermekeket, akiknek a hasa feltűnően elődomborodik, végtagjaik a testükhöz képest vékonyak. Ezeket a külső jeleket legtöbbször hasfájás, gyakori, nagy mennyiségű széklet ürítése is kíséri. Ilyen gyermekek esetében az elfogyasztott ételek felszívódásának, hasznosulásának zavara áll fenn, aminek több oka lehet, de leggyakrabban lisztérzékenységre, más néven cöliákiára lehet gondolni. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus betegség korai felismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Autoimmun betegség

A cöliákia a gabonafélék, a búza, árpa, rozs, zab glutén frakciójának fogyasztása kapcsán kóros immunválasz következtében kialakuló autoimmun betegség. Cöliákia esetén a szervezet nem tudja feldolgozni a gluténtartalmú ételt, a nem megfelelően lebontott gluténnal szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek felszaporodása elsősorban a vékonybél gyulladását váltja ki, ami a bélbolyhok pusztulását okozza, de egyéb szervekben is gyulladásos elváltozásokhoz vezet. Mivel a felszívódás a bélbolyhokon keresztül történik, így ezek pusztulása okozza az alapvető tápanyagok és vitaminok felszívódásának hiányát, aminek a következménye a lesoványodás, és a bélben zajló gyulladás felelős a puffadt „pókhasért”.


Gyakran a gyerek az első a családban

A cöliákia kialakulásának kockázatát növeli a családi halmozódás: amennyiben a szülők, nagyszülők közt előfordul cöliákia, a gyermeknél is nagyobb a betegség megjelenésének esélye.

Ha valaki cöliákiás és gyermeke születik, javasolt a gyermeknél elvégeztetni a genetikai vizsgálatot. Ez azonban csak arról ad információt, hogy a gyermek hordozza-e a cöliákia kialakulásáért felelős gént. Azt is tudni kell, ha a vizsgálat pozitív, az még nem jelent betegséget, a gyereket nem kell diétáztatni, normál étrend mellett figyelni kell, hogy megjelennek-e nála a betegség tünetei, vagy sem. Persze olyan eset is adódhat, hogy a családban korábban senkinél nem diagnosztizáltak cöliákiát, a gyermek az első, akinél kiderül a betegség. Ilyenkor elvégezzük a szülők szűrését is – magyarázza dr. Polgár Marianne – és rendszerint ki is derül, hogy egyikőjük hordozó, vagy a csendes cöliákia típusába tartozik, vagyis semmilyen tünetei nem jelentkeztek, de a gyomortükrözés során igazolható a bélbolyhok károsodása.

Kövérnek nézik, valójában éhezik

A cöliákia tünetei gyermekkorban először rendszerint a gluténtartalmú – búza, árpa és rozs – ételek bevezetését követően jelentkeznek. A babakekszek, babapiskóta, kiflicsücsök, a gabonatartalmú pépek mind tüneteket okozhatnak, függetlenül attól, hogy az egészségesebb, teljes kiőrlésű változatot adjuk a gyermeknek vagy sem. A glutén ugyanis egyaránt megtalálható minden ételben, ami búzát, árpát, rozst és nem igazoltan (a csomagoláson jelölten) gluténmentes zabot tartalmaz.

Ilyen tüneteik lehetnek:

Ha bebizonyosodik, hogy a gyermek tüneteinek hátterében valóban cöliákia áll, akkor gluténmentes diétával lehet megszüntetni a panaszokat és megelőzni a további állapotromlást. A diétát nagyon komolyan kell venni és egy életen át kell tartani, hiszen még ha nem is minden esetben okoz „látható” tüneteket, hasfájást, hasmenést az autoimmun folyamat akkor sem szűnik meg, a bélbolyhok károsodása bekövetkezik, ha a gyermek ismét gluténtartalmú ételt fogyaszt.

Nagyon fontos korán felismerni a cöliakia jeleit!

A „pókhas” kialakulása már komoly bélboholy károsodásra utal, ezért a tartósabban fennálló hasmenés, a puffadtabbá váló has, az evési zavarok, vagy vashiány esetén a cöliákiára speciális laboratóriumi vérszérum vizsgálat elvégzése javasolt, a cöliákia korai felismerése, a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése és a minél korábbi kezelés elkezdése érdekében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”

Segítsünk együtt a hatéves Marcell jövőjéért!

2026. június 11.



Versenyfutás az idővel: egy magyar család harca kisfiuk életéért

Vannak pillanatok, amelyek egyetlen másodperc alatt kettétörik az ember életét. Egy mondat az orvosi rendelőben. Egy diagnózis. Egy tekintet, amelyből a szülő már érzi, hogy semmi nem lesz többé ugyanaz. Balogh Tibor és felesége, Balogh-Szita Dalma számára ez a pillanat 2026 januárjában érkezett el, amikor hatéves kisfiuknál, Marcellnél Duchenne-féle izomdisztrófiát diagnosztizáltak – egy ritka, genetikai eredetű, jelenleg gyógyíthatatlan, ám megállítható betegséget, és utóbbi tudatában mindent megtesznek, küzdenek nap mint nap. Ez a kór fokozatosan leépíti a gyermek izmait.

A Duchenne-féle izomdisztrófia az izomsorvadás egyik legagresszívebb típusa. Először a lábak gyengülnek el, később a karok, a gerinc, majd a szív- és légzőizmok is érintetté válnak. Az érintett gyermekek idővel elveszítik járásképességüket, később légzéstámogatásra szorulnak. A betegség oka, hogy a szervezet nem képes elegendő disztrofint termelni – azt a fehérjét, amely az izmok működéséhez nélkülözhetetlen.

Hogyan előzzük meg a strandolás okozta fertőzéseket?

2026. június 11.



Előző cikkünkben a fürdőzés és strandolás veszélyeiről olvashatott. Az egy helyen összegyűlő sok ember, a vizes közeg, a meleg időjárás a meleg víz kedvez egyes kórokozók terjedésének. A fertőződés megakadályozása érdekében különösen fontos a higiéniai szabályok betartása.

Bárhol is fürdőzünk tartsuk be a fürdők kiírásait, figyelmeztetéseit, mind a zuhanyozás, mind a fürdési idő, mind a fürdőben való kulturált viselkedést illetően.

Mindig zuhanyozzunk le alaposan fürdés előtt és után is. Az előzuhanyozás alapvető higiéniai előírás, melyre a fürdőkben tábla is figyelmeztet.

Vizes fürdőruhát a fürdés után ne tartsuk hosszú ideig magunkon, lehetőség szerint cseréljük szárazra, a nedves fürdőruha ideális környezetet teremt a gombák és baktériumok elszaporodásának.

Medencés fürdőknél a lábmosó használata elengedhetetlen, a medencébe való belépés kizárólag ezen keresztül történjen, így csökkenthetjük a szennyeződés medencébe kerülésének esélyét.

Ne igyunk a vízből még véletlenül sem, erre kiemelten figyeljünk gyermekeinknél is.