Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

„Segíts gyermekednek visszatalálni az offline világba!” – Programot indít a Bethesda Gyermekkórház

Érdekességek2024. december 18.

Fotó: 123rf.com

A mai naptól ingyenesen letölthető a Bethesda Gyermekkórház képernyőcsökkentő programjának kiegészítéseként elkészült e-book. Jelenleg a fiatalok a napjuk egynegyed vagy akár egyharmad részét is a képernyők előtt töltik, ez pedig valamennyi korábbi év fenyegető tendenciáját felülmúlja. Depresszió, alvászavar, elhízás – csak néhány példa a túlzott képernyőidő káros hatásai közül. Hogyan használjuk tudatosabban okoseszközeinket? Miként szerezzük vissza a kontrollt a virtuális térben töltött idő és a hétköznapi valóság felett? – a többi közt ezekre a kérdésekre ad választ és nyújt gyakorlati segítséget az e-book.

Az elmúlt években a gyermekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen megnövekedett, a Bethesda Gyermekkórház éppen ezért képernyőidő-csökkentő programot indított, hogy segítséget nyújtson a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében, és hogy együtt aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek. 

A program különlegessége, hogy bizonyítékokon alapuló módszereket és információkat gyűjtöttünk össze egy egységes, szülők és gyerekek által könnyen érthető és alkalmazható rendszerbe. Célunk, hogy a családok visszavegyék a kontrollt a képernyők felett. Ezek használata ugyanis bár a mai modern világ természetes része, de hasonlóan sok más dologhoz, komoly tudatosságot igényel, hogy káros hatásukat elkerüljük. Ezt a tudatosságot szeretnénk visszahozni a családok mindennapjaiba” – hangsúlyozta dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiátere, a módszertan szakmai megalkotója.

A projekt keretében egy ötalkalmas képernyő-csökkentő program valósul meg, melynek fő üzenete, hogy jelentős és tartós változás kizárólag akkor érhető el, ha a családok közösen (nem csak a gyerekekre, hanem saját magukra vonatkozóan is) meghatároznak korlátokat, és az így lecsökkentett képernyőidő helyét tartalmas, közös, lehetőleg aktív programokkal töltik ki. Ehhez a kampány egyik központi eleme, a bárki számára ingyenes letölthető e-book kínál konkrét ötleteket, gyakorlati támogatást. Segít például abban, hogy a fiatalok a közös családi tevékenységek idején elmélyültebb kapcsolatba kerülhessenek a valósággal, vagy épp olyan mozgásformát is találhatnak az e-book segítségével, ami a szülők és a gyerekek számára is örömöt okozhat.


A legkisebbnek a legtöbb védelem

A közös családi tevékenységek, képernyőmentes időszakok kialakítása, valamint az okoseszközök megfelelő használata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek újra felfedezzék a való világ örömeit és egészségesebb életmódot folytathassanak!

A 8-12 éves korosztály körében a napi átlagos képernyőidő meghaladja az 5 és fél órát, a tizenéveseknél pedig a több, mint 8 órát(!)*. Az okoseszköz-használat ráadásul már az óvodás korosztályban is jelen van: több, mint 20 százalékuknak saját tabletje és/vagy mobiltelefonja van, több mint 50 százalékuk pedig rendszeresen a szülei okoseszközeit használja. A legkisebbek sem kapnak kellő védelmet, bár kétéves kor alatt egyáltalán nem javasolják a szakemberek, hogy gyerekek a képernyő előtt töltsenek időt, mégis az elmúlt 20 évben ez az idő – ebben az életkorban – a duplájára nőtt!

Az emelkedő tendencia azért is különösen aggasztó, mert mindez komoly hatással van a gyermekek életmódjára, és hosszú távú következményekkel járhat a fizikai és a mentális egészségükre nézve is. Kutatások igazolják, hogy a 2 órát meghaladó képernyőidő fokozza az elhízás, az alvászavar, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás kockázatát, emellett okozhat hangulatromlást, depressziót, impulzivitást és akár kognitív visszamaradást is.

A kezdeményezés az Aktív Magyarország Program részeként valósult meg.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.