Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

„Pókhasa” van a kicsinek? – Nem biztos, hogy csak sokat evett!

Érdekességek2018. január 29.

A népnyelv általában „pókhasúnak” nevezi azokat a kisgyermekeket, akiknek a hasa feltűnően elődomborodik, végtagjaik a testükhöz képest vékonyak. Ezeket a külső jeleket legtöbbször hasfájás, gyakori, nagy mennyiségű széklet ürítése is kíséri. Ilyen gyermekek esetében az elfogyasztott ételek felszívódásának, hasznosulásának zavara áll fenn, aminek több oka lehet, de leggyakrabban lisztérzékenységre, más néven cöliákiára lehet gondolni. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus betegség korai felismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Autoimmun betegség

A cöliákia a gabonafélék, a búza, árpa, rozs, zab glutén frakciójának fogyasztása kapcsán kóros immunválasz következtében kialakuló autoimmun betegség. Cöliákia esetén a szervezet nem tudja feldolgozni a gluténtartalmú ételt, a nem megfelelően lebontott gluténnal szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek felszaporodása elsősorban a vékonybél gyulladását váltja ki, ami a bélbolyhok pusztulását okozza, de egyéb szervekben is gyulladásos elváltozásokhoz vezet. Mivel a felszívódás a bélbolyhokon keresztül történik, így ezek pusztulása okozza az alapvető tápanyagok és vitaminok felszívódásának hiányát, aminek a következménye a lesoványodás, és a bélben zajló gyulladás felelős a puffadt „pókhasért”.


Gyakran a gyerek az első a családban

A cöliákia kialakulásának kockázatát növeli a családi halmozódás: amennyiben a szülők, nagyszülők közt előfordul cöliákia, a gyermeknél is nagyobb a betegség megjelenésének esélye.

Ha valaki cöliákiás és gyermeke születik, javasolt a gyermeknél elvégeztetni a genetikai vizsgálatot. Ez azonban csak arról ad információt, hogy a gyermek hordozza-e a cöliákia kialakulásáért felelős gént. Azt is tudni kell, ha a vizsgálat pozitív, az még nem jelent betegséget, a gyereket nem kell diétáztatni, normál étrend mellett figyelni kell, hogy megjelennek-e nála a betegség tünetei, vagy sem. Persze olyan eset is adódhat, hogy a családban korábban senkinél nem diagnosztizáltak cöliákiát, a gyermek az első, akinél kiderül a betegség. Ilyenkor elvégezzük a szülők szűrését is – magyarázza dr. Polgár Marianne – és rendszerint ki is derül, hogy egyikőjük hordozó, vagy a csendes cöliákia típusába tartozik, vagyis semmilyen tünetei nem jelentkeztek, de a gyomortükrözés során igazolható a bélbolyhok károsodása.

Kövérnek nézik, valójában éhezik

A cöliákia tünetei gyermekkorban először rendszerint a gluténtartalmú – búza, árpa és rozs – ételek bevezetését követően jelentkeznek. A babakekszek, babapiskóta, kiflicsücsök, a gabonatartalmú pépek mind tüneteket okozhatnak, függetlenül attól, hogy az egészségesebb, teljes kiőrlésű változatot adjuk a gyermeknek vagy sem. A glutén ugyanis egyaránt megtalálható minden ételben, ami búzát, árpát, rozst és nem igazoltan (a csomagoláson jelölten) gluténmentes zabot tartalmaz.

Ilyen tüneteik lehetnek:

Ha bebizonyosodik, hogy a gyermek tüneteinek hátterében valóban cöliákia áll, akkor gluténmentes diétával lehet megszüntetni a panaszokat és megelőzni a további állapotromlást. A diétát nagyon komolyan kell venni és egy életen át kell tartani, hiszen még ha nem is minden esetben okoz „látható” tüneteket, hasfájást, hasmenést az autoimmun folyamat akkor sem szűnik meg, a bélbolyhok károsodása bekövetkezik, ha a gyermek ismét gluténtartalmú ételt fogyaszt.

Nagyon fontos korán felismerni a cöliakia jeleit!

A „pókhas” kialakulása már komoly bélboholy károsodásra utal, ezért a tartósabban fennálló hasmenés, a puffadtabbá váló has, az evési zavarok, vagy vashiány esetén a cöliákiára speciális laboratóriumi vérszérum vizsgálat elvégzése javasolt, a cöliákia korai felismerése, a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése és a minél korábbi kezelés elkezdése érdekében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors