Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

„Segíts gyermekednek visszatalálni az offline világba!” – Programot indít a Bethesda Gyermekkórház

Érdekességek2024. december 18.

Fotó: 123rf.com

A mai naptól ingyenesen letölthető a Bethesda Gyermekkórház képernyőcsökkentő programjának kiegészítéseként elkészült e-book. Jelenleg a fiatalok a napjuk egynegyed vagy akár egyharmad részét is a képernyők előtt töltik, ez pedig valamennyi korábbi év fenyegető tendenciáját felülmúlja. Depresszió, alvászavar, elhízás – csak néhány példa a túlzott képernyőidő káros hatásai közül. Hogyan használjuk tudatosabban okoseszközeinket? Miként szerezzük vissza a kontrollt a virtuális térben töltött idő és a hétköznapi valóság felett? – a többi közt ezekre a kérdésekre ad választ és nyújt gyakorlati segítséget az e-book.

Az elmúlt években a gyermekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen megnövekedett, a Bethesda Gyermekkórház éppen ezért képernyőidő-csökkentő programot indított, hogy segítséget nyújtson a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében, és hogy együtt aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek. 

A program különlegessége, hogy bizonyítékokon alapuló módszereket és információkat gyűjtöttünk össze egy egységes, szülők és gyerekek által könnyen érthető és alkalmazható rendszerbe. Célunk, hogy a családok visszavegyék a kontrollt a képernyők felett. Ezek használata ugyanis bár a mai modern világ természetes része, de hasonlóan sok más dologhoz, komoly tudatosságot igényel, hogy káros hatásukat elkerüljük. Ezt a tudatosságot szeretnénk visszahozni a családok mindennapjaiba” – hangsúlyozta dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiátere, a módszertan szakmai megalkotója.

A projekt keretében egy ötalkalmas képernyő-csökkentő program valósul meg, melynek fő üzenete, hogy jelentős és tartós változás kizárólag akkor érhető el, ha a családok közösen (nem csak a gyerekekre, hanem saját magukra vonatkozóan is) meghatároznak korlátokat, és az így lecsökkentett képernyőidő helyét tartalmas, közös, lehetőleg aktív programokkal töltik ki. Ehhez a kampány egyik központi eleme, a bárki számára ingyenes letölthető e-book kínál konkrét ötleteket, gyakorlati támogatást. Segít például abban, hogy a fiatalok a közös családi tevékenységek idején elmélyültebb kapcsolatba kerülhessenek a valósággal, vagy épp olyan mozgásformát is találhatnak az e-book segítségével, ami a szülők és a gyerekek számára is örömöt okozhat.


A legkisebbnek a legtöbb védelem

A közös családi tevékenységek, képernyőmentes időszakok kialakítása, valamint az okoseszközök megfelelő használata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek újra felfedezzék a való világ örömeit és egészségesebb életmódot folytathassanak!

A 8-12 éves korosztály körében a napi átlagos képernyőidő meghaladja az 5 és fél órát, a tizenéveseknél pedig a több, mint 8 órát(!)*. Az okoseszköz-használat ráadásul már az óvodás korosztályban is jelen van: több, mint 20 százalékuknak saját tabletje és/vagy mobiltelefonja van, több mint 50 százalékuk pedig rendszeresen a szülei okoseszközeit használja. A legkisebbek sem kapnak kellő védelmet, bár kétéves kor alatt egyáltalán nem javasolják a szakemberek, hogy gyerekek a képernyő előtt töltsenek időt, mégis az elmúlt 20 évben ez az idő – ebben az életkorban – a duplájára nőtt!

Az emelkedő tendencia azért is különösen aggasztó, mert mindez komoly hatással van a gyermekek életmódjára, és hosszú távú következményekkel járhat a fizikai és a mentális egészségükre nézve is. Kutatások igazolják, hogy a 2 órát meghaladó képernyőidő fokozza az elhízás, az alvászavar, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás kockázatát, emellett okozhat hangulatromlást, depressziót, impulzivitást és akár kognitív visszamaradást is.

A kezdeményezés az Aktív Magyarország Program részeként valósult meg.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség.